A szabadság a vágyak függetlensége
Mi látjuk, hogy a kabbalisták a közösségnek nagy fontosságot tulajdonítanak, mivel a spiritualitás elérésének a teljes lényege, a közösség körül forog. Mert a közösség az eszköz, a Fény edénye, a Fény kútja, a Fény forrása a mi világunkban.
A Fény, ami működtet és létrehoz mindent, felébreszt minden vágyat. Ha mi meg akarjuk változtatni a valóságot, szükségünk van a Fényre, amely a helyes irányba világit, és felgyorsíthatjuk ezt a sebességet, a fejlődést, és átfordíthatjuk a jóra, a pozitívra és a kívánatosra.
Ha spirituális módon akarunk keresztül menni különböző változásokon, spirituális módon, akkor a Fény kell, hogy a belső eszköze legyen, azon külső eszközöknek, amik a kezünkben vannak. Csak a csoporton belül tudjuk magunkra húzni a Reformáló Fényt, mivel a csoport célja, a csoportban rejlő Fényt, amely feltárul, és befolyásol minket és az egész világot.
Hogy milyen irányban működik a Fény – ez nem tőlünk függ. Mi egyáltalán nem tudunk megváltoztatni semmit, csak a fejlődést tudjuk felgyorsítani, hogy elkezdjen ránk ragyogni egy nagyobb mértékben, mint ahogy az korábban ránk ragyogott. Azaz, az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy növeljük a sebességet.
Ha mi növeljük a sebességet – ez azt jelenti, hogy egyetértünk a cselekvésével és megváltoztatjuk a hozzáállásunkat a fejlődéshez. Akkor a fejlődés nem lesz kellemetlen és nem kívánatos. Nem a fejlődés nyomása által, hanem a teljességre való sóvárgás felé haladunk.
Tehát a munka a csoporton belül pozitív munkává változik, a Fény, a Teremtő felfedezésévé, a fejlődés sebességének megnövelésével. Mi még mindig nem értjük meg, hogy milyen irányban kell, hogy fejlődjünk, és hogyan, de ez nem is számit. Mivel a Fény az, amely felfedeződik, megadja nekünk mindezeket a magyarázatokat, ami majd ránk ragyog és akkor a gondolataink és vágyaink, mind tisztázva lesznek.
Mi a Fénytől függünk! Mert mi a környezet megépítésétől függünk, azaz, hogy milyen módon építjük meg a közösséget.
Az életben egy erő által irányított módon fejlődünk, és senki nem kérdezi, hogy hogyan, és ki mozgat minket. Mi manipulálva vagyunk minden irányból, bár mi ezt nem is tudjuk, teljesen eszméletlen módon történik velünk. A Fény manipulál minket egy rejtett módon a mi világunkban, de a spirituális világban ez feltárult irányítás. A különbség az, hogy mi megértjük ezt, vagy sem.
A spirituális világban mi beleegyezéssel tesszük ezt és akarjuk, hogy a Fény dolgozzon rajtunk. Tegye azt, amit akar! Mi készen vagyunk erre és lenullázzuk magunkat az Ő cselekedetei előtt.
A mi világunkban is mindenki lenullázza magát a Fény előtt, mert nem tudja, és nem érti a működését, mint egy kis gyermek, aki játszik és azt gondolja, hogy teljes szabadságot adtak neki ebben a világban.
A spirituális világban sincsen szabadság, de én mar tudom, hogy nincs, és ebbe beleegyezem. De a középső vonal, a két világ között, amelyet úgy nevezünk ” A Tifferet középső harmada”, ahol megvan a szabad választás, ahol azt kívánom, hogy a Fény hatása alá kerüljek egy tudatos módon.
Tehát, a “Tifferet egy harmadára”, én nem gondolok, mint a függetlenség helye, én nem látom, hogy ez a pont, független pont lenne. Mi úgy döntünk, hogy a Reformáló Fény hatása alá kerüljünk, és ez a döntés egy független pont, de ez nem nyilvánvaló számunkra, nem értjük meg valóban mit is jelent függetlenné válni. Mert a teljes sötétségben vagyunk ebben a világban.
A spirituális világban, a Fény vezet minket! Itt, a Noga Klippában, a Szentség és a Tuma erők között. Mi az erőfeszítésünk által építjük meg az utat, pontról pontra, amíg elérünk a teljes összeolvadáshoz, azaz a teljes függetlenséghez, vagy is, hogy teljesen egyezzünk a Teremtővel. Ezt nagyon nehéz most még megérteni.
BS
