Dr. Michael Laitman

Mi az adakozást a csoportunk környezetéhez képest képzeljük el

Kérdés:

Hogyan kell elképzelni magam az adakozásban?

Válaszom:

Csak a környezet segítségével. Nincs más út. Kaptunk egy valóban csodálatos szerkezetet Felülről  Ezen a világon, minden spirituális fokon, minden állapotban, bennünk két dolog van: „ miés szemben velünk a környezet”  Ezért ennek a világnak a megjelenése  és az ember bekerülése előtt volt egy törés, a lelkek feldarabolása és az egyéni testek megjelenése..

Mi magunk képtelenek vagyunk arra, hogy ábrázoljuk a Felső Lényt. Mert hogy semmi sincs bennünk, ami hasonlít hozzá.   Ugyanabban a dimenzióban , amiben most létezünk, a mi világunkban  van egy „mi” és egy „környezet”.A mi és környezetünk viszonya alapján feltételezhetjük a kapcsolatot magunk és a Felső Lény között. Magunk összerakásának az elve, a Teremtőhöz való kötödés modellje, nem más, mint amit úgy hívunk, hogy „a teremtett lények szeretetétől a Teremtő szeretetéig.”

Túljutva  a bennünk lévő egoizmuson, az adakozás tulajdonságát a saját érzékelésünk tulajdonsága fölé helyezve és építve ezt a kapcsolatot a csoporton belül ( barátaink szívbeli pontjai közötti kapcsolat)  megalkothatjuk a feltétel nélküli adakozás tulajdonságát magunkban. A Felső lény garantálja a vágy mérését számunkra úgy, hogy érezzük a Teremtőt a bennünk lévő adakozási jellemzők megtapasztalása által.

Most meg tudjuk érteni az univerzális lelkek feldarabolását.. Ha nem történne meg az egyéni  lelkekre való darabolás, senki közülünk nem tudná sem a vágyat megteremteni az adakozási tulajdonság megszerzésére a mi szintünkön,, sem elvinni minket  a Korrekció Fényének hatásához.

Mindent igazolva, a környezethez viszonyítva (szívbeli pont) világossá válik, hogy mindenben a Teremtőhöz viszonyulunk Felső szinten.  Ezt nem érezhetjük, de felkészíthetjük magunkat a megszerzésére.

ft

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

59 queries in 0,509 seconds.