Dr. Michael Laitman

Hogy lehet a természet koronájává válni

Ma felfedezzük, hogy az információ terjedéséhez nem kell idő. Sőt, bizonyos fizikai történések is azonnal lezajlanak, nem hogy fénysebességgel, vagy hangsebességgel, hanem annál képzelhetetlenül gyorsabban.  Más szavakkal, a természet összefüggő és egységes.

Ha ez így van, akkor, ahogy én fejlődök, elérkezek egy állapothoz, ahol tudatosan kell részt vennem ebben az egységben, meg kell vizsgálnom azt, egyetértenem azzal, és értelmes módon részt venni benne. Látnom kell, ha én úgy veszek részt ebben, hogy nem válok integrált részévé, azaz, arra vágyok, hogy egoista lehessek, csak önmagam számára akarok megszerezni, nem veszem figyelembe sem a távolabbi, sem a közelebbi környezetemet.

Bizonyos, hogy a természet előrefelé lökdös engem, a vele való, teljes kölcsönkapcsolat irányába. Ez megkívánja tőlem, hogy ebben az egységben létezzek, és abban tudatosan részt vegyek. Ezért tapasztalom meg folyamatosan a válságot, ami nem más, mint az ezeknek a feltételeknek való meg nem felelésem.

A természet tárja fel ezt nekem, mint egy kör, mintha azt mondaná, hogy „ez egy közeli kör, amelyhez neked kapcsolódnod kell, tökéletes kölcsönkapcsolatba kell ezzel kerülnöd. Most nem érzed, hogy ezzel egyensúlyban vagy, harmóniában, és ezért azt érzed, hogy ezt el kell érned.” Tehát ez kötelez engem, hogy ezt megtegyem, mégpedig úgy, hogy más jellegű, rossz történéseket, csapásokat teremt. Problémáim vannak magammal, a gyermekeimmel, a körülöttem lévő eseményekkel, az egészségemmel, a környezet szennyezéssel, és minden mással.

Minden sarokból ez kötelez engem. Ez egy sokoldalú válság. Nem csak egy gazdasági válság, hanem egy mindenben megjelenő válság, amivel én kapcsolatban vagyok. A természet azt mutatja, demonstrálja, hogy én sem globális sem integrált nem vagyok, abban a kicsiny résben, amiben létezem. Mihelyt még jobban kölcsönkapcsolatba kerülök ezzel, azonnal egy szélesebb mozgásteret ad nekem, ahol ismét azt érezhetem, hogy válságban vagyok.

Azonban ez nem egy másik válság, amely e jön két év múlva. Ez egyszerűen csak egy szélesebb feltárulása egy szélesebb mezőnek, amellyel egy nagyobb, integrált kapcsolatot kell létrehoznom.

Korrigálom ezt a bizonyos részt (más emberekkel, a kövületi, növényi és állati szintekkel, és így tovább). Úgy tűnik, el kell érnem egy bizonyos nyugalmat, vagy egyensúlyt ezzel, és hirtelen, hopp, itt a következő válság. Miért? Ezen a módon elérkezek ennek az ismeretéhez, és valóban a koronája lehetek, a gyümölcse.

Ma láthatjuk, hogy az ember a legátfogóbb eleme a világegyetemnek. Még is, hiányzik belőle egy aspektus, nem érti, hol is van, nem fogja fel a teljes kapcsolat rendszerét, és nem látja önmagát, abba belefoglalva. Most, a természet elkezdett fejleszteni minket, ennek a speciális állapotnak az irányába, és ezt a gyakorlatban fogjuk meglátni.

KN

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

59 queries in 0,406 seconds.