Ha valakinek itt nem sikerül, akkor sehol máshol nem fog sikerülni
A legkisebb esélyem sincs a változásra, ha csak nem lépek egységre a barátaimmal. A felemelkedésem fokozata a barátaimmal való egység mértékétől függ.
Rabash ír erről a „Közösség célja” című cikkében ír erről. A kapcsolat érdekében mindenkinek le kell nulláznia magát a többiek előtt. Ez csak akkor elérhető, ha mindenki a barátja erényeit látja, azok hiányosságai helyett. Aki azt feltételezi, hogy nagyobb, mint a barátai, még ha csak a legkisebb mértékben is, képtelen lesz velük egyesülni, ami egy hatalmas veszteség a számára.
Néhány ember azt gondolja, hogy képtelen egységre lépni, egy adott csoporttal, de képesek lennének egyesülni, egy másik csoporttal. Egyszerűen nem értik, hogy nincs tennivalójuk, az első csoporttal. Egyszerűen megmutatkozik a számukra, hogy mit kell felismerniük a saját egoizmusukkal összefüggésben, és hogy nem fognak sikert elérni, ha nem változtatnak helyet, és csoportot.
Talán valaki azt gondolja, hogy a Bnei Baruch központi csoportja, Rav Michael Laitmannal annyira fejlett és „elfoglalt”. Senki nem védett. Ha valaki elkezd fejlődni, csak még több nehéz kérdéssel, problémával, és nehézséggel szembesül.
Rabash mondta nekem a kezdetekben: „Maradj a saját városodban, és gyere el tanulni hozzám. Még nem kell, hogy közelebb költözz hozzám.” Két évig állandóan utaztam hozzá, hogy vele tanulhassak, gyakran kétszer naponta.
Másfelől azonban senki nem gondolhatja, hogy jobb esélye van egy másik csoportban, és hogy könnyebben lépne egységre más barátokkal. Ha nem meg tudja tennie ezt ott, ahol van, akkor a hely és a történések megváltoztatása nem segít. Ezt én mondom nektek. Végül is minden ember, mindent Felülről kap.
Nincs szükségváltoztatásra abban, hol él valaki, vagy dolgozik, hacsak nem okoz komoly problémát, a leckéken való részvétel. Bárhol is van valaki, ez az, ahol egységre kell lépnie a barátaival. Ha ezt megteszi, akkor elvezetik oda, ahol spirituális és fizikai értelemben lennie kell.
KN
