Dr. Michael Laitman

Hogy jövünk ki a természet törvényével?

A Báál HáSzulám a T.SZ. Bevezetésének 4.pontjában írja: “A teremtő teszi kezünket a jósorshoz : a mi döntésünk csak ennek megerősítése.” Teremtőnk vezet a társakkal való munkához, a többi tőlünk függ. Senki mástól nem várhatjuk a munkát magunk helyett. A mi munkánk az eszközöket kiválasztani és helyesen elrendezni.

“Nade nem értek semmit! Tanulni nem bírok, fogalmam sincs, mit kezdjek a kapcsolatokkal, a társakkal, összezavarodom a “külső” meg a “belső” hallatán.” Panaszkodhatunk édesanyánknak, de a teremtés tervének fölösleges panaszkodni.Ezzel az erővel panaszkodhatnánk a nehézkedés erejének is.

A teremtő a természet rvénye,   ami egyenlő a teljes adással. Ha szinkronba jutunk ezzel, jól érezzük magunkat, ha nem, akkor nem, aszerint, mennyire távolodunk tőle. Mindkét érzés a fejlődés része. Ahogy az evilági szinten is eltérően kezelünk koruknak megfelelően egy csecsemőt, egy kamaszt egy felnőttet és egy aggot.

Ha tévesen alakítjuk ki a Nagyobb Erőről a saját elképzelésünket, akkor gyakran eleinte emberi érzésekkel képzeljük el, amilyenek nekünk is vannak. És megpróbáljuk “győzködni”, hogy hátha megváltoztatja a véleményét. Ez az önzés legsúlyosabb hibája.

Ezt a hibát évezredek óta elkövetik az emberek: saját tulajdonságaikat rávetítik a körbevevő világra. A házállatainktól is elvárható viselkedést követelünk. Általában elvárjuk, hogy képzeletünknek megfelelően megfelelően viselkedjen a külvilág minden szintje, az ásványi, a növényi, az állati és a beszélő is.

Ez az, ahol az Elfogadás Kabbala) bölcsessége eltér minden más tudástól és hitrendszertől. Írva van: a törvény állandó, nem megtörhető. “Nem változik a HaVaYaH /ami élményt jelent héberül, s ez rím, szójáték az istennévre/.”A Felső megvilágítás nem változik, nyugalomban van, a változások a hordozóban, a befogadóban vannak. Vagy a teremtőt kérem, hogy változzon – vagy inkább magamat kell változtatni hagynom.

Az ima hozzám kötődik. Az ima azt jelenti, leltározni, megítélni magam. és változni. Csak ezzel tudok más választ kapni a változhatatlan törvénytől. Ez  a lényeg. A vallások nem beszélnek az ember átalakulásáról, hanem próbálják “lefizetni” a Teremtőt, mechanikus rítusokkal és szenvedélyes imaszövegekkel. Az emberek reménykednek, hogy majd most segíteni fog, noha az emberi történelem során kiderült párszor, hogy ez nem segít.

Az Elfogadás tana, a Kabbala szerint csak magunk változhatunk, senki más. Folytassad csak, hogy a Teremtőhöz fordulsz, de más okból: ő ezt akarja, és neked a kedved ellenére kell ezt tenned.

A Fény előtt állunk. HA magunkat változtatjuk, akkor hasonlóvá válunk az ő adó készségéhez, s ettől észlelünk sok mindent, amire nem voltak érzékelő szerveink. A Fény hordozói leszünk, s arra nősz, amerre ő megtölt.

A felső megvilágítás akarása nem olyan, mintha fütyülnénk, hogy szél támadjon. Belső mozdulattal váljunk olyanná (szeretet-adóvá, teremtővé) mint Ő , kívánjuk a változást, s ez hatni fog. És amit a megvilágító Fényben változást látunk, az mind bennünk történik.

kgy

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

61 queries in 0,684 seconds.