Az élet kezdete
Kérdés
Miért van szükség a világok mozgására, hogy minden világ felmenjen az Első Ádámmal a hatodik nap előestéjén a Briá-ig /teremtésig/, ha után az Ádám hibája miatt minden lezuhant ugyanoda,a hol született?
Válasz
Az Első Ádám hibája után minden világ leereszkedik oda,a hol ma is van , s oda, ahol a nekudim (Pontok) világában van. És a felmenetelek és leereszkedések eredményeképpen születik meg a mai társas környezetünk, a Nesámá, a Lélek. Mostantól a lelkek, nesámák a világban, a környezetben s ennek jogán képesek létezni (hiszen ezt teremteni kell, azaz ok nélküli társ-szeretettel létrehozni).
A domem – kristályos, a coméách – növényi és az élő (háj) szintjei a világoknak (A teremtés-bria, a jecira -alkotás és az aszija- csinálás világai) a lelkeket “állati ” (behemót) szinten tartják fenn, hogy lehetősége legyen kielégíteni a feltételeket, amivel “élővé” válik. De ha az Ádám – ember – megkapta az életet, akkor eljuthat a Nesámá létéig, azaz a “beszélő”szintig , ami egy külön szint az előzőek felett. Ezért a lelkeknek, nesámáknak igyekezni kell társként közös vágyban /a felépülésre/ összekapcsolódni, s akkor kialakul köztük egy hálózati kapcsolódás.
Kezdetben a világok felemelkednek az ember részvétele nélkül, a teremtés terve szerint. Ezt a tervet hívjuk úgy, “idejében” , ami úgy tiktakol, mint egy óra, amely lépésről lépésre halad körbe. Ha erősítjük a társulást, akkor ezzel a tiktakolást gyorsíthatjuk, de ehhez sokkal erősebben kell társulni. “A végső tett a kezdő gondolatban”: minden a teremtés e terve szerint mozog s a forrásához tér vissza.
Az Acilut (a Közelség) “világát” (megvilágítását) úgy is hívjuk: Koponya-Szemek /Galgalta-Enájim/. Ha e pillantást (a G-Á-t) a “Fülre” /Hátra/ vetem, akkor eljutok a Bria /teremtés/ világához. Ha az Acilut szeme az orr-ra néz, ott a Jecira /teremtés/ világa. Amikor a G-Á a Szájhoz ér, ott kapjuk az Ászijá (tett) világát.
Tehát a B-J-Á világok azok az Acilut(=közelség/ lenyomatai a Fül-Orr-Szájban (F-O-Sz=AHAP), a Hátban: ezt úgy is nevezik, hogy a Bina összeolvad a Malkuttal. (Az értelem Anya – a Királysággal, Birtoklással a Fiún – mint szűrőn – át). Így jött létre ez a három világ, az Első Ádám környezete.
Ma az ember a kapni-akaráson belül létezik, de felbukkannak benne az Odaadás egyes programjai, azaz az Élet programjai. De ezekben a programokban nincsen Szabad Akarat, hanem ezek csak fokozatai az ásványi-növényi-állati szinteknek. Pontosan ezek a szintek azok, amik körülöttünk működnek, ezek teremtik az éltünk terét.
Minket a Közelség /acilut/ világa éltet, az Adó-erő, a teremtő program, amely benne van az ásványi-növényi-állati szintekben. Emiatt élünk. De ha fel akarok emelkedni az ásványi-növényi-állati szint,a Hátsó Rész rabsága fölé a Beszélő szintre, ami maga a Közelség, akkor oda fel kell emelkedni.
Akkor össze kell gyűjtenem a B-J-A világokból az élet lényegéről szóló tudást, arról, hogy van egy Odaadás program (Koponya-Szem, G-Á) amelyet magába foglal a Hátsó (az A-H-P, a nyílások). Össze szeretnék olvadni a G-Á erőivel, az odaadással, és ezt csak a társulás tapasztalatai által tehetem meg , mert az Ádám-lény szétesett részeinek az összekapcsolása így jöhet létre, s így jutnak vissza a Közelség-Acilutba.
De nem ám a kapni-akarás szétesett elemeit viszem föl a Közelség (az Odaadás Teremtése) világába, hanem az Adó-erő széttört részeit, amely a Szív-Pont, a Közös Vágy a Felépülésre, mely a kapni-akarás – attól, hogy közé állt a Hátsó, az A-H-P miatt széttört, szétesett. Én viszont azt akarom, hogy a megvilágító Fény azért is ebből a Hátsó kapni-akarásból jöjjön és ezért a Közös Vágy szívpontjait kötöm össze a csoportban.És akkor ők elvégzik az Elfogadás munkáját az A-H-P-pal, a Háttal együtt. Ezt nevezzük úgy, hogy felemeljük az A-H-P-ot, a Hátat a Szemhez, a G-Á-hoz /Galgalta/.
