Dr. Michael Laitman

A Teremtő vezérigazgatója az, aki kormányozza az egész teremtést.

Egy olyan rendszerében vagyunk az erőknek, amely Felülről lefelé terjedt ki. Ezért a létra fokai ezen a rendszeren belül alakultak ki, ahol minden létrafok egymással ellenétes erők különböző kombinációja eredményeképpen jött létre, mind magasságában, mind minőségében. A teljes eltérés ezek között az erők között, a vágy szintjének mélységében rejlik (Aviut) amely szinten ezek a vágyak működnek, mivel a vágyak mélysége az, amely megváltoztatja azok minőségét. Végül is a vágy bármely fokozaton lehet: a kövületi, növényi, állati és beszélő szinten. (0-1-2-3-4).

Azonban amikor elkezdünk felfelé mászni, először csak egy erőt kapunk, a megszerzés erejét. Majd elkezdünk dolgozni a csoporttal, majd ezen belül felfedezünk egy második erőt: az adakozás erejét. Ez ellentétes a már ismert megszerzés erővel, amely mostanra már nem teljesen azonos azzal a földi érzéssel, amellyel a kezdetekben mi ideérkeztünk.

Amikor elkezdjük a kabbala tanulását, és megkísérlünk a csoporttal való egységet, ezáltal magunkra vonjuk a Fényt, amely az új vágyon belül ragyog ránk, amely ellentétes az egyesüléssel, a csoporttal, a szeretettel, és az adakozással. Akkor ennek a Fénynek a segítségével megismerhetjük a gonoszságunkat.  

Csak a csoportban való tevékenykedés miatt emelkedik fel ez a két erő valakiben, és áll szemben egymással: a szeretet ereje és a gonoszság ereje, mindkettő, amely a spirituális célhoz kapcsolódik, hogy a személy ezekkel dolgozva, azt elérje. Minden tulajdonság, és irányultság, amellyel a kezdetekben megérkezett a kabbalához, egyáltalán nem számít semmit. Ezek egyszerűen az állati test minőségei.

Ezért a fejlődés teljes sikere attól függ, hogy valaki mennyire törekszik a csoporttal való együttműködésre, és a valóság elérésére. Fel fogja fedezni a visszautasítás erejét, és mindkét erő elkezd rajta működni, néha cserélődnek, és néha összeütközésbe kerülnek. Akkor ismerni fogja már az ima erejét, amely nélkül lehetetlen egyesíteni ezt a két ellentétes erőt.

Egyfelől az ember nem akarja elveszíteni az énjét, az adakozás végtelen hatalmú ereje által, de nem akar a saját egoizmusa rabszolgája sem maradni, amely a kapni akarás ereje. A személyben növekszik egy független személyiség, aki pontosan a két erő között áll, és ott hoz döntéseket. Az ember mindkét erő fölé akar emelkedni, a középső vonalon. Ez az, amit kér a Teremtőtől az imáiban.

A Bina tulajdonságai azok, amelyeket megkap az ember, és amelyek biztosítják, hogy a két erő között képes legyen egyensúlyban maradni, és mindkettő fölé tudjon kerülni.  Megszerzi a kapni akarás erejét az adakozás érdekében, amely a teremtő felé való adakozás irányába vezeti. Mindkét erő, az adakozás és a megszerzés is a lelke része lesz, miközben ő maga lesz a spirituális Partzuf feje (Rosh) és ez dönti majd el, hogyan és milyen mértékben fog adakozni. Tehát ez az ember, a spirituális létra mentén halad.  

Azt kéri a teremtőtől, hogy ne egy erő győzzön a másik ellenében, hanem egy lehetőséget ezeknek az erőknek az egyesítésére, és az egyesített erővel a saját „feje” fölé kerülésre. Ez az, amin minden pillanatban gondolkozik. Ezért amiért bölcsnek tekinthető, a „bölcsek tanítványának” (Talmid Hacham) aki, köszönhetően az imáknak, mindig azt tanulja a Teremtőtől (a bölcstől), hogy hogyan képes használni ezt a két erőt helyesen.   

Így az ember önmagát emeli a teremtés fölé, és válik olyanná, mint a Teremtő, használva az adakozás és a kapni akarás erejét, miközben mindkettő fölött van, és ott hoz döntéseket. A teremtmény pedig ugyanezen a módon kezd el cselekedni.

KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,644 seconds.