Ne engedd magad lezuhanni
Látom hányan vannak, akik hatalmas izgatottságot éreztek a kongresszus alatt, és most fáradtságot, depressziót élnek át, hogy a kongresszusnak vége. Miért érezte mindenki magát olyan felemelt állapotban? Mindez azért történt, mert mi a környezet erőteljes hatása alatt voltunk. Szóval mi az most ami megakadályozza, hogy ugyanígy érezzük magunkat?
Nekünk most magunknak kell azon dolgozzunk, hogy egy erőteljes környezetet terentsünk magunknak. A Kongresszuson ez magától történt meg a nagy tömegű ember befolyásának hatalmas ereje által történt, akik hosszú időt töltöttek azzal, hogy felkészüljenek ezekre a különleges pillanatokra, a Kongresszus 3 napjára. A felkészülésünk működött, együttesen azzal a segítséggel, melyet mi Felülről kaptunk (Itaruta de Leila)
Most egyénileg mindannyiunknak, valamint együttesen mindegyikőnknek ugyanilyen erőfeszítéseket kell tennünk. és akkor érezni fogjuk, hogy ugyanolyan erőteljesen haladunk, mint ahogy azt a Kongresszuson tettük! Mi képesek leszünk hatalmas ugrásokat tenni az úton, ellekező esetben elhúzhatjuk azt egy évig vagy akár több évig is amit egyébként elérhetnénk egy hét alatt.
Amennyiben a személy zuhanást érez, az annak a jele, hogy nem kapcsolódik eléggé környezetéhez, és nem ébreszti fel annak hatását megfelelően magára! Emellett a környezet öszességében nem aggódik megfelelően az általános inspiráció miatt, hogy biztosítsa, hogy az inspiráció soha ne legyen kisebb mint ami a Kongresszuson volt.
Miért kellene hirtelen lezuhannunk? Állandóan emelkedésben kellene maradnunk, és mi képesek vagyunk minderre! Nem szabad beleegyeznünk abba a ténybe, hogy elvesztettük ezt az általános hangulatot.
hzs
