Az örökkévalóság – a születési pont fölött
Milyen az én életem, és miért élek? Azért, hogy megértsem ezt, el kell érjem azt aki megteremtett, hogy miért teremtett, milyen terv szerint, milyen gondolat szerint, milyen célból. Így fejlődik a megszerzési vágy, ameddig ezeket a kérdéseket elkezdjük érezni. Megjelenik benne a lehetősége annak, hogy felismerje azt, aki teremtette, az eredetét. Felfedezze, hogy a mit gondolt a Teremtő, amikor megteremtette, mi volt az Ő célja, minek az érdekében teremtette meg a megszerzés iránti vágyat, milyen célokon és folyamatokon kell, hogy átmenjek.
Ahogy egyre jobban felfedezem a Teremtőt, úgy egyre jobban tárom fel a sorsomat, a jövőmet. Mindezt én magamban szerzem meg, a megszerzési vágyon belül, ez tehát a vágynak a fejlődése.
A legfontosabb, hogy én is megértsem, és aktívan részt vegyek azokban a helyzetekben, amelyeken átmegyek. Ezek az életem részei, a létezés, múlt, jelen és jövő, vagyis azok állapotok, amin keresztül mentem. Felfedezem, hogy befolyásolhatom ezeket az állapotokat, és nem csak egy passzív módon szemlélem és kutatom magamat, és a Teremtőt, hanem gyakorlatban képes vagyok valamifajta cselekedeteket végrehajtására. Ha nem veszek részt bennük, akkor automatikusan, kényszerítve leszek arra, hogy megtapasztaljam, és a reakcióimmal fejlődjek.
De létezik lehetőség felgyorsítani a fejlődést, áthaladni ezeken az állapotokon, egy kellemesebb módon, azaz elfogadva azokat, azokba beleegyezünk, akarjuk, és sóvárgunk utánuk. Tehát én határozom meg, hogy mennyire kellemes legyen az utam. Ezáltal a megszerzés iránti vágy elkezdi feldolgozni, hogy érdemes vagy nem érdemes a számára, hogy részt vegyen a saját fejlődésében. Amikor elkezdi látni a fejlődését, mint kellemes vagy nem kellemes dolgok sorozatát, akkor elkezdi meghatározni a hozzáállását, hogy erre az érdemre a saját szempontjából vagy a Teremtő szempontjából tekint.
Tehát a megszerzési vágyon belül elkezdődik egy vizsgálat, az édes és keserű vizsgálat helyett, elkezdjük vizsgálni ezt, az igaz vagy hamis módon. És az elkezdjük érezni magunkat az igaz és a hamis között.
Az egész spirituális munka, arról szól, hogy mi az igazságot válasszuk, inkább azt válasszuk, mint az édes vagy keserű vizsgálatot. A korporális életben ennek nincsen igazolása egyáltalán, az igazságra irányuló vizsgálat a személyhez abból érkezik, hogy elkezdi érezni a Kibocsájtót, a Teremtőt, és el akarja érni a forma azonosságot vele, azért hogy láthassa a valóságot, mint ahogy a Teremtő látja. Ugyanabban a nézetben és feltételrendszerben és tudásban legyen, és valóban mindenekfölött hozzon választást, hogy átléphessen a túloldalra, ahol a Teremtő van.
Ha mindig az igazságot tartjuk magunk előtt, elkezdjük megismerni a teljességet és az örökkévalóságot, amelyet korábban nem ismertünk! Ha az ember ismeri, hogyan válassza az igazságot a többi részlet fölött, minden más választás nélkül, akkor felfedezi ezeket a dolgokat.
Akkor felfedezi, hogy az igazság a spiritualitás, amely az önző számítás fölött létezik, fölemelkedik a saját születési pontja fölé, hogy elmerüljön a Teremtőben. A teremtmény vágya magasabbra emelkedik, mint a születési pontja. Mintha visszaérkezne a születési pontjához és meg azon is túl, integrálódik az eredendő gondolatba a felső szinten, ahol a megszerzés vágya nem létezik, csak gondolatban, és onnantól elérkezik az örökkévalósághoz.
Az összes előző állapot, amelyen keresztül mentünk, csak azért van hogy meghatározhassuk a függetlenségünket. És most, hogy visszatérünk a teremtés alapgondolatába, és egy örök létezésbe kerülünk az örökkévalóságban. Az összes szintek és fázisok, amelyeken keresztül mentünk, hogy visszaléphessünk a gyökérbe, azok megmaradnak bennünk. A spiritualitásban semmi nem tűnik el. Ahogy mi visszaemelkedünk a létrán, elkezdünk integrálódni és magunkba foglaljuk az összes előző lépéseket magunkban, tehát az egész folyamat, a teljes történelmünk, minden, belső valósággá válik.
Megtapasztaljuk az összes állapotot az út mentén, amelyet a Kabbala leirt, összegyűjtjük magunkban ezeket és összekapcsolódunk az összes kabbalista lelkével, akik mar visszatértek a Végtelen Világba, és már felfedezték ezt a folyamatot és ezt a valóságot. Mi együtt leszünk mindenkivel, megértjük és megérezzük őket, és így válunk egy és egyetlen testé.
BS
