Egyesüljünk, hogy életet adjunk a Teremtőnek
A teremtmény leereszkedik a Végtelen Világ tökéletességéből a mi világunkba, és mielőtt elérné azt, elkezd két részre osztódni: a férfi és női részekre. Ez a két rész, mely korábban teljes harmóniában létezett, megpróbálja megőrizni kölcsönös kapcsolatukat. De az utolsó pillanatban, amikor kapcsolatuk megszakad ők ketté válnak. Mindez a tisztátlan világok rendszerének teremtését eredményezi, mely eltávolította a férfi részt a nőitől.
Ahogy ők végtelen egységben voltak a Végtelen Világban, most ők végtelen távolságba kerültek egymástól a tisztátlan világokban. Ez az ahonnan ők a mi világunkba zuhantak, abba a világba, ahol a férfi és női részek telesen el vannak választva egymástól, és egy minimális kapcsolat szintjén léteznek annak érdekében hogy fenntartsák a kövületi, növényi és állati formáit az anyagnak, és hasonló módon a beszélő szinten.
A kapcsolat ereje bennük nem együttműködésként, és kölcsönösségként jelenik meg, hanem ahogy felemésztik egymást. Ezáltal állapotuk totális ellentéte a spirituális világban létezett helyzetüknek.
A Kabbala tudománya azt állítja, hogy a mi világunk a tökéletes teremtmény, Adam HaRishon megteremtésével jött létre, mely utána két részre oszlott. Azok leváltak egymástól, és megszüntették a kapcsolatot egymással, mégis megőriztek valamilyen formájú kapcsolatot és kölcsönös függőséget. Ez nemzette az életet a mi világunkban, a szenvedéssel teli életet.
Azáltal hogy leszakadtunk a spirituális világból, el kell jutnunk ahhoz a felismeréshez, hogy csakis belső, spirituális egyesülésünk képes egy olyan helyet teremteni, ahol felfedhetjük a Teremtőt. És akkor ez úgy lesz nevezve: “Férj és Feleség, és a Shechina (Istenség) közöttük.”
A számtalan férfi és női rész egyesülése és kölcsönös egymásba foglaltatása, egymást kiegészítve a Teremtő felfedezését eredményezi majd bennük, mely Teremtő az ő kölcsönös, tökéletes részük, ahol a Felső Fény kibomlik.
