Entries in the 'társadalom' Category

A kapcsolatok jelensége a 21. században

Első alkalommal az emberiség történetében, most a 21. században jutottunk el addig a pontig, ahol ellentétben érezzük magunkat a Természettel, a Teremtővel. Eljutottunk oda, hogy az emberiség egy globális rendszerében lettünk összekapcsolva.

Ezt megelőzően a Fény mindannyinkat egyénileg érintett, szóval mindannyian saját egoizmusunkon belül növekedtünk.  Manapság minden esetre kifejlődtünk addig a pontig, ahol a Fény összeköt minket, és ez  különböző típusú fejlődést hoz létre bennünk, ami kijavítja a  kapcsolatot közöttünk.

Ennek előtte nem voltunk ellentétben Vele, még akkor is, ha ő egy, amiből milliárd van közöttünk. Manapság össze vagyunk kötve egymással, de önkéntelenül és nem saját kívánságunkra, ez az oka annak, hogy mi szemben vagyunk a Teremtővel.

Befejeztük egyéni egoista fejlődésünket, és ezért elvesztettük a vágyat, hogy tovább fejlődjünk. A világ elért egy pontot, ahol példa nélküli lehetőségeket mutat be, de az emberek elvesztették benne az érdeklődésüket, mert a vágyuk másfajta lett,  a vágyak többé nem egy személy egyéni vágyai, amelyik kitölti saját egoizmusát.

Az emberiség egoizmusa elérte maximumát, nem talál semmi új űrt, hogy kitöltse, és annak sem érezzük szükségét, hogy kitöltsünk ilyen űröket. A Fény abbahagyta a fejlesztésünket, és most nyomást gyakorol ránk és kényszerít minket hogy korrekt módon kötődjünk össze egymással, hogy azonosak legyünk Vele (a Teremtővel).

Ez egy másik típusa a Fénynek, amelyik megcélozza az egyesülésünket. Ezért jutottunk el ma a globális krízishez, amely a kapcsolataink között lévő krízis, amelynek oka, hogy nem vagyunk konformisak a Fénnyel, a Teremtővel.

Mi a 21. század új fenoménáját tapasztaljuk meg, olyat, ami sohasem volt azelőtt.  Ma minden problémánk közös rendszerünk és a teljes emberiség mentén merül fel. Ezért van, hogy mi mind úgy érezzük, hogy mindannyian egy csónakban vagyunk.

ft

Szükségünk lesz-e innovációra a Jővő társadalmában.

Kérdés:

Mi lesz a helye az innovációnak  jövő társadalmában? A kreativítás  és inspiráció hatása nem lesz –e  elutasítva, mint túlzás és felesleg, és mint innovációk el lesznek-e ítélve, vagy van -e helye a az olyan innovációnak, mint a haladó szellem és a kreatívitás a jővő társadalmában?

Én gondolok a mobil telefon pédájára,  25 évnél nem régebi innovációra. A jövő társadalmában lesz –e törekvés egy hasonló termék létrehozására, mint a mobil telefon, ami nem túlzásnak, hanem jó dolognak lesz tekintve. Azért gondolom ezt, mert a nagyapám azt hiszi, hogy a mobil telefon nem szükséges, én pedig nem tudok élni nélküle.

A jövő társadalom öregjei megakadályozhatják csodálatos termékek és innovációk kifejlesztését, azon nézetük alapján, hogy mi túlzás, és ezáltalál valószinüleg a fejlődés visszatartását okozzák.

Válaszom:

A jövőben csak a spirituális felemelkedés lesz egy személy elsőrendű munkája, miután jelenleg a föld népeségének 90%-a  számára nincs semmi tennivaló.Minden amit csinálnak, hogy elfoglatságot találjanak a maguk számára, és hogy szennyezzék a világot. Törekvés a Teremtő felé az, hogy megállapítsák, hogy milyen foglalkozások maradnak, hoggy törödnek azzal amire saját maguknak szükségük van.

Vagy mindenki csak egy-két órát fog dolgozni egy nap, vagy csak néhányan fognak dolgozni, és a maradék azzal fog foglalkozni, hogy a Felső Fény vonzásával legyen elfoglalva mindannyiunk hasznára.

ft

Az emberiség materiális fejlődése olyan, mint rabszolgamunka cementtel és téglákkal

Mi az eredménye annak a materiális fejlődésnek, melyet az emberek olyan nagyra becsülnek? Mit értünk el mindazzal a kemény munkával, az “Egyiptomi cementtel és téglával végzett robotolással”, ahogy a Kabbalisztikus írások az Egyiptomi rabszolgaságot, azaz a spiritualitásból való száműzetésünket leírják? Az eredmény az, hogy most egyre közelebb állunk a spirituális világ felfedezéséhez, és lassan kinyitjuk szemünket arra a tényre, hogy mindeddig az emberek az égvilágon semmi értékeset nem tettek ezen a világon! Az emberek olyan dolgokat tesznek, melyek teljesen értéktelenek mindenki számára! Igen, feltalálnak mindenfajta ügyes eszközöket, de valóban ne tudnánk élni mindezek nélkül?

