Dr. Michael Laitman

Az első cikk, amely a kezdete mindennek

A központi problémánk a Teremtőre irányuló helyes hozzáállásunk megalapozása.. Világos, hogy ez szubjektív, és teljesen tőlünk függ, hogy érzünk és gondolkodunk. Ez nem változik, a teremtő hozzánk való viszonyulásától függ, amely számunkra ismeretlen, azonban ez határozza meg, hogyan gondolkozunk mi, Róla.

Egyfelől mi a természetről beszélünk, a környezetről, amelyet mi fejlesztünk. Valamikor régen, az ember elkezdte felfedezni és megérteni a természetet, ezáltal elkezdett kiemelkedni a mi világunkban, az állati szintről az emberi szintre, ahogy kutatta a természetet maga körül. Ezután elkezdte kutatni a spirituális világot, amikor a vágya felnőtt ehhez a szinthez. Így a vágya növekedésének fokozata alapján, mélyebbre és mélyebbre ásott a természetben.

Azonban az ember két részből áll, az egyik, amelyik érez, a másik, amelyik megért és felfog, és mindkettő egy különleges módon kapcsolódik egymáshoz és befolyásolja egymást. Pontosan ezeken keresztül, azaz az érzéseken és az értelmen, vagy más szóval a szíven és az elmén át, kutatja az ember, amit érzékel. Bármi, ami nem lép be az érzékelésébe, az ismeretlen a számára. A személy csak az impresszióit, a benyomásait képes kutatni, miközben azok a dolgok, amelyek nem érintik meg az érzékelését, egyáltalán nem megvitathatóak a számára, mert azok csupán üres filozofálgatások és fantáziálások maradnak.  

Ezért a Teremtőről alkotott , elképzeléseink nem azon alapulnak, hogy Ő milyen éppen, hanem azon, hogy éppen hogyan érzékeljük Őt. Mi soha nem tudhatjuk, hogy Ki is valójában a Teremtő! Csak azt tudhatjuk, hogy van egy felső, külső erő, amely úgy érzékelhető, mint a természet körülöttünk.

Mi ennek a hozzánk közelebb eső részét úgy nevezzük, hogy „ez a világ.” Azonban van egy hatalmasabb természet, amely akkor tárul fel az ember számára, amikor az átmegy egy speciális fejlődési szakaszon. Ezt nevezzük, a „felső természetnek.” Mindennek ellenére, senki nem tudja, hogy a Teremtő maga, kicsoda.  

Ezért a kabbala tudománya, mindenről az emberrel való viszonyában beszél. Írva van, „nincs senki Rajta kívül!” Ez az, amit valaki érez, és amit felfedez, amikor a kutatásaiban ez az erő feltárul.  

A kabbalisták elmondják a benyomásaikat erről, az egyetlen, felső erőről, és ebből az derül ki, mintha a Teremtő mérgesnek látszana, vagy éppen valami örömet okozna neki valami. Ez azonban az, ahogy az ember érzi magát! Vagyis, ahogy érzékeli a felső erőt! Azonban fogalmunk sincs, valójában mi történik.  

Mindazonáltal nagyon fontos a számunkra, hogy megalapozzuk a viszonyunkat ehhez a felső erőhöz, tehát hogy tudjunk arról, hogy ezek a formák, képek, benyomások, vagy jelenségek honnan származnak, amelyeket ettől a felső erőtől kapunk. Kit érzékelünk? Őt, vagy önmagunkat? Vagy valójában önmagunkat érzékeljük, a Ő Fényének a hátterében? Vagy esetleg valami mindkettőnk számára közöset érzékelünk, valamiféle kölcsönhatást kettőnk között? Ez valami olyan dolog, amit muszáj megtudnom!

Amikor jót, vagy rosszat érzek, akkor kitől függ ez az érzékelésem – tőlem, vagy ez a Teremtőtől származik?  Vagy talán a hasonlóságunktól függ, az egymással való formaegyezésünk fokától, valamilyen speciális kapcsolaton át?

Ha végrehajtok bármilyen cselekedetet, akár csak szavakban, akár gondolatokban, vagy fizikailag, a Teremtő bír rá arra, hogy az adott módon cselekedjek, vagy van valamilyen szabadságom ebben? De hogy szerezhetem meg ezt a szabadságot, ha én magam is a Teremtő munkájának az eredménye vagyok? 

Erről elmondható, hogy valamilyen módon meg kell határoznom magamat, a Teremtőhöz való viszonyomban. Különben folyamatosan zavarodottak leszünk. Ez hatalmas fontosságú a viszonylásunkhoz, a belső munkánkhoz, és a Teremtővel való kapcsolatunkhoz. Ez a másokkal való teljes kapcsolatrendszerünkre is hatással van, a családunkon belüli, és minden személyes viszonyunkat beleértve.

Ezért ez nem egy elvont kérdés a számunkra. A teremtővel való viszonyunk, hozzáállásunk, a vele való viszony állapotai, az életünk minden szintjét befolyásolják. Ez a legalapvetőbb dolog itt. Ezért annyira fontos Baal HaSulam véleménye a számunkra ezzel kapcsolatban, amelyet a „nincs senki Rajta kívül” című cikkében fejt ki, amely a Shamati könyv legelső és egyik legfontosabb cikke.

KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

56 queries in 0,471 seconds.