Entries in the 'egység' Category

Újra találkozni a közös lélekben

Kérdés:

Mi az előnye a közös lélek összetörésének?

Válaszom:

Ennek szemléltetésére egy televízió felszerelést jól használhatunk. Bár ez egy bonyolult szerkezet, mindenki tudja, hogy hogyan nyomja a gombokat, és hogyan használja azt; a működtetése gyermekek számára sem okoz problémát. DE képzeljük el, hogy a TV teljesen összetörik, apró részeire, nincs más választásom, minthogy rendbe hozzam azt. Csak gondoljunk bele, mennyire okosak leszünk miután összerakjuk azt! Meg kell ismernem hozzá az egész szerkezetet: minden műanyag és fémrészt, minden kábelt, és összetevőt, a kapcsolásukat és a kapcsolatukat, minden törvényt, ami azt irányítja, hogyan működnek együtt a részek. Egy teljes és átfogó törésről beszélünk, tehát mindent ismernem kell, hogy képes legyek megjavítani azt.

Ennek megfelelően, a spiritualitásra való törésre tekintettel, megértem, hogyan van elrendezve, és Ki teremtette azt.  Mi mindünket az Ő teremtésébe tesszük, és képesek leszünk megérteni a Teremtőt magát. Más szavakkal, a törés előtt Adam HaRison közös lelke teljesen különbözött a törés és a korrigálás utánitól. A törés és az egyesítés miatt, az ösztönös tudás helyett, hogy hogyan nyomkodjuk a gombokat, és tegyünk meg dolgokat az állat szintjén, amire a természet kényszerít minket, hogy megtegyük azokat, az egész Teremtést a sajátomnak tudhatom, elérem a Korrekció végét, ahol az egész teremtés a sajátom lesz, és ezzel elérem a Teremtő elméjét.

cst

A többi lélek a fókuszáló prizma, melyen keresztül megláthatjuk a Teremtőt

Kérdés:

Hogyan vagyok képes meglátni hol állok a spirituális világ viszonylatában?

Válaszom:

Amikor keresünk, amikor fel akarunk emelkedni, előre akarunk haladni a spirituális világban, tudnunk kell, hogyan is állunk a spirituális világ viszonylatában. Mindezt saját tulajdonságainkon belül kell felfedezzük, azon a távolságon, vagy időn keresztül, mely a spiritualitástól elválaszt minket. Ez olyan, mint amikor valaki beteg: tudnia kell a betegsége okát, és hogy mi akadályozza azt meg, hogy meggyógyuljon. A mi esetünkben meg kell értsük, hogy szükségünk van a Fényre, mely képes minket a Forráshoz visszajuttatni.

És akkor gyorsan megértjük majd, hogy szemben azzal, amit eddig gondoltunk, lehetetlen egyénileg előre jutnunk. Csak azáltal vagyunk képesek előre jutni, hogy másokhoz kapcsolódunk. Igazából az egyetlen útja az előre haladásnak az, hogy a többiekkel való kapcsolat irányában haladunk. E kapcsolaton keresztül fedezzük fel az adakozás tulajdonságát - a Teremtőt. Szóval a valódi nehézség az, hogy hogyan kapcsolódjunk össze a többiekkel, és a Teremtővel, hogy mindannyian egységre lépjünk.

Általában az emberek képesek megérteni annak hasznát, hogy a Teremtővel való kapcsolatra vágyjanak, mivel Ő mindennek a forrása, mely világunkban létezik. De az emberek azonal kiábrándulnak, amikor meghallják, hogy az egyik feltétel a többiek szeretete, és ennél fogva csak eltávolodnak a Teremtőtől.

A lelkek egysége a mi fókuszáló prizmánk. Képesek leszünk meglátni a Teremtőt ennek a prizmának a segítségével, azáltal, hogy a többi lelket magunkba gyűjtjük. Ellenkező esetben nem leszünk képesek hozzájutni ahhoz a fókoszhoz, mely a Teremtő felfedezéséhez szükséges.

