Kérdés:

Először volt egy földrengés Kínában, aztán egy síkvidéki katasztrófa, most mindenki arról beszél, hogy Izlandon kitört egy vulkán, és egész Európát befedte vulkánikus hamuval. Van egy olyan érzésünk, hogy beléptünk a globális katasztrófák területére. 

Válaszom:

Cunamik, földrengések, vulkánikus kitörések természetes jelenségek. Mindazonáltal, minden ami történik, az mind az emberektől függ,  vagy  inkább a Teremtővel való összhangunktól, vagy a természettel való egyensúlyúnktól. Miután egyre inkább egoisták leszünk, egyre inkább megszakítjuk az egyensúlyt a természet erőivel. Ezért érezzük a természet negatív befolyását bennünk és rajtunk.

Az erők spirituális kiegyensúlyozásának következménye, amit mi hozunk létre, ismeretlenek. Ellenkezésünket a természettel, a Teremtővel minden szintjén a természetnek(élettelen, növényi, állatiés beszélő) feltárjuk. Egy kitörés bárhol felléphet,  mert mi egy működő vulkánon ülünk.  A mi teljes bolygónk egy tűzgolyó, amit egy vékony földkéreg fed, egy fortyogó vulkán van benne.

Ezek az események szelíd figyelmeztetések arra a tényre, hogy nem gondozzuk az otthonunkat, a Földet .Az embereknek a természet erőit egyensúlyba kell hozniuk. A Kabbala tudománya megmutatja nekünk, hogyan kell ezt tenni.

Mindazonáltal jelenleg, az emberiség nem akarja felismerni, hogy minden ami történik, az saját tulajdonságaink következménye, és csak tőlünk függ.. Ha a természettel való kiegyensúlyozatlanságunk erősödik,  komolyabb problémák is felmerülhetnek.

ft

Kategória: reggeli lecke, szenvedés - Nincs még hozzászólás →

Két kérdést kaptam, ami a lélek korára vonatkozik:

Kérdés:

Miért van ártatlan gyerekeknek rákjuk, AIDS vagy más gyógyíthatatlan betegségük? Ez nem igazságtalanság a Teremtő részéről?

Válaszom:

Ugyanazok a lelkek vannak jelen minden emberben. Következéskép a léleknek nincs kora.

Kérdés:

Mi a célja annak, ha egy bébi meghal, vagy komoly betegsége van? Nyer-e a lélek ebből tapasztalatot, és van-e az egésznek valami értelme?

Válaszom:

A léleknek nincs kora. Minden lélek együtt született egy  lélek összetörése által. Ezért van az, hogy csak a testeknek van koruk, itt nincs semmi előnye egy bébinek egy öreg emberrel szemben.

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

Kérdés:

Hogyan képes a személy elkerülni a szenvedést?

Válaszom:

Kérdezzük meg magunktól: Ki okozza az összes problémánkat. és szenvedésünket? Amennyiben valóban érezzük, hogy mindez a Teremtőtől érkezik, máris jobban érezzük magunkat.

Ez hasonló a sebészhez, aki műtétet hajt végre rajtunk. Igazából ahogy teljes mélységében megértjük a betegségünket és a kezelés hatékonyságát, akkor egyátalán nem érzünk fájdalmat. Amennyiben megértjük, hogy a műtét képes minket jobbá tenni, akkor arra kérjük a sebészt, hogy minél hamarabb végezze el a műtétet!

Így ennek redeményeképpen nem is érezzük a szenvedést. A szenvedés érzése az nem a fájdalomból adódik, hanem azáltal, hogy nem érezzük ki okozza nekünk a szenvedést.

Amennyiben éreznénk, hogy a fájdalom az a sebésztől, és nem egy bűnözőtől érkezik hozzánk, akkor nem érzékelnénk azt fájdalomként, és még hálásak is lennénk annak, aki azt okozta, ahelyett, hogy kűzdünk az ellen, amit a bűnöző tesz velünk.

Szóval mindössze nem az hiányzik, hogy szétkapcsoljuk a fájdalmat a cselekedettől, hanem, hogy felfedezzük a Teremtőt, aki felelős mind a cselekedetért, és annak céljáért. Csak akkor leszünk képesek élvezetet érezni a szenvedés helyett.

