Konferencia: Az új fok
Kérdés:
Milyen új fokozatra kell törekednünk a konferencia előtt?
Válasz:
A mi célunk, hogy kilépjünk önmagunkból, önmagunk felé. Azáltal, hogy egyre közelebb kerülünk egymáshoz, elkezdjük érezni, hogy ez mennyire távolabb tol minket, hogy visszazuhanunk magunkba és nem engedi nekünk, hogy a következő lépést megtegyük. A feltárás állapotának elutasítása az igazi egoizmus.
Az egoizmus nem az az érzés, amit a mindennapokban megtapasztalunk: otthon, a munkában, másokkal való kommunikációban. Az egy kicsit állati egoizmus független az egótól, amit korrigálnunk kell.
Precízen ki kell javítanunk azt az egoizmust, ami megjelenik az egymáshoz való közeledésünk kísérlete között. A mi feladatunk az, hogy ez ellen cselekedjünk.
Továbbá, az egymás utánni cselekedetek az egoizmust egyre csak távolabb és távolabb tolják, és ez a bizonyos erősségű nyomás és az elutasítás elvezeti a személyt a kétségbeséshez. És ha a személy nem hagy fel a próbálkozásokkal, folytatja a cselekedeteit ellene, összeadódik mindaz, és elkezdi érezni, hogy a segítség csakis felülről érkezhet, csak akkor, ha egy speciális erő jön hozzá, mert ő nem képes azt önmagától megtenni.
Természetesen, lehetetlen azt mondani előre, “Nem vagyok képes tenni semmit sem, segítsen valaki nekem.” Tenni kell ezt, sőt, el kell érni a kétségbeesés állapotát. De ez csak akkor történik meg, ha minden erőfeszítést megteszel, és még mindig nem értél el semmit sem. Tegyük fel, megtöltesz egy egész “zsákot” vagy “üveget” az erőfeszítéseiddel, és aztán a legtetején, az utolsó lépésnél ezt érzed:” Ez minden! Már csak a Felsőbb erő képes rajtam segíteni, csak akkor fog neked segíteni.” Ez az a pillanat, amikor a személy kap egy lehetőséget, hogy kérjen, és segítséget kap.
El tudod képzelni, hogy mennyi erőfeszítés kell megtennünk? De ha együtt tesszük, kölcsönös törekvésben, minden sokkal gyorsabban történik, míg ha külön-külön tesszük mindezt, eltarthat nem csak hogy évekig, de akár reinkarnációkon keresztül.
Ezért, használjuk fel az összejöveteleinket, hogy egységre lépjünk, egyesítenünk kell és felkészítenünk magunkat, hogy megtörjük az egoizmusunk külső burkát, hogy túl lépjünk azon, és hogy a szívben található pontok összekapcsolódjanak. Azután, el fogjuk érni azt az állapotot, amit remélem a férfiak is elérnek a saját kongresszusukon. És ekkor egyesítve leszünk.
2013.01.06, Virutális lecke
SzL
