A két nagyszerű Társ
Ameddig elérjük az egység erejét, amelybe bele vagyunk foglalva, az összes világ rétegeinek középpontjában, a Végtelen Világban, ahonnan valamennyien kihúzódtunk egykor, és leereszkedtünk a külső világunkba. Az egyetlen forrás, a Teremtő, befolyást gyakorol ránk, jóval, rosszal, és bekerít minket minden irányból, ahogy írva van: „Te szegélyeztél körbe engem elölről és hátulról.”
Mit jelent az elölről és hátulról? Baal HaSulam elmagyarázza ezt „hogy körbeszegélyeztél engem elölről és hátulról” mindkét állapotot leírja, azaz amikor a Teremtő feltárul, és amikor még takarásban van. Végül is Ő az egyetlen, aki uralkodik, és mindenki Őt akarja elérni. Akkor majd az idő fogalma, a múlt, jelen, jövő érzékelése el fog tűnni. Ha csak egy erő van ami dolgozik, semmi nem változik, és minden teljesen mozdulatlan.
A beteljesedés fokozatosan jön el, azzal egyezésben, hogy mennyire létünk egységre az egyetlen erővel, a Teremtővel. Emellett nem veszítjük el a valóság ellenőrzését, és zuhanunk a semmibe, hanem sokkal inkább olyanná válunk, mint Ő. Vele együtt, ugyanazzá a csodálatos, kormányzó, egyedülálló erővé váljunk. Egyikünk sem nélkülözheti a másikat: a Teremtő nem veheti semmibe a teremtett lényeket, és azok sem tehetik ezt meg a Teremtővel. Ahogy közelebb kerülünk hozzá, nemén magam nullázódom le, inkább az egóm törlődik el, miközben felemelkedem a Teremtőhöz, és összetapadok Vele, az Ő teljességében.
Akkor felfedezem, hogy ez az egyedülálló erő kormányoz engem, csak egyszerűen el volt rejtve előlem, hogy magam szerezzem meg ezt az erőt, és váljak olyanná, mint ez az önálló, csodálatos, és egyedülálló erő, a Teremtő. Ahogy felépítem a Vele való hasonlóságomat, a teremtő felragyog előttem, mint azonos, csodálatos társ, és ez által egyesülünk.
Amikor elérek egy önállóságot az egóm fölé kerekedéssel a csoporttal való egységen át, mindig megtalálom a Teremtőt magamban, és ezáltal egyesülünk egymással.
KN
