Egy csoda, ami hamarosan megnyilvánul
A feladata a teremtett lénynek az, hogy tovább lépjen új, váratlan és ismeretlen állapotokba, minden szükséges feltétel elrendezése által, a felső erő magunkra húzása érdekében, amely képes transzformálni őt. Ezért ezek a cselekedetek úgy tekinthetők, mint „csodálatos gyógyszerek” (Segula)
A cselekedeteknek, amelyet a teremtett lénynek végre kell hajtani, világosan meg vannak fogalmazva: A saját vágyából kell származniuk, gondozni kell azokat, belépni egy csoportba, „barátokat szerezni magamnak” az adakozás elkezdése és a fejhajtás a csoport előtt. A személynek benyomásokat kell szereznie a magasztos, spirituális cél által, és „egy tanítót kell teremtenie” magának, hogy tanuljon tőle, a barátaival, és mindent egyetlen vágyba kell egyesítenie, egyetlen edénybe (“Kli”), annak érdekében, hogy korrigálja a törést.
A törés azon a helyen belül történt, ahol mi feltárhatjuk a korrekciónkat: ami a megújított állapotunk és a Felső Fény, amely kitölt bennünket és helyreállítja a kollektív edényünket. Azaz miközben olyan cselekedetekkel foglalkozunk, amelyek pontosan leírtak és gyakorlatban alkalmazottak a korrekció érdekében, miközben még mindig a saját, egoisztikus természetünkben vagyunk, egy korrigálatlan állapotunkban. Ez a szakasz az emelkedés minden lépésekben létezik, még a spirituális fokozatokban is.
A Felső (az AB-SAG fénye vagy Körbevevő Fény), mint a Felső cselekedetei azok, amelyek kiterjednek felénk, azon a módon, amelyet mi nem tudunk felfogni és úgy befolyásol bennünket, hogy azt éreznénk, vagy ráébrednénk erre. Mi csak a rajtunk végzett munka eredményét érzékeljük.
Ezért van egy szakadék a teremtmény cselekedetei és a Teremtő munkája között, az előzőre adott válaszban, ha ők helyesen vannak elrendezve. Azaz, hogy nincs ok-okozati lánchatás a teremtett lény részéről, és mi azt sem értjük, hogy az áttörés milyen módon történik, és nem is tudjuk megjósolni azt. Ezért az egész munka egy „csodálatos orvosságnak” tekinthető.
Azonban mindez abból a tényből fakad, hogy a teremtmény fel van készítve egy új természet megszerzésére, amely jelenleg hiányzik belőle. Ezért nem láthatjuk, vagy érezhetjük, az eljövendő transzformációt. Ezért van ez úgy leírva, mint egy csoda. Azonban amikor valaki megkapja ezt a belső transzformációt Felülről, az események teljes sorozatán megy keresztül, amelyek egyre érthetőbbek a számára, és most azt mondja a múltról: „Dolgoztam és felfedeztem!”
Azt találja meg, ami maga a Segula, a csodálatos erő, érintés. Folyamatosan törekedni kell mindent megtenni, amire csak képesek vagyunk, ahogy írva van: „megtenni mindent, amire képesek vagyunk, és akkor megtaláljuk!” Pontosan ez határozza meg a szakadékot a jelenlegi állapotom és a jövőbeli között. Teljes mértékben felelő vagyok a jelenlegi állapotomért: ráébredek, megértem, és mindent ez alapján szervezek meg: „mindent megteszek, amit tudok. De amikor „találok” egy teljesen új állapotot, az szinte csodaként jelenik meg. Végül is, egy teljesen új természetet szerzek meg, amelyet nem is vártam, vagy gondoltam volna ezt megelőzően.
KN
