A pontosan ellentétes számítás
Miközben a természetet kutatjuk, több olyan jelenséget vizsgálunk, amely előttünk, és olyanokat is, amely bennünk zajlik. Hogy ezeket, egy közös nevezőre hozzuk, azt mondhatjuk, hogy minden faj, és a természet minden részlete törődik a saját létezésével. A több törődés jelenti, a fejlődés magasabb fokozatát. Ez az, ahogy a természet állati szintje kifejlődik a kövületi, növényi szintekből, majd az ember kifejlődik az állati szintből.
Megértjük a kabbala tudománya segítségével, hogy ez nem magától történt, hanem a reshimók segítségével, amelyek a „fejlődés információs génjei,” amelyek egymás után megvalósulnak, egyik a másik után az eredetileg meghatározott modell keretrendszerén belül.
Minden az a saját előnyre törekvésen belül létezik. A program, a természet összes elemén keresztül, egyetlen feladatot sugalmaz az embernek: Mit kell tennem, hogy jól érezzem magam? Megvalósítva a gonosz felismerését, tudatos fejlődéssel a jóság, erő, sebesség, kapcsolat, érzés vagy elme irányába: a lehetőségének megfelelően, minden faj törekszik a jóság felé, és igyekszik leválni, a gonosztól. Ez a mi természetünk.
A kövületi, növényi, állati szintjein ennek a természetnek, egy egyirányú utca van – sürgetve bennünket, hogy közvetlen módon cselekedjünk a saját előnyünk érdekében. De az emberi szinten nincs több különleges cselekedet. Az ember képes érezni a felebarátját, és ezért adni akar valamit neki, azzal az elvárással, hogy később kap örömet és jutalmat ezért. Megtanultunk különböző módokat, a felebarátunk kihasználására, amelyek nem léteznek az alsóbb szinteken.
A növényi és állati szinteken, csak kapni akarás van. De az ember azt is tudja, hogyan kell adakozni a felebarátja részére, annak érdekében, hogy előnyöket szerezzen magának. Sőt, a felebarátjával való kölcsönhatásban, még több hasznot húz magának, mint a hétköznapi megszerzésben. Különben képtelen lenne bármit megszerezni, közvetlen módon. Azonban egyik, vagy másik módon mindkét esetben a saját érdekei miatt cselekszik.
Elvileg a közvetlen megszerzés, az elsődleges módszer az ember számára. Egy gyerek, ahogy felnő, megszerzi a nevelést, ami által megtanítjuk a világgal való kölcsönhatásokra, és ez általában annak a megtanulását jelenti, hogyan használja ki a felebarátját olyan módon, hogy elkerülje a károkozást, de amely mégis a saját hasznát eredményezi a végén. Ez az emberi nevelés. Ha a dolgok azon a módon mennek, ahogy mennek, akkor a legjobb a felebarátot ilyen módon figyelembe venni. Végül is, mi gyakran csak fogjuk, meghódítjuk, és meglopjuk, anélkül, hogy nyomot hagynánk magunk mögött.
Ez az, ahogy a világunk működik, és ezért mi csak azt érzékeljük, amit mi belül megszerzünk. A vágyunk behatárolt, és végül az üresség és kétségbeesés érzéséhez vezet el bennünket.
De van egy másik, ellentétes lehetőséges is – adakozni, ahol az irányultság nem felém mutat, hanem vagy felfelé, a felebarátaink irányába, és közben amennyire csak lehet tőlem el, vagy lefelé, az én irányomba, majd felfelé, a felebarátok felé. Az első esetben adakozok, az adakozás érdekében, Bina (Hafetz Hesed), a második esetben megszerzek az adakozás érdekében (a szeretet foka). Ezt nevezzük a pontosan ellentétes számításnak és csak az emberben működik.
Így két lehetőségünk van: megszerezés, adakozással kiegészítve, vagy adakozás, megszerzéssel kiegészítve.
KN