Ez igazából egy pszichológiai probléma. Még tudományos kísérletek is kimutatták, hogy a test által érzett élvezetek és szenvedések ugyanazokból a folyamatokból erednek. A fájdalom, és élvezet csak két ellentétes irányba mutató érzelmi kiugrás. A test számára ugyanazt jelentik, és csak később elménk érzékeli őket különbözőnek. A test azonban ugyanolyan módon érzékeli őket.

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

Kérdés:

Mit mondjunk, amikor a barátok gyülekezetében valaki megkérdezi “Hogy érzed magad?” vagy “Hogy vagy?” amikor félig holtnak érezzük magunkat az influenza miatt (vagy bármi más betegség kapcsán)? Jobb elkerülni a csoportot amikor betegek vagyunk és gyengének érezzük magunkat, hogy ne rontsuk a hangulatukat?

Rossz egészség követett egész életemen keresztül, és vannak mások is akik hasonló cipőben járnak, akiknek szükségük van az egészségi problémákat kicsit mélyebben megérteni, mint csak azt hallani, hogy mindazt az egó okozta, mivel mindannyian valószínűleg ennél sokkal specifikusabb, zavaróbb tanácsokat kaptak spirituális, pszichológiai és orvosi forrásokból. A Bnei Baruch-hal tanulok immár pár éve, és úgy érzem a Bneu Baruch módszerét lehetne reklámozni a krónikus betegségben szenvedőknek, mint célcsoportnak, amennyiben rendelkeznénk több olyan cikkel, mely az okokat, és “gyógymódokat” elemzi.

Válaszom:

Csak egy válasz van - mindez a köztünk és a Teremtő között különbségből adódik. A specifikus különbségek mindenkinél a korrekció fokának megfelelően jelennek meg, mivel a korrekció magában foglalja azt, hogy különbözőek vagyunk a Teremtőtől, és azt is, hogy azt később hogyan korrigáljuk.

Nem kell  a Teremtőtől való különbségünket, mely betegségként jelentkezik, villogtatnunk barátaink előtt. De a barátoknak tudniuk kell róla annak érdekében, hogy a Teremtőhöz fordulhassanak korrekcióért az ön érdekében, helyében.

Miért jelennek meg a személy és a Teremtő közötti különbségek különböző módon, különböző személyek esetében? Miért érzékelik ezt néhányan külsőleg, betegség formájában, és mások személyes problémákban, vagy más módokon? Mindezekre megtaláljuk majd a választ, ahogy korrigáljuk magunkat. Röviden kezdjünk el magunkon munkálkodni!

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

A Természet célja az, hogy elérje a globalizációt. Az emberiséggel együtt a Természet a globalizáció felé halad, az önszabályozás alapelve alapján, a fejlődés előzetesen meghatározott törvényének megfelelően. Ez ugyanúgy folyik, ahogy az embrió fejlődik az anyaméhben. Ahogy az embrió fejlődik, növekszik, egyre bonyolultabb rendszereket fejleszt ki, melyek egyre magasabb szintű, és egyre harmónikusabb kapcsolatokat építenek ki egymással.

A fejlődés törvénye szükségszerűvé teszi ezt a folyamatot, ahol a dolgok egyre összetettebbé válnak, egyre integráltabbá, és egymástól függővé. Legvégül a végeredmény az, hogy az összes alrendszer egységes egésszé áll össze. Azonban ezek a folyamatok fokozatosan kerülnek napfényre, és válnak idővel egyre tisztábbá.

A személy azonban saját, természetes önzősége alapján van befolyásolva, és ebből kifolyólag nem akar a folyamatban önkéntesen résztvenni. Ennek ellenére különböző hatások folytán, mint például a globális válság, a személy arra kényszerül majd, hogy részt vegyen, ameddig rá nem jön, hogy ahelyett, hogy erőltetés útján, inkább önkéntesen vegyen ő is részt a folyamatban. Annak folytán jön rá minderre, hogy meglátja a fejlődés törvényeinek elkerülhetetlenségét.

Így a globális válság által érkező szenvedés azt okozza majd, hogy önkéntesen rájövünk, hogy életünk globális. Először vonakodva egyezünk majd bele ebbe, de később megértjük majd, és elfogadjuk, hogy számunkra mindez a legjobb.

Így történik az, hogy ma a Természet elkezdi jövőbeni állapotunkat elénk tárni. A Kabbala azonban lehetővé teszi, hogy ezt már előzetesen megértsük, és ezzel lecsökkentsük a felénk érkező szenvedést. A Kabbala lehetővé teszi számunkra hogy megtanuljuk, és megértsük a csapások okait egy időszerű formában, mielőtt a csapások aktuálisan elérnének minket.

