Száműzetés és “Lo Lisma
Kérdés:
Mi a különbség a száműzetés és a “Lo lisma” (nem az Ő nevében) állapota között?
Válasz:
Az ember érzi a száműzetést miután ő már egy magas szinten van, és így ő megértheti, hogy most lezuhant a száműzetésbe. Száműzetés működik, miután az ember érez valamit, ez a kapcsolat a Teremtővel. Most úgy érzi, hogy leszakadt Tőle, legalább valamilyen mértékben.
Az apák szintjén: Ábrahám, Izsák, Jákob, amelyről beszél a Tóra, ezek a szintek a megértés, érzékelés szintjei, a Teremtő tulajdonságai, az Ő felfedezése. Azok a zuhanások az Egyiptomi száműzetésbe, ez már a “szív elnehezülése”, amelyet érez a személy, miután elérte az úgynevezett “Atyák” állapotát (a kezdeti állapotot).
Bár a “Lo Lisma”, ez egy kezdeti szintje a személynek, aki tanul, és megpróbál felemelkedni az állapotokon, amelyek előtte állnak. Ő egyelőre önző szándékban van. Álmodik, hogy elérhesse az adakozást, érzi a tulajdonság értékét, és szeretné leválni magától. De ezt a leválást is az magának akarja, hogy jól érezze magát magának. Ez az érzete, amelyben sóvárog az adakozásra, még mindig dolgozik a saját maga számára, ez jelentése a “Lo Lisma” (nem az Ő nevében).
De ez azzal a feltétellel, hogy nagyra értékeli az adakozást, és nem azért hogy segítsen neki leválni a fizikai problémáktól, illetve remélje a jutalmat és a spirituális beteljesülést. Ő az adakozást akarja, mert a Fény adakozik neki. Az ember nem is tudja, mit jelent, hogy adakozásban lenni. De benne megszületik egy új funkció, bizonyos edények stabilizálódnak benne, tendenciák, és megköveteli, hogy értékelje az adakozást. Nem is tudja, hogy honnan jönnek, de ez a Reformáló Fénynek az eredménye.
És később egyre tudatos módon, az ember kezdi megragadni ezt. Végül is, egy olyan állapothoz ér, hogy csak az adakozást akarja, leakarja szakítani magát az összes személyes érdekektől.
Ezért át kell menjen sokszor a “szív elnehezülésén”, a számos akadály útján. Megmutatják neki, hogy mennyi olyan dologgal rendelkezik az életében, amelyek értékesek számára, amelyektől nem tud leválni, mennyit még mindig törődik velük, és nem képes fölé emelkedni az önző szeretetén, az emberek fölé, vagy különböző jelenségek fölé. És látja, hogy mennyire nem képes leválni a gyűlöletről, valaki vagy valami iránt.
A Fény segíti letisztázni ezeket a dolgokat. És végül is, a sok munka és imádság által, a személy elérkezik oda, hogy megpróbál mindezek fölé emelkedni és “szinte” az adakozásra képes. Így a Felső Fény stabilizálja ezt a szintet, ahogy írva van: “Keményen dolgoztam és találtam”.
A lényeg az, hogy felgyorsítsuk a fejlődést egy intenzív munka által a csoportban. Minden a környezeten múlik.
2o12 November 27, Reggeli lecke, a “Bevezető a Tiz Szfira Tanulmányába”
BS
