Dr. Michael Laitman

Felkészülés az örökkévalóságra

Kérdés:

Báál HaSzulam azt írja, hogy annak érdekében, hogy a Fény útján (Achishena, idő előtt) haladjunk, magamhoz kell vennem gonosz tulajdonságaimat, és azokat a szeretet tulajdonságává kell változtatnom. De Rav azt mondta, hogy én a gonosz tulajdonságaimat, vagy a gonosz hajlamot csak azután fedezem fel, hogy áthaladtam a Machsom-on (a minket a spiritualitástól elválasztó határvonalon).

Szóval akkor ebben a pillanatban úgy tűnik én nem vagyok képes a Fény útján haladni, hanem a szenvedés útján (Beito, a maga idejében) haladok?

Válaszom:

Mindenesetre egy bizonyos mértékig már felfedezted a gonosz hajlamot magadban, mivel mi a felkészülési szakaszban vagyunk egyenlőre. Mi a fejlődés négy fázisának egyikében létezhetünk:

1. Mint minden egyszerű ember a világban

2. A felkészülési időszakban

3. A Hafetz Heszed (semmit nem kívánva maga számára) tulajdonságában

4. A szeretet tulajdonságában.

A Hafetz Heszed és a Szeretet szintjei azok a spirituális szintek, mint minden egyszerű ember a világban az a korporeális szint. A korporealitás a “maga számára” szolgáló szándékot jelenti, a spiritualitás pedig a “mások számára” való szándékot. A spirituális világot a fizikai világtól a Machsom (határvonal) választja el.

Amikor mi a spiritualitásban vagyunk, egyrészről rendelkezünk a gonosz hajlammal, a teremtés alapanyagával, másrészről rendelkezünk a jó hajlammal és a Reformáló Fénnyel. Alatta a materiális világban ezek nem léteznek.

De még most is, a felkészülés fázisban már van valami elképzelésünk a spiritualitással kapcsolatban, egy bizonyos fokú megértésünk a bal és jobb vonalakkal kapcsolatban, felemelkedések, zuhanások történnek velünk. Ezért hívjuk ezt felkészülésnek. És ezek azok amikkel együtt dolgozunk.

Mindenesetre mi haladunk előre. van már valami elképzelésünk arról miket írnak a Kabbalisztikus szövegekben, bár egyenlőre számunkra ezek csak vetületek önző alapanyagunkon belül. Mégis mi már megértünk és érzünk valamit. Ez már egy hatalmas eredmény! Vajon a felkészülés idő haszontalan? De hiszen mi áthaladunk azon és belépünk az örökkévalóságba!

Ennél fogva ne becsüljük le a felkészülési időszakot. Mi egy nagyon intenzív, hatalmas és erőteljes folyamaton haladunk keresztül. És nekünk ezt nagyra kell értékelnünk! Amennyiben a személy nem értékeli mindezt, akkor elveszíti annak minden erejét. Nekünk állandóan meg kell maradjunk ebben a folyamatban, és minden egyes alkalommal egy kicsit többet kell hozzátennünk kongresszusok szervezésével, egyre erőteljesebb kongresszusokkal, melyeket mélyebb elemzések követnek.

Még a zuhanások is egyre tisztábbak, élesebbek lesznek és mi egyre jobban képessé válunk azok okait megérteni, és felismerni azok belső tulajdonságait. És ez az ami számít.

hzs

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

59 queries in 0,402 seconds.