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

 Kérdés:

Az aki nem érez ürességet, soha nem lesz képes bármit is felfedezni. A felénk jövő csapások adják majd meg nekünk ezt az ürességet. Van másik út is?

Válaszom:

Természetesen van más út. Tudjuk azt, hogy az étvágy evés közben jön meg, vagy amikor másokat látunk enni.

Miért van ez? Először is a társadalom véleménye befolyásol minket. Másodsorban a Kabbala elmagyarázza, hogy a vágy vagy belülről jelenik meg (a resimókon, és az edény durvasága alapján), vagy külső hatás alapján (a környezetből, a Fény ereje folytán).

Amennyiben a vágyat a Fénytől (a reformáló Fény által) kapjuk, akkor érhetünk el a célhoz a legoptimálisabb úton.

Így, ha képesek vagyunk akár a világban tapasztalható legkisebb csapás igazi okát felfedezni, ennek az oknak a megértésével felfedezzük azt a Fényt, mely a már korrigált állapot felől érkezik hozzánk. Akkor meglátjuk, hogy ez a korrigált állapot mennyire csodálatos, és hatalmas a jelenlegi állapotunkhoz képest. Ez arra ösztökél minket, hogy tovább haladjunk a cél felé, és nem lesz szükségünk továbbá arra, hogy a szenvedés toljon minket hátulról!

Két út van: a Fény útja, és a szenvedés útja. Ezért szükséges az, hogy a világnak pontosan megmagyarázzuk a szenvedések okát!

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

 Kérdés:

Miért van szükségünk mindezekre a csapásokra, ha az egyátalán nem világos, hogy ezeknek köze van az emberek közötti kapcsolatokhoz, és a felebarát iránti szeretethez?

Válaszom:

Ez csak azoknak nem világos, akik még nem fedezték fel a mindenki között és a világ különböző elemei közötti kapcsolatokat. Egyenlőre csak az emberiség 0,1%-a mondja azt, hogy a jelenlegi válság célja az emberek közötti kapcsolatok felfedezése. Mindenki más még mindig nincsen tudatában, hogy az emberek közötti kapcsolatok befolyásolnak mindent, főként a gazdaságban, a járványok kitörésekor, a cunámik földrengések és a Természet más problémáinak esetében.

Azonban amennyiben a kapcsolataink és a válságok közötti kapcsolatok nyilvánvalóvá válnak, az embereknek nem lesz más választása, mint hogy eltaszítsák önző kapcsolataikat.

Kérdés:

Szóval akkor a Teremtő miért nem küldi ránk azonnal a végünket okozó szenvedéseket, csapásokat, hogy felismerjük tervét?

Válaszom:

Nincs kétség afelől, hogy ha a cunámik, földrengések, hurrikánok és a gazdasági rendszerek összeomlása nyilvánvalóan úgy jelennének meg előttünk, mint amik közvetlenül a viselkedésünktől függenek, akkor azonnal szükségszerűen megváltoznánk. De akkor is a változásunk nem akaratunk által, hanem erőltetve, szükségszerűen következne be. Annak érdekében tennénk meg as szükséges változásokat, hogy megmeneküljünk a csapásoktól, és nem azért, hogy rájöjjünk az adakozás és a felebarát iránti szeretet csodálatos voltára.

Mindez csak egy állati menekülés lenne a halál elől, ahelyett, hogy szabad választással döntenénk úgy, hogy veleszületett természetünk fölé akarunk emelkedni annak érdekében, hogy hasonlóvá váljunk a Teremtővel, még akkor is, ha a Teremtő már az elején ilyennek teremthetett volna minket.

Anak érdekében, hogy beválthassuk a Teremtő számunkra tervezett tervét, egy fokozatos fejlődésen kell keresztül mennünk, ami elvezet minket az adakozás és felebaráti szeretet nagyságának felfedezéséhez.

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

A személy mindig azt hiszi, hogy neki van igaza. Azt várja, hogy csak jó dolgok fognak vele történni, és semmi rossz. Manapság az egész emberiség igy tekint a világra. A világ egyik válságból a másikba zuhan, egyre több probléma ér minket, de senki nem áll meg, és gondol arra, hogy esetleg mindennek meg van a célja. Mindenki azt hiszi, hogy ezek az események véletlenszerűek.

