A Fény ami a szíveken keresztül lángol.
Kérdés:
Ön azt mondta, A Zohar felfogása érdekében, meg kell nyitnunk a szívünket. Hogyan kell, ezt a megnyitást csinálni?
Válasz:
A Fény! Én magam képtelen vagyok erre. Csak a Fény képes. Éppen úgy, ahogy a fénysugár koncentrálódik egy nagyítón keresztül, és annyira megnő az ereje, hogy lángra tud lobbantani valamit, az élvezetre irányuló vágy teremti meg, a „megnyitást”.
A kérdés folytatása.: Miért nem tudjuk mi megtenni ezt a „megnyitást”?
Válasz: Nem a mi dolgunk, hogy elérjük azt, hogy ez történjen. Amikor két szív egyesül a vágyaikon keresztül, ezt hívjuk „megnyitásnak” a szíveket övező falakon. A szíveket övező fal, magára az egész szívre utal, azonban nekünk csak az összetört szívre van szükségünk. Ha a szíveink, valakié és az enyém „eltörik”, a feladat el van végezve. Azt akarom, amit a másik akar, és ő azt akarja, amit én. Össze vagyunk kötve. Ha ketten egyesülnek, és az adakozás minőségéhez kapcsolódnak, ez a módja annak, hogy a felfedés megtörténjen.
Hogy mennyire lesz erőteljes ez a felfedés, csak azon múlik, mi van az én szívemben, és a másik ember szívében, a törés mellett, és ezek a törések kapcsolódnak össze. Több ezer akadály van a szívekben, a legkülönbözőbb fajta gondolatokkal és aggodalmakkal, az enyém is, és a másik emberé is.
Annak a kiterjesztése, hogy képesek legyünk túlkerülni ezeken az akadályokon, és kapcsolatban maradni, mindenkire alapozódik, és folyamatosan fent kell tartani magunkat az akadályok felett, annak érdekében, hogy az adakozás minőségének közös érzékelésében maradjunk. (Mivel csak a kapcsolaton keresztül tudunk ebben lenni) Ezen a szinten elérhetjük a Teremtő minőségét, a köztünk lévő kapcsolatban. Így mi kipróbálhatjuk, és felfedezhetjük, az adakozás ízét.
Kérdés:
Milyen módon kapcsolódhatunk a „törésekhez” a szívünkben?
Válasz:
Ezt a Fény végzi el. A mi dolgunk csupán az, hogy akarjuk, hogy ez megtörténjen. Semmilyen más cselekedet nem szükséges! Miközben olvassuk A Zohár Könyvét, azt kell kívánnunk, hogy a szavai fúrógépként működjenek, és nyissanak egy rést rajtunk.
kn
