Dr. Michael Laitman

Egy része vagytok az eljövendő világnak

Az elmúlt Megakongresszuson a Bina szikráit kaptuk meg. Az adakozás érzésével, a közös egységgel, és a közösség érzetével töltekezetünk be. Most nincs meg számunkra ezekből semmi, de a szükség erre vagy egy üres vágyra megmaradt. Ez azt okozza, hogy szenvedünk, és a mi feladatunk, hogy azonnal visszaállítsuk a kapcsolatot a többiekkel, magunkra vonjuk a Fényt, együtt cselekedjünk mindenkivel, és egy egész mechanizmust építsünk fel, ami ezt teljesíti.

Mindez az első spirituális edényem érzékelése! Először kaptam meg egy spirituális edényt. Ezelőtt csak állati és „univerzális” vágyaim voltak, de most elértem a Bina ürességét – a felebarátom érzékelését, ami teljesen az adományozásra van építve. Éreztem, hogy van rajtam kívül valaki más a világban, és nem csak egy eszköz, amit használhatok! Ez az érzés a Binából jön hozzám.

Az „élvezetvágy” nem érzi ezt. Egy oroszlán, aki szeretne szarvast vacsorázni, nem kapcsolódik individuumként a szarvashoz. Csak 50 kg húst lát maga előtt, és szüksége van erre a húsra, hogy túléljen. Lát mindent, ami előtte mozog ebből a szempontból, de nincs személyes kapcsolata a környezetével és nem akar erőszakosan ártani senkinek.

Viszont a Bina, ami bennünk van, a Felső Egy része. Ez a Teremtő tulajdonsága és feltárja a belső kapcsolatunkat az „emberekhez”. Egy Konvenció alatt, mint amilyen a Megakongresszus is, megkapom a hozzáállást a felebarátomhoz; felismerem a fontosságát és örömöt kapok abból, hogy kiteljesedek rajta keresztül.

Amikor a Konvenció véget ér, nem érzem jól magam. Ez nem azért van, mert a vágyam egyszerűen növekszik, de az érzés most teljesen egy különböző részről jön, a spirituális dimenzióból. Ez az eljövendő világ egy része! Ennélfogva csak a csoport, a tanulás, és a többi közös, kölcsönös cselekedett segítségével lehet megtölteni ezt.

Ezt a gyógyszert úgy hívják, „lőrejutás a Fény útján”. Ez akkor történik, amikor megépítünk egy vágyat magunkban egyedül és a kitöltekezésével már előre foglalkozunk. Ekkor úgy lépünk előre, mint egy öregember, aki púposan megy, és idő előtt keres valamit, mintha elvesztett volna valamit.

cst

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,200 seconds.