A kritikus pont
Baal HaSulam, “A Nemzet” című cikkéből: … a jelenlegi kormány összeomlását követő azonnali lépés a nácizmusnak vagy a fasizmusnak az erőteljes megjelenése. Nyilvánvalóan mi még mindig az emberi fejlődés középső fázisában vagyunk. Az emberiség még nem érte el az evolúció létrájának legfelső fokozatát. Ki tudja, vagy becsülheti meg, hogy mennyi vérnek kell még folynia, mielőtt az emberiség eléri a vágyott szintet?
A probléma, amivel szembesülünk az, hogy miképpen menjünk át a jelenlegi fázisában a fejlődésnek, az altruisztikus fázisba? Egyenlő és igazságos elosztás nem csak szavakban létezik. Ezek mögött, a tömegek oktatására irányuló hatalmas előkészítő munkának kell lennie, és meg kell teremteni egy új szociális hálózatot – amely valóságos és nem virtuális. Ezek a dolgok messze nem maguktól értetődőek, és az evolúció nem vezet el minket ezekhez, egy természetes úton. Ez tudatos részvételt igényel tőlünk, és a saját gonoszságunk feltárását.
A „kirobbantott” forradalmak, amikor az emberek kimennek a nyilvános helyekre, és „elfoglalják” ezeket, nem fognak segíteni, mivel többé nem az egoizmus fokozatos fejlődésével kell foglalkoznunk, amely kitört a kormányok vagy rezsimek ketrecéből, és új határokat ért el. Ezzel látszólag egyre tovább lépünk a rabságból a szabadságba, azonban ez a szabadság megtévesztő. Valójában, egy kifinomultabb rabságba taszítjuk magunkat.
Másfelől lehetetlen eljutni, egy egoista uralomból, egy altruistába, ugyanazon séma által, amit eddig alkalmaztunk. Ez igényli a gonosz érzékelését és megismerését, és a természetünkkel ellentétes állapot váltását. Azaz, elő kell készítenünk, egy belső forradalmat, kiépítenünk egy környezetet, mint befolyásoló tényezőt, alkalmazni kell a kabbala tudományát, mint eszközt, mint egy használati kézikönyvet a munkához, és ki kell alakítani egy piramist, hogy ai irányítás, megértés, és az érzés rész legyen a központja a folyamatnak. Keresztül kell mennünk a kétségbeesés, és elhagyatottság szintjein, a jelenlegi állapotnak. Nem elegendő egyszerűen beismerni, hogy mindent megtettünk, mint közgazdászok, tanárok, vagy más specialistaként, ahogy ezt most hallhatjuk. Egyet kell értenünk abban a tényben, hogy minden további romlása a helyzetnek, a teljes összeomlásba visz bennünket.
Akkor az emberek képesek lesznek meghallani a természet tervéről szóló üzenetet, amely ezen a teljes úton elő van készítve a számunkra, ami miatt, ma érezhetjük a megváltoztatásunk szükségszerűségét, és megtalálhatjuk az átalakulásunk eszközeit, és ellentétessé válhatunk a mai állapotunkkal. Ha az emberek meghallják ezt, akkor képesek lesznek a fejlődési fázison átmenni egészen simán. Azonban nem fogjuk elkerülni a fájdalmat, ameddig az emberek nem lesznek képesek meghallani, ameddig nem vágynak az üzenet megkapására, ameddig ezt ismerik ezt fel.
Mindazonáltal lehetséges lesz a soron következő fázisokon, vérontás nélkül keresztülmenni. Minden más esetben hatalmas szenvedések várnak ránk.
Egy forduló ponttal szembesülünk, amely egy elágazási pont. Csak két úton lehetséges elhagyni az egoisztikus uralmat, és elindulni az altruista uralom, az adakozás, igazságos elosztás, szociális igazságosság és kölcsönös garancia felé:
- Hatalmas szenvedések által. Azonban a szenvedések nem segítenek önmagukba, semmit nem fogunk tanulni belőlük. Ezek egyszerűen kikényszerítik az analízist, és a következtetések levonását.
- A terjesztés eszköze által, amely lehetőséget ad az embereknek megérteni, hogy nincs más kivezető út, és hogy meg kell változtatnunk a tendenciákat.
Ti és én nagyon közel vagyunk ehhez a ponthoz, és most ezeket az állapotokat kell megvalósítani.
KN
