Dr. Michael Laitman

Lehetőleg mindig az egységre gondoljunk

Egymással kezdünk el dolgozni, és mindenki azt szeretné érezni, hogy a többiek közel vannak hozzá, társulva. S ha megvizsgáljuk, mit látunk, meddig tarthat ez az érzés? Egy darabig tudok így gondolnia  másikra? Egy percig? két percig? Talán öt-tíz percig is? Az már jó hosszú. Általában pár másodpercig szokott tartani ez.

És ez rendben van. Ezt hívják garanciának, biztosításnak. (Arvut). Mindenki szinte azonnal elfelejti, hogy társulnia kell a többiekkel és úgy kell látni őket, mint a nemzedék nagyjait – s ha elfelejti és ezt észreveszi, azonnal emlékezzen erre vissza.

Ha gondolatban mindenkivel törődünk, s kívánjuk, hogy más se felejtse el, akkor emlékezni fogunk. Érezni fogjuk, ahogy a többiek nyomást gyakorolnak ránk gondolatban. A szívek vágyai hatnak mindenkire.

Bál HáSzulám írt egy nagyon fontos cikket a kölcsönös biztosítékról. Hiszen ez volt a Tóra fénye megkapásának feltétele. Támogatunk mindenkit,  hogy ne felejtsék el az egységet, ami nem közös táncolás, hanem a közös vágy a szívben. Ha törődünk egymással, sosem fogjuk elfelejteni, mindig újra eszünkbe jut majd. Így tudunk sokmindent elérni majd.

Minden percben mindenki hol elfelejti mindezt, hol újra eszébe jut. Sokmindent fogunk együtt csinálni, hol belépünk a közösségbe, hol kilépünk és újra vissza. Mindig újraélednek a szellemi lenyomatok (resimók), amelyeket  a közös lélek megtörése idejéből hordozunk.

Végül, jó pár ilyen közös tett után elérünk a Fényig. Ahogy írva van: “A Tóra Cionból jön ki”. Vagyis az ilyen (egóból való) kijöveteleknek hála kapjuk meg a Tan fényét. (jeciót), ahogy mindig ki és bemegyünk az egységbe.

Szóval  gondoljunk mindig a közös vágyra, s hogy más is együtt van velünk ebben, s hogy ők mind különleges nagyszerű lények. Hiszen a Teremtő választotta őket, s ezt a teremtő részt tisztelhetjük bennük. Így ahogy egymásnak segítünk belsőleg, kialakul a közös lélek, a Hordozó (kehely,a  Kli)

És ha ez a Kli minimálisan is kapcsolódik a részeiben,azonnal megérezzük benne a Felső Fényt, a teremtő-adót, és reméljük, hogy még ma elérjük ezt a szintet, vagy holnap vagy azután. Általában akkor történik meg, amikor a legkevésbé várod, és az előző percben még nem is sejted. De ezek a fenti erőfeszítések szükségesek előzőleg.

kgy

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

59 queries in 0,415 seconds.