A teremtő gondolat
A teremtett lény az egy vágy. A Teremtő, vagy a Fény megteremtette a vágyat, vagy Kli-t (edényt), mely megegyezik Vele. Azon vágyának megfelelően, hogy Ő élvezetet, beteljesülést, a kedvességét érzetét, melegséget és összességében jót akar adni, megteremtett egy szükséges Magával szemben, egy szükséget a Saját tulajdonságai számára, melyeket meg szeretné jeleníteni teremtményeiben.
De hogy biztos lehessen abban, hogy ez a vágy nem válik autómatikussá, mely azért működik, és arra vágyik, hogy a Fénnyé hasonlóvá válhasson, és érezze annak létezését, az értelem kifejlődött a vágy mellett. Az értelem az egy következmény, és ezért van az, hogy mindaz a legfontosabb emberi tulajdonság: “Mire vágyunk?”. Ez nem a természetes vágyra utal, ez az amit én elképzelek mint a jó, vágyott állapot értelmemen belül.
A különbség a vágyott és a valódi között adja meg cselekedeteink vektorát. Az emberek ennek a kritériumnak megfelelően vannak megítélve: cselekedetük irányának megfelelően, aspirációjuk és reményeik által. Cselekedeteink nem maguktól valósulnak meg, hanem azok a környezet hatása alatt történnek. A következő vágyott állapot lehet feltételhez kötve, és mi azt a környezet hatására választjuk meg. Ilyen módon az a környezet amelyben találjuk magunkat formál minket és jövőnket.
És ezért kapta meg az ember az értelmet és a hiány érzetét. Ezáltal a személy képes felhasználni környezetét arra, hogy afelé a következő állapot felé irányítsa, melyet maga határoz meg.
Aspirációink vektora, és annak volumene határoz meg minket. Ezért van az, hogy a személy soha nem ítélhetjük meg jelenlegi állapota alapján: mindazt ő Felülről kapta. Ehelyett mi a személyt azon cselekedeti alapján ítéljük meg, melyeket környezete vonatkozásában végez, azzal a céllal, hogy a környezet benne a gondolatok és vágyak bizonyos irányát váltsa ki az új állapot irányában.
És ezért van az, hogy egy környezetet kell kialakítsunk magunk köré, mely egy precíz módon meghatározza a jövőbeni állapotunkat, azt az állapotot melyre aspirálunk. Ennek a jövőben képnek megfelelően, melyet elképzelésünk fest le nekünk, mi megvizsgáljuk, értékeljük magunkat és a csoportot egy bizonyos távolságból, már előzetesen.
Csakúgy mint a csoport esetében a személy is csakis ennek a vektornak az alapján van megítélve: az aspirációjának és annak erejének megfelelően. Amennyiben egy csoport irányítani akarja magát, amennyiben a személy meg akarja érteni irányát, állandóan látnia kell a következő várt állapotot maga előtt. Figyelmét kizárólag arra kell koncentrálnia, azon belül kell élnie. és akkor előrehaladásunk gyors lesz, és azok a gondolatok és Resimók (információs adatok) melyek megjelennek bennünk azonnal megvalósulnak majd.
És ezért van az, hogy a személy elsődleges feladata a gondolatok szintjén végzett munka, hogy megpróbáljuk elképzelni a követlező állapotokat olyan élesen, színesen ahogy csak lehetséges. A gondolat teremti és építi a jövőnket. Ez cselekedeteink alapja, és ily módon eljuttatja azt a valósághoz.
hzs