Egy eltört edény által vagyunk a Teremtőtől elválasztva, mely azokat a lelkeket jelenti, melyeket ismét össze kell gyűjtenünk, és összeraknunk. Azonban még mindig nem értjük meg, hogy ez az üdvözölésünk útja, hogy ez ami képessé tesz minket a Teremtő megértésére. Mindez csak ezen a fókuszáló prizmán keresztül lehetséges. Ez az a rendszer, mely az összes a Teremtő felé irányuló vágyat és aspirációt összeköti. Amikor mindet képesek vagyunk egymáshoz kapcsolni, akkor felfedezzük Őt mindezen belül.

A kapcsolatok hálója, mely minden szívet összefog

 Kérdés:

Van valami tudományos magyarázat arra a jelenségre, melyet a Körbevevő Fénynek nevezünk, és mely hatással van gondolatainkra és vágyainkra?

Válaszom:

Nagyon sok tudományos kutatás létezik, mely leírja a társadalom gondolatainak hatását az egyénre. A személy egyetért ezekkel a gondolatokkal, függ tőlük, és nem igazán hallás kapcsán érzékeli őket, hanem úgymond “a levegőből szívja” őket magába. Azonban tényleg van valami a levegőben? Képesek vagyunk valamit, ami a levegőben lebeg megragadni? Nem, csak azt mondjuk, hogy képesek vagyunk.

Igazából tényleg létezik egy spirituális háló közöttünk, a vágyainkon belül, mely szíveinket összeköti. Ez a háló működik, és mi azt mondjuk “a levegőben lebeg”.

Nyilvánvaló, hogy ennek a jelenségnek számos következménye van, melyeket mi észreveszünk, és tanulmányozunk a természeten és emberi pszichológián keresztül. Például nem ritka, hogy egymással versengő tömegtájékoztatási források ugyanazokkal a cikkekkel, főcímekkel jelennek meg. Bár mindegyikük titokban tarja anyagait, semmi sem rejthető el - ilyen az emberi természet.

Mindannyian egy világban létezünk, és így emberek hasonló gondolatokat fejeznek ki pontosan és teljesen hasonlóan másokhoz, például amikor Dél Kóreában és Dél Karolínában egyidőben ugyanolyan cikkeket nyomtatnak ki ugyanarról a témáról. Ez a jelenség jól ismert, mivel gondolataink az emberek közötti és az általános Természeten belüli belső hálóban forgolódnak.

Egy játék, melyet a kapcsolatok és együttműködés szabályai alapján játszunk

 Kérdés:

A játékok alapelveire alapozva mit javasolna az emberiségnek, hogy képesek legyünk a mindannyiunkat tartalmazó kapcsolataink rendszerét javítani?

Válaszom:

A válság jóvoltából ma mindenkinek részt kell vennie az egymásnaktörténő  adakozás játékában. Hívhatjuk ezt úgy is, hogy mindenkinek mindenki mást a “ne tegyél mással olyat, melyet magad is gyűlöletesnek találsz” alapelv alapján kell kezelnie.

A fejlődés egyik első stádiuma a következő: legyünk tekintettel a többiekre, mivel egy hajóban evezünk, lépjünk egységre velük valódi barátságokkal, mint szomszédok. Én nem bántalak, és te sem bántasz engem, én nem hazudok neked, és te sem hazudsz nekem, és nem lopunk egymástól. Ily módon élünk, mint kedves szomszédok. Senki nem tartozik senkinek - fenntartjuk a kölcsönös viszonyt, a kapcsolatot és az együttműködést. Ez a valódi barátság első fázisa.

Ezek után lehetőség adódik arra, hogy tovább fejlesszük a helyzetet és elmagyarázzuk mindazt szélesebb mértékben. Amikor az emberek elérik ezt az állapotot, hozzászoknak majd ahhoz a gondolathoz, hogy a válság megoldása az emerek közötti kapcsolatban rejlik. Amennyiben a személy tudja, hogy megkaphatja szükségleteit pénzben, pihenésben, egészségben és biztonságban az általános kapcsolatokon keresztül, akkor vágyunk majd ara, hogy egységre lépjünk. Végül is amennyiben élni akarunk, és nem akarjuk, hogy családunk szükséget érezzen, akkor egységre akarunk majd lépni.

