Egyetlen hálózatba kötve
Előzőleg arra használtuk a teljes történelmünk során összegyűjtött tapasztalatunkat, hogy tanítsuk a gyermekeinket, és önmagunk is tanuljunk belőle. Azonban ma, minden ilyen tapasztalatunk hiábavaló. Napról napra, hónapról hónapra, több bizonyítékát látjuk ennek, és egy teljesen idegen világban találjuk magunkat.
Nem fogjuk megérteni mi is történt hirtelen ezzel a világgal, egyik napról és pillanatról a másikra. Végül is az új világ, egy összefüggő, analóg rendszerként bontakozik ki a számunkra, a felosztott, kétpólusú világ helyett. Többé nem elszigetelt részecskék halmaza, ahol mindegyiknek megvan egy bizonyos szabad cselekvése.
Az analóg rendszer minősége a teljes összekapcsoltság és kölcsönös függés, a kiindulási ponttól a végpontig, annak minden állapotában. Ez hasonló egy élő organizmushoz, ahol semmi nem változtatható meg, a többi rész működési zavara, vagy változása nélkül. Ha mi egy valóban ennyire alárendelt és kifinomult állapotban létezünk. és nem érezzük, milyen rendszerben is kell végezetül kapcsolódnunk, akkor kudarcot fogunk vallani. Ezért kell mindenkinek tanulnia a kabbala bölcsességét.
Előzőleg azt tanítottuk a gyermekeinknek, hogyan kell élni ebben az egoista világban. De ez nem segíti őket ma. Azt oda kell adni a gyermekeinknek, de a felnőtteknek is, mindenkinek, aki folytatni akarja a létezését ezen a földön, azt a tudást a világról, amely a mi fejünkre zuhant, vagyis a kabbala tudományát.
A múltban, a felső irányítás rendszere leereszkedett ránk, hogy odaadhassa nekünk a szabadság egy bizonyos fokát. Ma azonban az erők rendszere, amelyek leereszkednek mindenkire a saját helyén, nem engedi a szabad létezést. Ha egyvalaki ugyanis elmozdul, az érinti az egész rendszert.
Mindenki, aki kitér, megzavarja a teljes rendszer működését, és ezért annyira megjósolhatatlanok az események ma. Pontosan ez az, ami fel kell hogy táruljon a számunkra egyre jobban, a legborzasztóbb formájában.
Néhány nappal ezelőtt volt egy találkozom, az UNESCO főtitkárával, aki nagyon gyorsan megértette ezt, és azt kérdezte: “tehát az ön véleménye szerint, az oktatásnak is globálisnak kellene lennie, nem?” azaz, hogy az egész rendszert érintenie kell a megoldásnak. A megoldás ebben rejlik: Oktatnunk kell a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt, hogy milyen módon kell egy új világban élni, amelyben hirtelen találtuk magunkat.
Az emberek vagy nem értik, vagy nem érzik még; el kell fogadniuk a nehézségekkel együtt ezt. Bár a következmények teljesen világosak mindenki számára, az emberek nem látják, amit nem akarnak. A végén a fájdalom meg fogja őket győzni, hogy nyissák ki a szemüket. Azonban nekünk el kell terjeszteni ez a bölcsességet, mielőtt a csapások megérkeznek, hogy a minimumra csökkentsük a szenvedést.
KN
