Dr. Michael Laitman

A Teremtő képlete

A spirituális munkánkban semmit nem tudunk önmagunk tenni, mivel hogyan ismerjük fel az egyesített erőt, hozzuk minél több helyzetben kapcsolatba az életünkkel. Mire kell önmagunkat ráhangolnunk? Egyszerűen mondva, a Teremtő sehol sem segít.

Ezért kaptuk a csoportot, és ha egyesülünk, felfedezzük az egyesített erőt, amelyet úgy nevezünk magunk között „nincs Rajta kívül más.”  A Teremtő szándékosan osztotta sok részre a teremtményt, hogy ezek újra egyesülhessenek, egyetlen gondolatba, egyetlen vágyba. Akkor ebben a közös vágyban fel fogjuk tárni az egyesített erőt, amely csak a kapcsolatban létezik, amelyet ők formáltak meg az egységben, és összetapadnak ezzel az erővel.

Az egy vágyban történő egységre lépéssel, nem magunkon kívül érjük el ezt az erőt, hanem önmagunk és ez az erő, mint egyetlen egység tárul fel. Valóban nincs Fény edény nélkül, és nincs Teremtő, teremtmény nélkül. Minél szorosabbra kerülünk egymáshoz, annál jobban feltárul a Teremtő az egységünkben.

Más szavakkal az egyesülésünk, maga a Teremtő. Ez az, ami a teremtés kezdetén fennállt, miután mi szétszóródtunk, és leereszkedtünk ebbe a világba egy kicsiny, egoisztikus teremtmény formájában.

Ezért az egységünk által, a Teremtőt építjük. Megteremtjük Őt, önállóan, ez az, amiért Teremtőnek (héberül Bo-Reh, ami „gyere és láss”) Nincs más hely, ahol megépíthetnénk, feltárhatnánk Őt, egyesülhetnénk Vele, hozzátapadhatnánk, csakis a csoporton belüli összekapcsolódásunk. Az egész emberiségnek ugyanezen a módon kell összekapcsolódnia.

KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

74 queries in 0,516 seconds.