Ha betegek vagyunk akkor csak ülünk, és azt várjuk, hogy gyógymód hozzánk jöjjön?
Kérdés:
Az önzőségem nem nagyon kifejlett még. Nem akarok gazdag lenni, és nem akarok nagy karriert. Nincsenek ambícióim, és mindeféle munkákat végzek az alapbérért. Azonban arra érzek indítékot, hogy kilépjek ebből a körforgásból. Ahhoz, hogy a Kabbalát tanulhassam ki kell jobban fejlesszem az önzőségemet, vagy anélkül is elkezdhetem a tanulást?
Válaszom:
Az egyetlen amire koncentrálnunk kell az az, hogy a meglevő önzőségünket korrigáljuk. Akkor aztán meglátjuk majd, hogy majd szédurranunk az önzőségtől! Ez azért van, mivel a Teremtőhöz vezető útunk az önzőségünk növekedésvel, és annak korrekciójával jár.
Kérdés:
A 2009-es Nemzetközi Kabbala Kongresszus utolsó napja alatt beállítottam az órám ébresztőjét, hogy figyelmeztessen engem minden nap, hogy egy percig arra koncentráljak, hogy a Föld összes embere egy lélekbe, befogadóedénybe tartozik. Emellett igen erősen szeretnék egy csoporthoz csatlakozni, de önzőségem visszatart. Rá kell-e vegyem magamat arra, hogy csatlakozzak egy csoporthoz, vagy várjak arra, hogy ez természetesen történjen meg, hogy a Fény toljon engem egy csoport kötelékébe?
Válaszom:
Ha a személy beteg, és csak ül, és vár, hogy a vágy megérkezzen és arra késztesse, hogy bevegye a keserű gyógyszert, elfogadja az injekciót vagy a műtétet, akkor helyesen cselekszik?