Más szóval nem tanulunk tapasztalatainkból. Nem akarjuk megérteni, hogy mi magunk vagyunk ezen események okai.

Jelenlegi állapotunkban ez a probléma egyre akutabban jelentkezik: mostantól kezdve csak úgy vagyunk képesek előre haladni, hogyha egységre lépünk.

És mindez csak azáltal lehetséges, hogy a Felső Fényt - a Teremtőt magunkra vonzzuk. Ezért nagyon fontos hogy terjesszük annak a tudományát, hogyan is alkalmazzuk a Természet erejét. Csak akkor lesz a személy képes megtanulni, hogy abban, ami eleinte rossznak tűnik megtaláljuk a jót.

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

Az emberiség már több ezer éve létezik ezen a Földön, és az össze reinkarnáció amelyen keresztül mentünk szükséges volt ahhoz, hogy végre megértsünk egy dolgot - hogy az az önző vágy, melyet állandóan megpróbálunk kielégíteni, melyre rááldozzuk életünk minden pillanatát, újabb és újabb reinkarnációk során, soha sem elégíthető ki.

Az emberek egyre és egyre közelebb kerültek ehhez a felfedezéshez életük során, egyik generáció a másik után, csakhogy ismét csalódottak legyenek felimerve, hogy: “Minden egyes alkalommal amikor valamit akarok, és azt megszerzem, élvezhetem talán egy pár másodpercre, de utána az élvezet eloszlik”.  Ez at élmény egyre jobban felgyülemlik az emberben, és a mostani generációnk során elérkeztünk ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy nem maradt már semmi, amire tovább vágyhatnánk! Ezért van az, hogy az emberek depressziósak, és terrorizmussal, válásokal, és általános kiábrándultsággal találjuk magunkat szemben. Mindez az emberek képtelenségéből adódik, hogy kielégítsék magukat.

És ma mindemellett még valamit felfedezünk - hogy nem vagyok képesek kielégülni az egymással való kapcsolataink által. A közöttünk levő alkalmatlan kapcsolatok nem engedik, hogy kereskedelembe vagy üzletekbe bocsátkozhassunk. Igazából még azt is lehetetlenné teszik, hogy alapvető szükségleteinket kielégítsük. Manapság a probléma nem csak a kielégületlenség, hanem a túlélésünkhöz, életünkhöz szükséges kellékek hiánya. Ide jutattott minket fejlődésünk.

Mindez arra kényszerít minket, hogy nincs továbbá értelme önzőségünk érdekében dolgoznunk. Mindaz csak csalódáshoz vezeti az embert, annak érdekében, hogy az megkérdezze: “Mi életem értelme?” és amennyiben ez nem elég felébredésünkhöz, akkor nagyobb szenvedések, mint például éhezés majd rávesz minket arra, hogy elérkezzünk a megfelelő következtetéshez.

Bárhogy is, az az üresség, amit az ember az élvezetek iránt való vágyában érez, adja a kezdőpontot, ahonnan spirituális feklődésünket elindíthatjuk.

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →

 Híradás: a CloudWatcher fordítása által):

Az elmúlt évtizedek alatt, nem sokakat érdekelt a TV-n olyan programok nézése, melyek szolidaritásról, kölcsönös segítségről szóltak. A média csak glamúrt, vért és erőszakot akart mutatni. Azonban manapság, a válság és annak következményei miatt, a legkeresettebb sürgős témák nem mások, mint a kölcsönös segítség, és önfeláldozás.

Kommentárom:

A válság megtisztítja az embereket. Ahogy az egyik kabbalisztikus írás mondja: “a húst a só tisztítja meg, míg az emberek vágyait a szenvedés”. Azonban a szenvedésnek két útja van:

- Az önkéntelen szenvedés, amely hosszú ideig tart, az embereket saját akaratuk ellenére téve bölcsebbé. De az emberek lassan megértik szenvedésük okát, és annak célját.

- Az önkéntes szenvedés, amely akkor történik, amikor az emberek a Felső Világok tulajdonságairól tanulnak a kabbala által, és magukat ezekhez a tulajdonságokhoz hasonlítják. Ezek után azért szenvednek, mivel rájönnek, higy mennyire különböznek ezektől a tulajdonságoktól. És amint az ilyen típusú szenvedést érzik, azonnal korrigálódnak, és megtelnek jósággal.

Kategória: szenvedés - Nincs még hozzászólás →