Dr. Michael Laitman

Az összes lélek bennem van összegyűjtve

A spiritualitásban az „értelem” reprezentálja az edénybe beleöltözött Hochma Fényét (Bölcsesség). Ezzel a Fénnyel való egyezőségünknek megfelelően érzékeljük és értjük meg a Teremtőt. A kulcs, itt nem a Hochma aktuális Fényében, hanem a Hassadim Fényében (Kegyelem Fénye) rejlik, amely fogadja azt, azaz, ez az adakozásnak az a fokozata, amelyre adott ponton képesek vagyunk. Ez a két Fény megfelel egymásnak, és egymást állítja be.

A mi világunkban, közvetlen módon szerezzük meg a vágyainkat kitöltő Fény, egy bizonyos mennyiségét, mindenféle beöltözés, és a Teremtőhöz való bármilyen fokú hasonlóság nélkül. Ez az, amiért mi szélsőségesen behatároltak vagyunk értelmileg. Az értelmünk nem fejleszt bennünket, mert nem tanít bennünket arra, mit kell tennünk annak érdekében, hogy feltárjuk a Teremtőt.  

Ennek ellenében, a spirituális világban, mi megszerezzük a Felső Fényt, a Teremtő feltárulását, az adakozási edényekben. Ez azt jelenti, hogy feltárom a Teremtőt, azaz teljesen megértem, hogy Ő kicsoda, miben nyilvánul meg.

A mi világunkban, rátekintek valakire, és egy falat látok. A számomra, ő áthatolhatatlan. Nem értem az általa használt nyelvet, nem értem a minőségeit, és a gondolatait. El van rejtve előlem. Azonban a spirituális világban, a kapcsolatunk egy egységet takar. Én az adakozás minőségén belül vagyok ott, amelybe majd beleöltözik a Fény, és ez által megértem őt. Azaz, megértek valamit, ami nem én vagyok. A vágyam felveszi az ő formáját, szerkezetét. Ugyanezt a folyamatot alkalmazom mindenkinek az esetében.  

Rendelkezem ezzel a nyers, formátlan megszerzési vággyal, amely a Végtelen Világ Malchutjához tartozik. Az adakozáson és a szereteten keresztül beépítek ebben a vágyba különböző modelleket, a rajtam kívül létező össze lélek formáinak felvételére. Egy teret hozok létre önmagamban, a lelkek szerkezetének beültetésére, és ez által mindenkit magamhoz kapcsolok.

Azonban ez csak azzal a feltétellel lehetséges, hogy én biztosítok a vágyamon belül helyet az összes lélek számára, ábrázolva, hogy melyik léleknek, hová kell bennem tartoznia. Hogy tudhatom véghezvinni ezeket a dolgokat? Egyszerűen kiterjesztem az adakozásomat, és biztosítom, hogy a többiek ebbe beléphessenek.

A kialakuló képnek az eredménye nagyon hasonló a közeledő Moszkvai Kongresszus logójához. Fokozatosan a kör megtelik lelkekkel, és miközben ezt teszem, visszatérek a saját lelkemhez. Valójában, ez jelenleg úgy létezik, mint ami rajtam kívül van, azonban ez azonos mindazzal, amit önmagamon kívül érzékelek.

Ezt követően, az adakozás minősége, amelyet én hozok létre, pusztán egy eszköz, egy feltétel, amely biztosítja a lelkemnek a visszatérését önmagamhoz.

KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

63 queries in 0,601 seconds.