A következő szint akkor jön majd, amikor az emberek elkezdik látni a közöttük levő kapcsolatokból származó pozitív eredményeket, és elkezdik majd azt értékelni. Elkezdik megérteni majd azt is, hogy a kapcsolatok helyrehozatala nemcsak egy pozitív fizikai életet biztosít számukra. Elkezdik majd érezni, hogy van valami hatalmasabb ezen túl, és felfedezik majd a következő szintet, mivel minden újabb szint az előzőből akalul ki.

A Természet irányít minket egyensúlyával

 Kérdés:

Ön az emberiség korrekciójáról beszél. De mi történik a természet növényi és állati szintjén történő korrekcióval? Hogyan érhetnek el ezek a szintek egyensúlyt a Teremtővel?

Válaszom:

Az ember önzősége minden gonosz egyetlen oka. Az ember megfelelő kölcsönhatása a Természettel azt jelenti, hogy csak annyit veszünk el a Természettől, ami alapvető létezésünkhöz szükséges, szokásainkank megfelelően, és semmi többet. Minden azontúl, ami normális létezésünkhöz szükséges a többiekhez tartozik.

Ez a szabály hasonló ahhoz, ahogy egy élő szervezet részei kapcsolódnak egymáshoz: a szív,a tüdő, a máj, a vesék és a test többi részei, mind energiát kapnak létezésükhöz. De egyikük sem fogyaszt többet mint létezésükhöz szükséges, és végrehajtják a szervezeten belüli funkciójukat, hogy az egész szervezetet segítsék.

Így kell nekünk is viselkednünk a társadalmon - saját szervezetünkön - belül. Amennyiben akár egy személy is többet fogyaszt a szükségesnél, az káros számára is és mindenki más számára is. A szükségesnél több fogyasztását hívjuk az egónak.

Tanulnunk kell a kövületi, növényi és állati szintektől a természetben, hogyan is kell a Természettel összhangban élni az “emberi” szinten is.

A személynek szüksége van a családra, otthonra, munkára, bevételre, üdülésre, nyugdíjra és biztosításra. Azonban bármi, amit ezen szükségletek felett veszünk magunkhoz rombolja a világot, mivel kizökkenti a Természetet egyensúlyából. Mindenesetre a Természet így is úgy rákényszerít minket majd arra, hogy egyensúlyba kerüljünk vele.

Az emberiség belső harmóniája

 Kérdés:

Ön gyakran használja a “harmónia” kifejezést. Mit ért ez alatt?

Válaszom:

Az emberiség harmóniája az emberek és kormányaik közötti társadalmon belüli megfelelő kapcsolataira vonatkozik.

Az ilyen jellegű kapcsolatok normálisan működő gazdasági, politikai, katonai, családi és más rendszerekhez vezethetnek, melyek jelenleg mind válságban vannak.

Szükségszerű, hogy az emberiséget a belső harmónia állapotába hozzuk, amely nélkül a túlélés lehetetlen, mint ahogy azt felfedeztük a korábbi viszonyok lerombolása útján, mely folyamat a jelenlegi többoldalú válsághoz vezetett.

A gazdaság, politika, oktatás, társadalom, üzleti élet és kereskedelem mind emberi alkotás, és az emberek közötti kapcsolatokra akapulnak. Hirtelen felfedezzük, hogy mindezeket önző alapokra építettük, és az altruisztikus alapokat most fedezzük fel, melyekre egyenlőre nem válaszolunk. Semmi amit korábban építettünk nem működik.

Ezt mi úgy szemléljük mint az intézmények válságát. De valójában mindez a közöttünk levő kapcsolatok válsága. Ma szükségessé vált, hogy az eddig épített intézményeinket felújítsuk. A természet olyan helyzetbe hozott minket, ahol olyan mértékben függünk egymástól, hogy kénytelenek vagyunk megváltoztatni magunkat a Természet új követeléseinek megfelelően: egy teljes és harmónikus rendszer megalkotásával. Ez az amit a Kabbala tudománya tanít nekünk.

