Dr. Michael Laitman

Az egész emberiség adja lelkünk testét

 Kérdés:

Amikor az ember először hall a kölcsönös garanciáról, és univerzális függőségről, az ilyen fajta beszéd zavarja, és taszítja. Hogyan magyarázzuk azt el, hogy ez az egység hasznos?

Válaszom:

Képzeljük el, hogy a személy balesetet szenvedett, és élet és halál között lebeg. Az egész teste össze van törve, és élettelenül fekszik a hordágyon. (Mindez nem áll messze a valóságtól, mivel a lelkek széttörése hasonló egy balesethez).

Ha képes lenne azt érezni, hogy az élethez való visszatérés egyetlen módja a barátainak segítségével történhet csak, nem utálná többé a kölcsönös garancia gondolatát. megértené, hogy nincsen már saját teste, hanem csak egy pontja létezik. És az egész teste – karja, lába, agya, és minden más testrésze – olyasmi, amit csak másoktól kaphat meg. És csak akkor kaphatja meg ezeket a testrészeket, ha a többiek feláldozzák azokat számára.

Ez a kölcsönös garancia. Ez az, amikor az egyetlen kicsi ponthoz, ami eredetileg rendelkezésünkre áll, minden más kizárólag a többiekkel való kapcsolatunkon keresztül juthat hozzánk. Ez azért történik, mivel a megszerzés iránti vágy nem létezik a spirituális világban, csakis az adakozás iránti vágy létezik ott. Ezért senki sem létezhet ott a saját számlájára, csakis az emberiség többi része által adott áldozatok árán. Ez adja testünket.

Mi csak egy pontból állunk, és az emberiség a lelkünk teste. Mindezen embereknek kell többi testrészünket adniuk. Amennyiben szeretjük őket, és amennyiben ők összekapcsolódnak egymással, akkor a kölcsönös garancia ereje adja meg mindazt, amire mindannyiunknak szüksége van.

Az jó, hogy az emberek manapság kezdik megérteni, hogy nem akarnak egymással kölcsönös garanciába lépni. Azonban ahogy megértik, hogy nem képesek magukban túlélni, az emberek elkezdenek majd a kölcsönös garanciára vágyni. És akkor majd rájönek, hogy azt nem képesek saját erejükből elérni. Majd szenvedélyesen vágynak arra, hogy a kölcsönös garancia törvénye irányítsa őket, és csak azt fogják felfedezni, hogy nem képesek azt magukévá tenni, vagy azt gyakorolni.

Ekkor fognak majd olyan hangosan segítségért kiáltani, hogy megkapják ezt a tulajdonságot felülről. És onnatól kezdve a Teremtő rabszolgáivá válnak a Fáraó helyett. Ez annak a vágynak alapján történik majd, hogy egy másik erő, másik irányítás akarata alá kerüljenek. Ez az erő az adakozás ereje, a veleszületett önzőségük helyett.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,559 seconds.