Dicsőség és uralkodás
Hogy biztosítva legyen a teremtménynek a lehetőség a tökéletesség elérésére, a saját, szabad akarata által, a Teremtő megszorította Önmagát – a saját Fényét – és világokat teremtett, egészen a fizikai világig. Itt az ember teljes egészében alá van vetve az önző, egoista élvezetre irányuló vágyának, amely nem az Isten Fényének élvezetére, hanem sokkal inkább az ebben a világban található, bestiális örömökbe öltözött élvezetekre irányul. Az egész emberiség az állatokéval megegyező élvezetekre irányuló vágyakból fejlődött tovább, az egészségre, dicsőségre, uralkodásra és tudásra irányuló vágyakon keresztül egészen addig, ameddig a Teremtő bele nem ültet egy olyan örömre irányuló vágyat a szívébe, a többi vágyai közé, amely ismeretlen a számára, és amely túl van az ebbe a világba való beöltözésen, és a Magasabb Világok elérésére mutat.
Ez az új vágy azonnal arra ösztönzi az embert, hogy elkezdje a kielégítését keresni, majd ez pedig elvezeti a Kabbala tanulásához. A tanulás során elkezdi megérteni a Teremtő szándékait. Ebben az állapotban nem a tudás megszerzése érdekében tanul, hanem hogy magára vonzza a Reformáló Fényt. Ezen a Fényen keresztül az ember elkezdi korrigálni a vágyait, és elfoglalja valódi helyét a teremtés rendszerében.
Részlet a reggeli leckéből 2017.01.13
