Rabas (Rabbi Baruch Aslag), “Az első újítás”c. cikkben írja: Minden új gondolat akkor kezdődik, amikor kijövünk az önközpontúságból. Tehát a Tóra nem tanítható bálványimádóknak. Mikor még Egyiptomban vagyunk, nem lehetünk “zsidók”, hiszen a Fáraó, az egyipomi király rabszolgái vagyunk. És amíg a Fáraó rabszolgái vagyunk, addig nem szolgálhatjuk a teremtő-adót.
Itt az van írva: “Izrael fiai enyémek” ,a z Én szolgáim és nem szolgák szolgái. Ha valaki önmagának a rabszolgája, akkor nem lehet a Teremtő szolgája, mert nem lehet két úr szolgája senki. Csak ha már kijöttünk Egyiptomból, az egóizmusból, akkor szolgálhatjuk a teremtő-adót. Akkor megkapjuk a Tórát. tehát az első új gondolat az Egyiptomból való kivonulás.
Aki belül marad az egoista vágyain, azt “nem-zsidónak” hívják. Az a személy, aki az önző vágyai fölé emelkedik, aki kijön Egyitomból, az kapja a “zsidó” nevet (Jehudi), mert egységre jut (Ehud) a Fénnyel, a teremtő-adóval.
Csak akkor lehet Tórát tanulni, vagyis az odaadás rendjét, ha felemelkedünk, kijövén Egyiptomból. Ezért mondják, hogy nem tanítható bálványimádóknak, vagyis a nem “szabad” itt nem “lehet” értelemben áll. Hiszen, amíg az önző vágyainkban maradunk, addig semmit nem érthetünk a szellemsiégből, spiritualitásból, és semmi esély annak elérésére addig. Addig az önközpontú vágyainkkal nem tudunk megragadni semilyen fonalat, ami kilóg a spiritualitásból.
Ezért segédeszközök megfelelő használatával lehet ezt elérni. Csak az egoizmusból, Egyiptomból való kimenekülés után lehet ezt az új gondolatot és a szellemi változást megérteni. Addig semmit nem érthetünk. Mi addig teljes sötétségben vagyunk és behunyt szemel követnünk kell a kabbalisták tanácsait.
Nem marad más számunikra – meg kell értenünk, menynire ellentétes a mi világunk a szellem világával. Nem elég 180 fokos fordulat a kimenekülésre e sötétségből a Fényre. Az egyiptomi sötétségnek nincs egy szikrája sem a Fény felé. Csak fokozatosan a csoportban tett megfelelő társulási tettek által fejlődnek ki a helyes vágyak bennünk. Eleinte ezek is önzőek, de az adó-fény megvilágításának hatására ki tudunk jönni Egyiptomból a “Lisma”/névért/ való altruista szándék felé.
Tehát egymástól teljesen különböző állapotokról van szó. Aki az alsó önző világban van, a kapoló akaratban, az nem értheti azoknak a tetteit, akik már az odaadásban vannak. Ezek eltérő programok, nincs köztük közös tér.
A szellem világában a mi világunk nem létezik. Csak a képzeteinkben jelenik meg, mint felkészítő terep, hogy általa eljussunk a szellem szintjére, mert csak az létező igazán.
Amit itt lent látunk, képzeleti, vetített képek, mintha csak öntudatlanul feküdnénk álomban.
Tehát minden új gondolat és elérés és igazi számítgatás csak az egyiptomi kivonulás után kezdődik.
[40487]
From the 4th part of the Daily Kabbalah Lesson 4/12/11, Writings of Rabash
