Dr. Michael Laitman

Zohár könyvének külünleges befolyása.

Minden észlelésünk annak az összehasonlításán alapul, hogy mit észlelünk most, és mit észleltünk a múltban. Amikor megszülettünk, szüleink és rokonaink különböző modelleket adtak az észlelésre, és később ezen modellek mentén lettünk képesek a világ megismerésére, és mindenre , ami létezik benne.

Ezek a modellek a memóriánkban tartózkodnak, képessé tesznek arra, hogy megmondjuk, hogya valóságnak mely képei  hasonlóak, és melyek, amik azok lehetnek. Íly módon, ha valami újjal találkozunk, mindennel összehasonlítjuk, ami már tárolva lett a memóriánkban.

Szóval hogy érzékelhetjük a spiritualitást, ha nincs meg bennünk annak belső modellje. A spiritualitás az orrunk előtt van már most is, csak  nem tudjuk megérezni és felfogni azt, mert semmink sincs, amivel össze tudnánk hasonlítani. Lehet, hogy átvonul rajtunk érintve az összes érzékünket, de nem ismerjük fel a megfelelő képet vagy modellt. Semmink sincs amivel összhasonlítanánk, és ezért  nem is azonosíthatjuk,be.

Ha a Zohár könyvét olvassuk, az befolyásolni kezd minket, a szövege megmutatja a belső spirituális képet vagy modellt. Még nem látjuk a spirituális világot, de kezdjük érteni, hogy a különböző spirituális tulajdonságok milyenek, mi van fent és mi van lent, mi van belül és mi van kívül, mi gyengébb és mi erősebb, mi a piros, és mi a fehér, és mi az a  Hased tulajdonság.

A Zohár Könyve  „felnevel  minket ezekkel a modellekkel,  csak úgy, ahogy mi neveljük gyerekeinket. Ez képessé tesz minket arra, hogy megértsük a spirituális képet, és családi elemekké osszuk fel őket.

És akkor valami nagyon érdekeset látunk, láttuk ezt a képet előbb is, de semmit sem ismertünk fel belőle. Ez egyszerűen bámulatos. A spiritualitás az orrunk előtt volt, de nem tudtuk felfogni, mert nem volt meg nekünk ,  a belső modellje.

ft

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

65 queries in 0,542 seconds.