Egy családban mindenki mindenkitől függ

 Kérdés:

Az a gondolat, hogy az egyén jóléte a társadalom jólététől függ, minden nevelési elv alapja. Azonban sajnos végül senki sem követi mindezt…

Válaszom:

Emiatt, hogy nem zavarodjunk meg olyan gondolatoktól mint: “integrált, globális emberiség”, “pillangó effektus”, ” kölcsönös garancia” és “kölcsönös adakozás” legjobb, ha úgy képzeljük el magunkat, mint egy család. És a családban mindenki mindenkitől függ, és ha valaki beteg, mindenki osztozik a szomrúságban.

Hasonlóan manapság az egyén jóléte mindenki más jólététől függ. Ezért van az, hogy minden erőnket arra kell áldozzuk, hogy másokról gondoskodunk, mivel mindannyian egy család tagjai vagyunk.

Nincs más választásunk, mint hogy engedelmeskedjünk a Természet törvényének

 Kérdés:

Miért kell további fejlődésünknek egy újabb szinten megtörténnie, és miért nem folytatódhat az eddigi módon?

Válaszom:

Ez azért van, mivel az eddigi fejlődés az egyszerű irányt követett, mely egyre inkább az önzőségünk által volt hajtva az egyéni és társadalmi szinten. Ez a fejlődés nem függött a közöttünk levő altruisztikus kapcsolattól.

Minden egyes újabb periódusban egy újabb, az önzőségünk szintjétől függő kapcsolatrendszert építettünk ki, melyek újabb törvényeket, egyezményeket és kapcsolatokat hoztak. Így végeztünk korrekciókat fejlődésünk közben.

Azonban ma a Természet arra késztet minket, hogy egy új szintű, globális, egymással összefüggő társadalmat hozzunk létre, és akarjuk-e ezt vagy sem, be kell tartsuk a Természet törvényét.

Az emberiség az egy zárt rendszer

 Kérdés:

Mindannyian a lelkek rendszerében kapcsolódunk össze egy lényként. De hogyan vagyunk képesek pozitívan befolyásolni a kollektív tudatot, mely tele van gyűlölettel?

Válaszom:

Ahhoz, hogy ezt megtehessük éreznünk kell, hogy nincs más választásunk, mivel egyre közelebb kerülünk önmagunk elpusztításához, egy olyan élethez, mely rosszabb a halálnál, és, hogy ezt képtelenek vagyunk megakadályozni. Ez az érzés majd arra készteti az embereket, hogy egymáshoz kapcsolódjanak. Az emberek természete, önző vágyuk az élvezetekre fogja őket erre rávenni. Az emberek vágyni fognak minderre, mert ez lesz egyetlen módja annak, hogy jól érezzék magukat.

Már most is képesek vagyunk “annak érdekében adni, hogy kaphassunk”, például amikor fizetünk valamiért amire szükségünk van a boltban. Még ez az egyszerű tranzakció is kisebb áldozatnak számít. Nem létezik ilyesmi az állatvilágban, vagy kisgyerekek esetében. Más szóval ez nem az ösztöneinkből származik.

Azonban minden embernek meg kell értenie, hogy az ő felelőssége az, hogy másokkal megfelelő módon kapcsolódjon. És az embereknek minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy megtanulják mi is a megfelelő kapcsolat. Az emberiség az egy zárt rendszer, és mint minden zárt rendszerben mindennek az egység megőrzése, az egyensúly és harmónia irányában kell történnie. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a rendszer minden embere szenvedni fog. A rendszer egyetlen eleme sem érezheti magát jól más kárára.

Ez az a bölcsesség, melyet az embereknek meg kell tanítsunk. A világon mindenkinek meg kell tanulnia az új világunkhoz szükséges viselkedés szabályait.

Egységes világrendszer: fizikai vagy spirituális?

 Kérdés:

Miért van arra szükség, hogy az emberek politikailag egységre lépjenek, és egy egységes világrendszert alakítsanak ki, amennyiben a valódi egységnek az emberek szívében kell létrejönnie? Ott kell, hogy egységre lépjünk, és nem egy új világrendszerben. Miért nem lehet, hogy csak szíveinket egyesítjük, és minden ország úgy marad, ahogy most van?

Válaszom:

A Kabbala a belső egységről beszél, és nem a fizikai egységről. A belső egység az, ami az emberiség külső megjelenését, és intézményeit meghatározza majd.