Dr. Michael Laitman

Az Ari “Élet fája” versének magyar fordítása

Az Élet Fája

Abban a pillanatban mielőtt a kiáradások kiáradtak volna és a teremtmények megteremtődtek volna,
Az egyszerű felső fény kitöltötte a teljes létezést.
Nem létezett üresség, sem üres atmoszféra, lyuk, vagy üreg, 
De a mindenség határtalan fénnyel volt betöltekezve.
Nem létezett fej, vagy farok,
De minden egyszerű volt, finom fény, egyenletesen és egyenlően kiegyensúlyozva
És Végtelen Fénynek hívták.


És az Ő egyszerű akaratára, vágy született rá, hogy világ teremtődjön és a kiáradások kiáradjanak,
Hogy az Ő valóságai, Ő nevei, Ő megjelölései a fényben mutassák meg tökéletességüket,
Ami a világ keletkezésének eredője volt,
Majd Önmagát a Középrészre korlátozta, 
Pontosan középre,
Lekorlátozta a Fényt.
És a fény azon középső pont széleire vonzódott ki.
És üres tér maradt, vákuum 
A középső pont körül körözve,
És a megkötés állandóvá vált,
Az üres pont körül, 
Így hát az űr
Egyenletesen körözött körülötte.


Ott, a megkötés után,
A vákuumból és az űrből formálódva
Pontosan a középső pont közepén,
Egy hely keletkezett,
Ahol a kiáradott és teremtett lakhatott.
Aztán a Végtelen Fényből egyetlen vonal indult ki,
Abba az űrbe aláereszkedve.
És azon a vonalon keresztül, Ő teljesedett ki, teremtett, formát, éd
Elkészítette az összes Világokat.
Mielőtt ez a négy világ létrejött
Egy végtelen volt, egy név, csodálatos, rejtett egységben,
És még a hozzá közeli szegletekben
Sem volt erő és megszerzés a végtelenben
Nem volt elme, ki felfoghatta volna Őt,
Az ő számára nem volt hely, nem volt határ, nem volt név.

 

Ari, 16. századi kabbalista írása

 

Tamás fordításában

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

64 queries in 1,001 seconds.