Dr. Michael Laitman

A spiritualitás szerény növekedése

A spiritualitás szerény növekedése

Kérdés:

Sokszor történt az életemben, hogy valakit olyan nagy embernek láttam, de minél közelebb értem hozzá és kezdtem megismerni belsőleg, kiderült, hogy nincs benne semmi. Mikor lesz vége ezeknek a csalódásoknak, és igazán felfedezzük a nagyságot?

Válasz:

A nagyság csak a Teremtőben fedeződik fel. Mi ellentétes módon kell, hogy menjünk a csoport, a tanár és Teremtő felé, fel kell építenünk magunkban a nagyságukat. És ahogy közeledni fogunk hozzájuk, annál inkább úgy fog tűnni, hogy kisebbek, szerényebbek, és alacsonyabbak vagyunk. Ők nem fognak hagyni semmilyen lehetőséget beléjük kapaszkodni és semmi lehetőséget értékelni őket.

Mondva van, hogy “Ahol te felfedezed a nagyságát, ott felfedezed fel az szerénységet”. Nagyon nehéz kitartani a spiritualitás nagyság érzésében.

Ezért használják a vallások a külső tulajdonságokat, hogy növeljék a fontosságukat, és minden rabbi vagy pap úgy mutatkozik az emberek előtt mint nagy és fontos. Ez szükséges ahhoz, hogy vonzzák az embereket, mert a külső látszat benyomást tesz rájuk. De a Kabbala szerint éppen ellenkezőleg van: mindent a belső határoz meg. Ezért néha a tanulás, a csoport, a barátok és a tanár olyanoknak mutatnak, mint akiknek, semmi nem lenne bennük. És azért mindegyiknek le kell győzze a lenézését, és keresse meg, hogyan növelje jobban a fontosságát belső szinten.

Mi nem is úgy viselkedünk mint a nagy Kotzki csoport, akik szándékosan mutatták magukat könnyelműnek és megvették a spiritualitást, azért hogy lehetővé tegyenek egy magasabb belső munkát.

Dolgoznunk kell a barátok, tanító és a Teremtő nagyságán álladóan, még akkor is, hogyha minden alkalommal kisebbeknek érzem őket. Ezért szűkséges, hogy értékeljük azokat a pillanatokat a workshopban, amikor megjelenik nekünk a lehetőség, hogy meghatva legyünk a barátok intellektusától, és érzelmüktől, amikor nem is számítottunk erre. Mi megalázunk mindenkit, és ezzel nagyobbaknak tartjuk magunkat  mindenki másnál.

Így automatikusan  jön ki az, hogy én  magam többre értékelem, mint bárki mást. De hirtelen feltalálom, hogy a barátok nagyobbak mint én valamivel, ami megráz engem. Eleinte megráz egoista szempontból, de továbbra is elkezdem értékelni és irigylem őket, majd aztán összekötöm ezt a céllal, és kihasználom az előrehaladásomra.

2012.12.31, Reggeli leckéből, “Bevezetés a Tíz Szfira Tanulmányába”

BD

Szólj hozzá

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

65 queries in 0,137 seconds.