Dr. Michael Laitman

A gonosz hajlam árnyéka a Fény hátterén

Kezdettől fogva semmi vágyam sincsen, hogy felfedezzem a gonoszt, azaz nem akarom meglátni azt, hogy én gyűlölöm a többieket, és hogy mindaz gonosz. És amennyiben én őket csak mindennapi életemben utálom, azt nem tekintjük gonosz hajlamnak, mivel az az én természetes, állati önzőségem és nem valami olyasmi, amit a Fény segítségével fedezek fel.

Amennyiben ma, én ebben a világban élek, és utálom a többi embert, és ki akarom őket használni annak érdekében, hogy ételt, szexet, családot, hatalmat és tudást szerezzek általa, akkor azt nem tekintjük gonosz hajlamnak. Végül is nekem nem a megszokott, korporeális önzőséget kell felfedeznem, hanem a spirituálisat, mely a Teremtővel áll szemben, az egyesítés erejével szemben, mely az integrált lélek összes darabját kívánja egyesíteni. Egyszer lelkeink egyként léteztek, de eltávolodtak egymástól a szétválasztó erőnek köszönhetően mely behatolt közéjük.

A gonosz hajlam természetünk fölött található. Itt alul, ebben a világban én csak kicsinyes földi önzőséggel rendelkezem. De amennyiben belépek egy csoportba, és elkezdek velük tanulni, akkor azáltal fokozatosan magamra vonom Felülről a Fényt a Machsom-on (minket a spirituális világtól elválasztó határvonal) túlról, ahol az található. Akkor az elkezd rajtam Körbevevő Fényként működni, mely felfedi bennem a törés erejét. Ez valami új dolog, amit soha korábban nem éreztem.

A törés ezen erején belül én felfedem az ellentétes természetet ugyancsak: felfedezem, hogy az a Teremtőtől ered, attól az erőtől, mely korábban összekötött minket. Az egyik a másikkal áll szemben, és akkor én képes vagyok őket megkülönböztetni. Egyébként nem létezik elérés, megértés, amennyiben nem létezik két ellentét, melyeket én képes lennék összehasonlítani. Én mindent csak a Fény és a sötétség kontrasztjában vagyok képes meglátni.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

63 queries in 0,535 seconds.