Dr. Michael Laitman

Írj Tóra tekercset a szívedre

Amikor egymásnak Boldog Új Évet, és „bejegyzést kívánunk az élet könyvébe”, ezáltal, a Felső Erő bekerül a szavainkba. Végtére is, össze vagyunk kapcsolódva egymással, a kölcsönös felkészülés, a „helyes bejegyzés” által, ahol mi körülírjuk az összes minőségünket egy Fehér háttérre vetítve.

A fehér háttér, amelyre írunk, és amely ugyan az mint a kölcsönös garancia, melyet mint „a csoport Fehérségét” ábrázolunk és amelynek ellenében megvizsgálom az összes vágyaimat minőségeimet és akkor láthatom, hogy ezek mennyire ellentétesek, a csoport minőségével és mennyire  nem alkalmatlanok az egyesülésre. Végső soron én tejessé teszem ezt az írást és nem adom fel. Egyszerűen folytatom, újra és újra, az ellentétes minőségeim vizsgálatát. Ez az Újévet megelőző hónap munkája, melynek alapvető feltétele az embernek a törekvése abba az irányba, hogy a:” Teremtő, Izrael, a reformáló fény ( Tóra) – egy.” Izrael az ember, aki olyan akar lenni, mint a Teremtő. A Tóra az a Reformáló Fény, amely csak a csoporttal végzett munkában tárul fel. Csak a csoportban tudjuk feltárni a gonosz hajlamunkat, mint a feketét a fehér háttéren, ha mi a csoportot, mint „tiszta fehérséget” képzeljük el ami teljesen korrigált. Ha mi el akarjuk érni ezt az általános fehérséget, hogy felfedezzük a Teremtőt a kapcsolatunkon belül, akkor ő feltárul, és mi megkapjuk az ő „pecsétjét”.

Az összes feljegyzést mi magunk írjuk a szívünkre, mindenki a saját magáért. Az ember szíve 613 vágyból áll, melyek korrigálatlanok ez a gonosz, törött szív.  Ennek a korrekciójára kell sóvárognunk. Ennek a korrekciója abban áll, hogy egybekapcsoljuk a szíveinket. A jövőbeni állapotunk az, amikor mindannyiunk szíve össze van kapcsolódva, olyan módon, ahol egyetlen közös értelem és a szív jön létre és mindannyian egy emberré válunk. Ennek a reményében érkezünk el ahhoz az állapothoz, amikor közülünk mindenki megírja a Tóratekercset a saját szívébe.

Ha mi ezen a módon írjuk ezt meg akkor nem csak egy egyszerű kis levelet írunk. Mi a Tóra könyvét írjuk a saját szívünkre. Mivel lényegében a teles Tóra a bennünk lévő gonosz feltárulásáról és korrekciójáról beszél, amelyet Felülről szerzünk meg a „Felső Fehérségből”. Ezért különböztetjük meg a feketét a fehértől, hogy meg tudjuk különböztetni egy előző állapotot egy későbbi állapottól. Azonban számunkra az is szükséges, hogy megvizsgáljuk, magának a „Fehérnek”, az az a Körül ölelő Fénynek a minőségeit. Számunkra ennek a Tóra tekercsnek a megírása, csak felkészülés arra, hogy a Körül ölelő Fény megérkezzen és ragyogjon bennünk.

Így, a fekete megmarad feketének, és a fehér megmarad fehérnek. Ezek, ami szerkezetünknek az alapjai. Azonban mi már mindkettőben bele vagyunk foglaltatva, mélyre kell hatolnunk ezekbe, oda, amit úgy nevezünk, hogy a Tóra Titkai, a helyre ahol mind a fekete, mind a fehér egybe olvad egyetlen egésszé. Azonban lehetetlen, ezt az összetapadást írásban kifejezni. Az írott nyelvezetben, mi nem tudjuk kifejezni az ízeket (Taamim), a betűkhöz kapcsolódó pontokat, (Nekudot) és a betűk feletti úgynevezett koronákat (Tagin), az azoknak megfelelő pontos formában. Mindennek az az oka, hogy az embernek a saját belső munkája által, önmagának kell elérnie ezeket és akkor, ő maga adja hozzá őket a betűkhöz. Összességben, a csoporton keresztül felfedezzük a sötétségünket, amikor a csoportot egy végső teljes fehér állapotban látjuk. Amikor befejezzük ezt a munkát, akkor azt érezzük, hogy valóban elértünk egy állapotot, amit a Teremtőnek kell véglegesítenie, aláírnia és lepecsételnie.

ford: BS

lekt: KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

66 queries in 0,497 seconds.