A válság valami újnak a születése
Amikor a Zohár Könyvét olvassuk, el kell képzelnünk, az emberek közötti hálózatot a világban, és azt, hogy ez a rendszer hogyan tárul fel. Akkor meg fogjuk érteni, hogy Aba és Ima, YESHSUT és ZON amikről A Zohár ír, a közöttünk lévő kapcsolatok típusai.
Mi egy rendszerben vagyunk, amely összeköt minket, egyikünket a másikhoz. A közöttünk lévő kötelékek, a tíz Szfírában jelennek meg. A tíz Szfíra egy teljes világ, Zeir Anpin és Malchut együttesen alkotják a ZON-t, Hochma és Bina alkotják a felső Aba ve Ima és a YESHSHUT (Israel Saba ve Tvuna) partzufját, Keter az Atik és az Arich Anpin, félig a felsőhöz, félig pedig az alsóhoz tartozva.
Feloszthatjuk a köztünk lévő kapcsolatot öt világra, vagy öt Szefirára: Keter, Hochma, Bina, Zeir Anpin, Malchut, vagy ZON, Aba ve Ima, és Keter, és így tovább. Erről a struktúráról tanulunk az Atzilut világában.
Ha hasonlóvá válok valakihez ez által, akkor nekem azonnal korrigálni kell magamat, ennek a kapcsolatnak minden minőségében. Természetesen, ez csak egy bizonyos mértékig lehetséges, és nem a teljes korrekció szintjén (Gmar Tikkun). Ahogy ezt megteszem, közelebb kerülök a másik emberhez.
Két ember közötti kapcsolatban mindig 125 fokozat van. Amikor egyik eléri a barátjának a minőségeit teljes mértékben, akkor eléri a teljes rendszert, mivel az egyén és az általános eggyé válik, azonos lesz. Ez az, ahogy haladunk.
A kabbala bölcsessége megtanítja nekünk, hogy mi van közöttünk. Nem rólunk magunkról szól, hanem a bennünket összekötő szálakról, a köztünk lévő kapcsolatok típusairól. Ez a legfontosabb dolog. Ezért például tanuljuk, hogy mit jelképez a hónap kezdete (Rosh Hodesh) mit jelképez a hét kezdete, aztán a hét vége, a Sabbath, vagy pontosan mit jelképeznek az ünnepek. Ezek mindegyike a kapcsolatoknak a különböző formáit testesíti meg, amelyek az embereket összekötő hálózaton belül léteznek, megfelelően azoknak a különleges cselekedeteknek, melyek ebben a rendszerben helyezkednek el.
A hálózat az irányultságának megfelelően működik. Mindannyian a kapni akarási vágy vagyunk. Ez a vágy semmi, egy báb, a kövületi szintje a kövületnek – a por, amelyből minden megteremtődött.
A rendszer felébreszti a port, majd fokozatosan elevenné teszi, majd pedig a nyersanyag blokkok elkezdenek fejlődni. Kizárólag az említett rendszer fejleszti, tartja fenn az erejét, és a működését mindennek. Semmi nincs ezen kívül. Mi ebben a rendszerben létezünk.
Ezért mondva van, hogy a Felső Fény, amely ebben a rendszerben lakozik, élteti az egész világot. Ez két módon ébreszt minket. Egyfelől, felkavarja bennünk a másokkal való kapcsolat hiányát, mivel különben nem kapunk elég életerőt. Végül is a vitalitási szintünk a rendszerhez való tartozásunktól függ, ahol különböző cserefolyamatok történnek, hasonlóan a szervezetünkhöz, annak keringési, ideg-, és egyéb rendszereihez.
Az élet nem más, mint kapcsolat, különböző elemek között, be és kilépése energiáknak, metabolizmusoknak. A közöttünk lévő kapcsolatban történik meg a csere, a vágyaink szintje között.
Ezért kell elképzelnünk, hogyan tudjuk, felébreszti ezt a rendszert mi magunk, nem várva ameddig ez felébred a saját ideje szerint, a tervekkel összhangban, ami általában nem kívánt hatások megjelenését is magával vonja.
Ha képesek vagyunk felébreszteni a rendszert, akkor azt kellemesnek és élvezetesnek fogjuk érezni, mivel miközben felébred a rendszer, elkezdjük megérteni, egyetérteni vele, azzal az elképzeléssel, hogy adakoznunk kell egymás felé, hogy összeköttetésben állunk egymással, és mindannyian be vagyunk ágyazódva a közös rendszerbe. A rendszer általános törvénye a kölcsönös garancia, az abszolút, kölcsönös kapcsolat minden rész között. Ez a törvénye egy egészséges testnek, amely harmóniában van, egy perfekt, egészsége kölcsön kapcsolatban.
Ezért olvassuk a Zohár Könyvét, amely erről a rendszerről beszél. A kabbalisták nem mondanak semmi mást nekünk, mint ezt. Semmi egyéb nincs, amiről beszélni kellene. A mi világunk, egy ellentétes másolata a rendszernek, egy teljesen hibás másolata. Azaz a kötelékek láthatóan léteznek, csak nem látjuk azokat, nem tanulmányozzuk helyesen, és fogalmunk sincs, hogyan alkalmazzuk és használjuk őket. Minden megfordult az ellenkezőjére.
A válság, amely ma megmutatkozik, lényegében ennek a közöttünk lévő hálózatnak a feltárulása. Görögországban például, a világválság, egy forduló pontot jelent, azaz korrekciót és nem korrupciót. Ez valóban egy korrekció.
A héberben a „válság” szó (Mashber) rendelkezik, egy másik értelemmel is, „születési kövek,” ami egy különleges helyre utal a múltban, ahol a nők munka közben ültek. RASHI ír erről a Tóra kommentárjaiban (Exodus 1, 16).
Tehát olvassuk a Zohár Könyvét, és reméljük, hogy a köztünk lévő hálózat feltárul.
KN
