Dr. Michael Laitman

A feltárás előtti üresség

Kérdés

Ön azt mondta, hogy miközben a Zohár Könyvét olvassuk, nagyon kell az egységünkre összpontosítanunk. De ez miben nyilvánul meg?  Milyen cselekedetekre kell gondolnunk? Végül is a „nagyon az egységre” kifejezés, nem visszhangzik nagy erővel bennem.

Válasz

Az egység érzése nagyon fokozatosan alakul ki valakiben, sok hónapon keresztül, ameddig el kezdi egy bizonyos „ízét” érzékelni a barátokkal való egységnek, és nem talál ebben valami fajta realitást.

Megtapasztaljuk magunkon annak a folyamatnak az összes cselekedetét, amely az évmilliók alatti evolúció során megformálta a mozdulatlan fokozatból, a növényi fokozatot, majd az állati fokozatot, a növényiből, végül pedig az emberi fokozatot az állatiból. Azonban hasonló állapotokon megyünk keresztül, csak óriási sebességgel.

Ez a kérdés olyan állapotra irányul, amit még nem értünk el. Megpróbáljuk megérinteni azt, ahol az egység ilyen fajta érzékelése kibomlik, az egység és az adakozás érzését, amikor ki lehet lépni az egóból. Azonban semmi sem tiszta valójában.

Ez a jele az elérésnek. A személy elkezd közelíteni az állapothoz, amit keres, de nem tudja, hogy fogja megtalálni. „Keresem a Testvéreimet.” Keresem az egységet, de nem találom. Létezik ez egyáltalán? Mi ez? Hogy találhatom meg önmagamban?

Ez az „üresség a feltárulás előtt.” A személy már a küszöb előtt áll. Ez mindig így van. A még nem elért állapotra vonatkozó kérdés felbukkanása, magának az állapot elérésének a közvetlen megelőző szakasza. Egyszerűen be kell lépnie, és hagynia, hogy a Fény megtegye a dolgát. Ha valaki jelen van a csoportban, részt vesz a leckéken, a terjesztésben, megtesz mindent, amit tud, akkor megadja a Fénynek a lehetőséget, hogy az megtegye a dolgát.

Ahogy az le van írva a Tíz Szfíra tanulmányának bevezetőjében, (133 szakasz) „a hősök közöl csak azok, győzik le az őröket, és nyílik meg a kapu. Ők abban a pillanatban elnyerik a Király arcának megpillantási lehetőségét, aki kijelölte mindegyiküket a saját, megfelelő helyére.” Csak legyünk türelmesek! Ha tíz évig tart, akkor addig. Ha még tízig, az az sem nagy ügy.

Kik úgy gondolják, hogy elég okosak „átugrani saját magukon,” semmit sem fognak tíz év alatt elérni. Valaki azt mondhatná erre: „De hát Ti sem értetek el semmit tíz év alatt, nem?” Valójában, azonban aki az úton halad, már birtokolja a szükséges, hatalmas vágyat, és megértette, hogy csak az egység hiányzik az életéből.

KN

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,157 seconds.