Jogunk van arra, hogy követeljünk a Teremtőtől
Kérdés:
Ki vagyok én, hogy kapcsolatot követelhessek a Teremtőtől?
Válaszom:
Mi mindannyian teremtett lények vagyunk, mint bárki más. A Teremtő célirányosan teremtett meg minket egy nagy vágyként, hogy élvezetet kapjunk az által, hogy közel lehetünk hozzá. Ezután Ő összetörte ezt a vágyat darabokra, és leszállította azt a legalacsonyabb, legtávolabbi szintre magától, mely szintet a “mi világunk”-nak nevezzük. Minden egyes darab most mindannyiunkban, bennünk létezik.
Most a Teremtő arra vár, hogy mindegyikőnk (férfiak, nők, okos, buta, igaz és a bűnös) hozzá forduljunk, és arra vágyjunk, hogy visszatérhessünk az Ő szintjére. A visszatérés iránti vágynak kell összes vágyunk közül a legerősebbnek lennie. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy kérésnek kell kebontakoznia bennünk, hanem egy kétségbeesett kiáltásnak és követelésnek a Teremtő felé, hogy Ő ismét felemejen minket a saját szintjére.
Pontosan azért vagyunk itt, hogy ezt a kapcsolatot követeljük, és ez a követelés kellemes a Teremtőnek! Végül is amennyiben arra vágyunk, hogy hasonlóvá váljunk a Teremtőhöz, az azt jelenti, hogy értékeljük az Ő állapotát, és megértjük az Ő nagyságát. Ellenkezőleg, amennyiben a személy nem vágyik arra, hogy hasonlóvá váljon a Teremtőhöz, azáltal nem tiszteli Őt.
Mi csak abból a vágyból állunk, hogy valami jobbá, nagyobbá akarunk válni. Ennél fogva önzőségünk csak több ezer éves fejlődés után képes most megérteni, hogy a legnagyszerűbb dolog az, hogy hasonlóvá válhatunk a Teremtőhöz! Mint kisgyerekeknek meg van a jogunk arra, hogy követeljük ezt szülőnktől!
hzs
