Ellentétből a teljességbe
Baal HaSulam “Matan Torah (A Tóra átadása)” (rövidített verzió): Miért nem teremtette a Teremtő az embert azonnal mindazon tökéletességgel együtt meg, ami szükséges lenn ahhoz, hogy elérje a Vele való összetapadást? Az oka ennek az, hogy nekünk kell elérnünk egy felemelkedést a saját erőfeszítéseink által.
A Teremtő megadta a lehetőséget a számunkra, hogy önmagunk által érjük el a nagyság állapotát. A saját erőfeszítéseink által érkezzünk el, szégyenkezés nélkül Hozzá.
De miért teremtett szégyenkezést és ültette el azt bennünk, hogy aztán magunk tegyünk erőfeszítéseket? Miért rejtette el magát előlünk? Mindez annak az érdekében történt, hogy adjon nekünk egy lehetőséget arra, hogy megértsük az általános rendszert. Az egyetlen út ennek a megértéséhez, hogy átmenjünk a korrigálatlan, törött állapotból, egy korrigált állapotba. Valaki akkor érti meg a teljességet, ha látta az ellenkezőjét. Ezért a Teremtő darabokra tört bennünket, és ezáltal adott egy lehetőséget nekünk, hogy korrigáljuk magunkat, és hogy újra teremtsük a tökéletes rendszert. Ezáltal felfogjuk a teljes Természetet, amely nem más, mint a Teremtő.
Nincs más választás. Ez az egyetlen útja a teremtés teljes mélységében való megismerésének. Minden cselekedet és állapot, amelyen átmegyünk szükséges, mivel ezeknek, és az ezekből következő korrekciónak köszönhetően, befoglaltathatjuk magunkat az összes edénybe és az ezekhez tartózó Fényekbe, és ez által olyan teljessé válhatunk, mint a Teremtő. Nincs más mód, hogy elérjük ezt az állapotot.
Mindazonáltal miért nem lettünk teljesnek megteremtve a kezdetektől? Végül is a Teremtő nem mindenható? Itt azonban meg kell értenünk, hogy megteremteni valamit az Ő szintjén, Vele megegyező állapotban, nem tekinthető mindenhatóságnak. Ez olyan, mintha semmit nem teremtett volna. Ha valóban teremt valamit, akkor a teremtményének teljes mértékben különböznie kell Tőle, szemben állónak kell lennie Vele. Aztán majd nem marad más választása a teremtménynek, mint hasonlóvá válni a Teremtőjéhez – ebből az ellentétből.
A „teremtett lény” valami olyasmi, ami olyan minőségeket birtokol, amelyek ellentétesek a Teremtővel, és mégis összetapadásban van Vele, a korrekciója érdekében. Ezért a teremtmény át kell, hogy menjen az összes állapotán az ösvénynek, az itt leírt módon, feltárva a szakadék teljes mélységét, amely közte és a Teremtő között húzódik. Végül is ez által a teremtmény felemelkedik az Ő szintjére.
KN
