A vágy vezet minket a ködön keresztül
Először is, mi meg kell, hogy értsük azt a különleges helyzetet, amiben vagyunk. Mi tudjuk a kabbala bölcseletéből, hogy vannak olyan cselekedetek, amelyek megtörténnek fentről, és vannak cselekedetek, amelyek szükségesek, hogy lentről történjenek meg, a teremtmények részéről, egyébként nem lesz teremtmények.
Lehetetlen, hogy megszüljünk egy gyereket, és közben úgy kezeljük, mintha az anya méhében lenne. Elhagyja az anyaméhet azért, hogy jobban és jobban függetlené váljon, hogy lássa magát, a cselekedeteit, a vágyait, a tulajdonságait, és felfedezze magát, mint ember.
Ugyanígy történik a spiritualitásban is. A világok kiterjedése fentről lefelé történik, és minden, beléértve az edények törését is, céltudatosan voltak így megszervezve, azért hogy a teremtmény a sötétségből és minden előkészületi szakaszból, amely ellentétes a teljeséggel, kijöjjön, megvizsgálja és összehasonlítsa az állapotát a teljesség állapotával, ami már egy szabad döntés. Meg kell, hogy vizsgálja ezt, a szabad akarata alapján, hogy mi is ez az állapot, milyen esetekben részesíti előnyben a teljességet az egója fölött. Ez egy nagyon összetett dolog, sok vonatkozása és rétege van ennek, de mi szeretnénk egyetlen vágással letisztázni ezeket.
Két megközelítés létezik. Az első fentről felkészíti az embert mindenre, ami szükséges: a világok, a Partzufok és minden egyéb, ami ebben a világban van. A második megközelítés lentről nyomja az embert a fejlődésre, több ezer éves evolúción keresztül. és fejleszti a társadalmi lényé. Aztán eljött a fordulópontot, amelyet 1995 éve jelképezett. Ez a dátum, egy mérföldkövet jelent, ahol az embernek fel kell fedeznie, hogy mi a lényeg és mi az, amit szükséges megtennie. Itt, egy rajta kívül álló valóság van, az ember abban nem házigazda. Létezik egy hatalmas rendszer, amit meg kell megtanulnunk és megismerjük, és kapcsolatban legyünk vele.
A felkészülés, fentről több ezer éves evolúción keresztül folytatódott, amely magában foglalta a száműzetést és a Izrael földjére való visszatérést. Mindezek az események, beléértve mind azt ami történt máig, nem mások, mint felkészülések, amelyekre mi egyáltalán nem annak látunk. A mi feladatunk ezentúl is, hogy tudatosan részt vegyünk abban, ami történik: kérést emeljünk (Man), és kérjük a korrekciót.
Ahogy már megtanultuk a kabbala bölcseletének az előszavában, vannak elrendezett feltételek fentről, és van, amit mi kell, hogy megtegyünk a saját részünkről, hogy mindig csak a helyes vágyat aktivizáljuk. Követeljük az erőt az összekapcsolódásra, a tanulásra, és minden másra. Hiszen nincs semmi, a kérés igénylésén kívül, amit megtehetünk, és a kérésnek, mindig az adományozás irányába kell mutatnia. Azaz, a kérést, a kapcsolat irányába kell irányítani, akkor nem tévedhetünk, és biztosak lehetünk, hogy az adakozás felé irányulunk.
BS
