Nyerni a Teremtővel való versenyben
A teremtés célja, hogy jót tegyen a teremtményeivel, hogy hasonlóvá váljanak Teremtőjükhöz. Minden, ami ennél kevesebb, nem tekinthető jónak.
Ennek a célnak az eléréséhez, két feltételt kell megvizsgálni: egyfelől, a teremtménynek el kell lennie választva a Teremtőjétől, hogy látszólag saját valósága alakuljon ki. Másfelől, a teremtménynek hasonlóvá kell válnia a Teremtőhöz.
Hogyan kombinálhatnánk, ezt a két, szembenálló feltételt, egybe? Ebből a célból a Teremtő megteremtette a kapni akarást, amely ellentétes Vele, és összevegyítette ezzel, a saját adakozó minőségét. Így, a teremtménynek kettő minősége volt: adakozásra irányuló vágya és kapni akarásra irányuló vágya.
Azonban az ember nem tudja, mit akarjon. Fennakadt a két azonos erejű vágy között, képtelen bármit tenni és választani köztük. Ezért a Teremtő felkelti a kapni akarást az emberben, az elsődleges, alapvető természetet, amely elválasztja őt a Teremtőtől. Az adakozás vágyát, mindenkinek kérnie kell a Teremtőtől, hogy ébressze fel benne, és erősítse meg.
Baráti viszonyban lenni a kapni akarásra irányuló vággyal, azt jelenti, hogy az ilyen ember békében van önmagával, miközben távolság marad közte és a Teremtő között. Ha igényli, hogy az adakozás vágya uralkodjon rajta, azzal előnyben részesíti a Teremtőhöz való hasonlóságot. Ez mutatja, mennyire hogyan növekszünk, nem min egy funkció, a két vágy mentén, hanem folyamatosan előtérbe helyezve a még nagyobb hasonlóságot a Teremtőhöz. A kulcs a számunkra, nem hagyjuk el az adakozást, és ez legyen a cél, minden pillanatában az ösvényen.
Hagyjuk, hogy a Teremtő folyamatosan fellázítson a kapni akarás ellen. A mi munkánk, hogy kitérjünk a Teremtő felé, a saját egoizmusunk előtt járjunk, és egyetértsünk annak növekedésével, olyan feltételek mellett, hogy az adakozás vágya érvényesüljön. Kiderül, hogy versenyben vagyunk a Teremtővel, ő felébresztette Ézsaut bennünk, és mi azt kívánjuk, ébressze fel a mi Jákobunkat. Ennek a versenynek a köreiben, az ember növekszik, és eléri a létezésének okát. A célszalagnál, a személy el fogja érni, a teljesen kitöltött vágyak élvezetét, és teljesen beleöltözik az adakozás minőségébe.
A verseny eredménye, győzelem a Teremő ellenében, ahogy írva van: „a gyermekeim már legyőztek engem.” Ekkor elérkezik az univerzális öröm, ahogy azt Baal HaSulam leírja a rabszolga felébredéséről szóló példázatában.
kn