Dr. Michael Laitman

Mi egy “csoport”?

Kérdés:

Milyen feltételek mellett nevezhetünk egy csoport létezőnek, és mi vezeti a cél felé azt?

Válasz:

A csoport, amelyik a cél felé tart, olyan embereket gyűjt össze, akiknek ugyanaz az egy céljuk van. Ők tudják mi az, észlelik és érzik azt maguk között. Együtt tanulnak kabbalista forrásokból; egymást ellenőrzik a források szerint, és dolgoznak a szívben található pontok kapcsolatán, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb dolog számukra a kapcsolódás, minden mást figyelmen kívül hagynak. Ha egy személy az egységre vágyik, annak érdekében, hogy feltárja a Teremtőt, neki már az elég, hogy a barátja legyél, még akkor is, ha minden szempontból kellemetlen személy is ő, e szempontból nem teszünk különbséget. Fokozatosan mindannyian megértjük, miképpen gondolkozzunk egymásról és hogyan közeledjünk egymáshoz.

Egy csoport olyan személyek gyülekezete, ahol megértik, ahhoz, hogy elérjék a Teremtőt egymáson kell keményen dolgozni, tanulni, és egy bizonyos életmódot kell követni. Rendszeresen találkozniuk kell és szorosan egymásba kell fonódniuk, ami majd folyamatosan el fogja őket vezetni a kapcsolathoz és egységhez.

Ha csak egy helyet bérelnek és összegyűlnek, az nem jelenti azt, hogy ők már egy csoportot alkotnak, fizikailag találkoznak, együtt olvasnak és aztán mindenki a saját útján megy tovább, nem teszi őket csoporttá. A kabbala bölcselete szerint minden determinált a belső érzékelés által és nem a fizikai testünk által.

Egy csoport utal a szívben található pontok sóvárgására, hogy eggyé váljanak. Csak ezután nevezhető mindez csoportnak. Szóval nekünk még nagyon sokat kell dolgoznunk ezen.

Amikor minden ember együtt sóvárog egy cél érdekében, megértve azt, hogy ők minden különbözőség felett kapcsolódnak egymáshoz, kihozzák magukból a Teremtő tulajdonságát, és leküzdik a széttöredezettségüket – így válnak ők egy csoporttá.

Így kiderül, hogy minden ellentétes tulajdonságunk egy önző vágy. Olyan ez, mintha az összes önző vágyat, amely ellentétes a miénktől, amik ellentétben állnak egy másikkal egy zsákban lennének. Korlátozzuk a vágyainkat, egy Masach-ot (ernyőt) téve ezekre a tulajdonságokra és szívben található pontjainkra fókuszálunk a Teremtő által, egyenértékűség és adakozás által.

Kiderül, hogy a kapcsolódott önző vágyaink balra lent, míg a szándékaink, hogy kapcsolódjunk és a Teremtő utáni sóvárgásunk, hogy hozzá hasonlóvá váljunk és egyenlővé váljunk ővele ennek felette van. Ez a lélek, mely azt jelenti, hogy egy kollektív Partzuf létrejött.

Egy lélek van. Nincs több lélek. Csak egy edény van mindenki számára. Ha megalkotjuk ezt, hirtelen felfedezzük, hogy ez már meg van alkotva! Mi csak próbáljuk felfedezni ezt, és a kísérleteink által hirtelen felfedezzük, hogy mi már ebben létezünk. Ennek az az oka, hogy az egész teremtés már létezik, míg a széttöredezés csak egyszer fordult elő a tudatunkban. Amikor mi a haladásra vágyunk, mi felülemelkedünk jelenlegi érzéseinken.

2012 november 6, Grúz konferencia 2. lecke

SZL

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,133 seconds.