Dr. Michael Laitman

Purim

thumbs_laitman_214

Meg kell értenünk, hogy a Júdaizmus valamennyi ünnepének, mély, Kabbalista jelentősége van, amelyen keresztül az évezredes Bölcsesség emlékeztet bennünket az ember halhatatlanságba vezető útjára. Ilyen ünnep a közeledő Purim is.
A Purim az ellentétek ünnepe, ami összeköti a boldogságot és a csalódottságot, az elrejtést és a feltárulást, a jót és a rosszat, a száműzetést és a megváltást. A Purim (amely a héber „Pur” azaz „sors” szóból származik) ilyen módon a tökéletes spirituális szint, az ellentétek egyensúlya és harmóniája, azaz, a Végső Korrekció (Gmar Tikkun) állapota. Az ember megszerzési vágyait korrigálta az Isteni Adakozás szándéka, ez által képessé válik a teremtés összes vágyát összekapcsolt módon érzékelni, és ebben a hatalmas vágyban látja megnyilvánulni magát a Teremtőt.
Mi a spirituális jelentése a Purim Ünnepének?
Megillat Esther (Eszter Könyve) azokról az erőkről szól, melyek megjelennek az emberben. Ezeknek az erők azok, melyeket a spiritualitást elérő ember felfedez, a Teremtővel kialakuló kapcsolatban. Ezek irányítanak mindent, ami megjelenik az ember életében, és ezek az erők egy történetbe rendeződve jelennek meg az írásban – különböző nevek alatt, mind Mordechai, Eszter, Hámán, stb.
A Purim története a második templom építése előtt zajlik, nem sokkal Izrael országának felemelkedése előtt. A történet a Végső Korrekció előtti utolsó csatát írja le. ezen a szinten, Izrael Népe, azaz az emberben lévő legmélyebb, spirituális kitöltésre törekvő vágy, amely „Egyenesen Isten felé” irányul – héberül Yashar El, azaz Izrael – békében és nyugalomban élt Achashverosh Királyságában. Mordechai, a spirituális vágy, kizárólag egy dologra törekedett, a Teremtővel való tökéletes összeolvadással. Ez a spirituális vágya azonban, a megszerzési vágyakkal szoros kapcsolat alapján azokkal együtt eltört, és szétszóródott a törött megszerzési vágy darabok között.
A gonosz Hámán, aki az egoista megszerzési vágyakat reprezentálja az emberen belül, el akarta orozni a trónt Achaverosh királytól, aki a történetben a Teremtőt szimbolizálja. Ehhez el kellett törölnie azokat a vágyakat a világból, melyek elérhetik valaha a Teremtővel való formaegyezést, azaz Izrael Népét, akik közte és a Teremtő között állva megakadályozhatták a teremtő Erejének önző megszerzését. Hámán azonban nem értette meg, hogy az Isten felé törekvő vágyak azért lettek szétszórva a földön, hogy alvó állapotukból felébredve egyesüljenek a törött megszerzési vágyak korrekciója érdekében, és egyensúlyt teremtve a világban az összes vágyat visszavezessék a Teremtőhöz.
Így a történet végén, valamennyi ember a királyságban elfogadja a spirituális vágyak irányító szerepét, és magára vonja annak tulajdonságait. A történet végén az is kiderül, hogy Hámán a Teremtő eszköze, Titkos Angyala, melyet az emberek fölé emelt azért, hogy megjelenjen a vágy a jóságra és a szeretetre.
A Purin ünnepe a boldogságról szól és az örömről. Ami nem más, mint a Teremtő elérésének öröme.

KA