Az elrejtőzés ellenőrzése alatt
Mi az elrejtőzés ellenőrzése alatt vagyunk, ami azt jelenti, hogy nem érzékeljük azt az erőt, amely működik felettünk, és amely vezérel minket, és amely felébreszti a gondolatainkat és a vágyainkat. Így mi úgy érezzük, mintha mi magunk működtetnénk önmagunkat, a gondolatainkon és a vágyainkon belül.
Ez azt jelenti, ha tettünk valamit és eredményesek voltunk, akkor ezt önmagunk sikerének tudjuk be. Ha nem voltunk sikeresek, akkor a saját hibánkról beszélünk, vagy az egónkon belül a sorsunkat, vagy a környezetünket hibáztatjuk.
Az elrejtés adott a számunkra, hogy túlléphessünk rajta, és felfedezhessük azt az erőt, amely nem csak működtet minket, hanem nagyon nagy szeretettel teszi ezt. Ilyen módon akarjuk birtokolni a szabad akaratot és választást, hogy az erőfeszítések és a cselekedetek hozzánk tartozzanak, és ha egy mód van rá, csak ha ráutaló módon cselekszünk, jelenjen meg minden mögött a Teremtő.
Végrehajtjuk a fennmaradt cselekedeteket, mivel a Teremtő erre irányít minket. Csak az Ő feltárása irányában hagy számunkra szabad területet, mivel azt várja el tőlünk, hogy ez a felfedezés megtörténjen általunk, mint az egyetlen erőt, amely jó, és jót cselekszik.
Így történik minden az életünkben, legyen az jó vagy rossz, mindenféle helyzetben, ami csak felbukkan, az ember egy tökéletes és segítőkész irányítást kap a Teremtő felfedezése irányában. Majd pedig azt is megérti, hogy ilyen módon cselekedhet az élete minden pillanatában.
Ezen felül, miközben azt érzi, le van választva a Teremtőröl, valójában közelebb került hozzá. Ez az, amiért az ember ezek után azt érzi, hogy szüksége van a Teremtő feltárására.
Miért van az embernek az az érzése, hogy hiányzik neki a Teremtővel való összetapadás? Mivel az egyén gyenge, nem tudja önmagát felébreszteni, hanem szüksége van egyfajta felébresztésre. Amikor a Teremtő ébreszti fel, ezt a folyamatot nevezzük úgy, hogy az ember közelebb került hozzá.
Meg kell értenünk, és világossá kell tennünk az ember számára, hogy amikor valamilyen helyzetbe kerül, és reagálnia kell arra, valójában “nincs senki Rajta kívül,” és minden, ami valakivel történik ebben a világban, az felülről lett küldve a számára. Az ő szerepe csupán annyi, hogy feltárja a gyökerét mindannak, ami történik, azaz mindennek az okát. Azaz, feltárja a felső erőt, a Teremtőt, a Ketert (Koronát).
Ez a fajta ima és kérés mindig az emberben kell, hogy legyen, hogy felfedezhesse az okait mindannak az állapotnak, amin keresztül kell mennie.
KN