Minél tovább fejlődnek az emberek, annál több időt szentelnek haszontalan cselekedetekre, és annál messzebb kerülnek az élet alapvető szükségleteitől. Ma amennyiben visszatérnénk oda, hogy csak arra töltünk el időt, ami abszolút szükséges, legtöbbünknek semmi dolga nem lenne. Az emberiségnek csak 5 százaléka lenne foglalkoztatva annak érdekében, hogy az emberiség többi részét a szükségletekkel ellássa. Másképpen megközelítve mindannyiunknak 5 százalék idejébe kerülne, hogy szükségleteit megszerezze.

Minden fölösleget spirituális fejlődésünkre kellene fordítanunk. És miért ne? Nem kapunk semmilyen hasznot abból, hogy időnket materiális dolgokkal töltjük. Az igazság az, hogy mindössze annyit teszünk, hogy környezetünket romboljuk.

Nincs más dolga az embernek ebben a világban, mint hogy a spirituális korrekcióján dolgozzon. Másrészt az a problémánk adódna, hogy mit tegyünk a gondoskodásra szoruló idősekkel, és mi értelme rájuk gondoskodást pazarolni, ha azt hisszük, hogy csak az aktívan dolgozó emberek hasznosak?

Valójában életünknek ellenkező alapelveket kell követnie. Annyira van szükségünk, hogy minden embernek megadjuk a belső korrekciójához szükséges eszközöket, és akkor mindenkinek meg lenne a helye. Mindenki a végtelenség érdekében végezne munkát, mivel a léleknek nincsen kora. És pontossan az idősebbek azok, akik a legnagyobb korrekciókat hajtanák végre.

Minél több időt töltünk a “cementtel és téglákkal”, annál közelebb kerülünk annak felismeréséhez, hogy rabszolgák vagyunk. És ennek a felismerésnek a súlya az embereket arra készteti majd, hogy felkiáltsanak a Teremtő felé, és ezzel felemelkedjenek az “emberi” szintre. És ez az egyetlen hasznos dolog, amit kiszedhetünk materiális fejlődésünkből.

Az ember az egyetlen a valóságban mely korrekcióra szorul

Kérdés:

Az elmúlt években az orosz tömegtájékoztatásban a közvélemény nagymértékű manipulációja folyik. Sőt mi több, az a hatás, melyet az információ sűrűsége és folyama meghozott, túllépi az emberek normális szükségleteit, és képességüket, hogy mindazt feldolgozzák, és befogadják. Ez azt is jelenti, hogy a felfogásuk alapvetően eltorzult, hibás, és egészségtelen, a tartalomtól függetlenül. Tudna erről valamit mondani?

Válaszom:

Csakis oktatás és felvilágosítás képes ezt helyreállítani. Azok között a körülmények között kell működnünk, melyek jelenleg léteznek, a jelenlegi valóságban, anélkül, hogy bármit is megpróbálnánk lerombolni. Csak egy dolog van a valóságban, melyet korrigálnunk kell - az embert.

A Kabbala nézete ezzel kapcsolatban a következő: Mondjuk azt, hogy van egy olyan tabletta, melyet bedobhatnánk a város vízellátásába, és amikor az emberek vizet isznak, az okosabbá teszi őket, kevésbé lesznek előítéleteik, és kedvesebbé válnak. Még ha lenne is ilyen lehetőségünk, semmiképpen nem szabadna azt kihasználnunk! Amire szükségünk van, az egy tudatos önkéntes korrekció.

Ennél fogva fokozatosan kell az embereket abban segítenünk, hogy megérezzék tulajdonságaik korrekciójának szükségét. A személynek ezt a megértést magától kell elérnie. Ez azért van, mert a teljes uralkodó önzőség mélységét fel kell először fedezzük. Mindez a Természettől származik bennünk. A Természet szándékosan hoz létre bennünk olyan belső tulajdonságokat, melyek ellentétesek a spiritualitással, annak érdekében, hogy megértsük, mindezen ellenkező állapot fölé kell emelkedjünk.

A környezetünk rabszolgái vagyunk, tehát használjuk fel ezt a tudást célirányosan

Kérdés:

Amikor a társadalom azt sugallja nekem, hogy egy új autót vagy Coca kólát kell vegyek, akkor nem is kell erőfeszítést tennem annak érdekében, hogy befolyásolva legyek. Ugyanezt az alapszabályt alkalmazhatjuk a spiritualitásra is? Mindössze arra van szükségem, hogy valaki azt mondja nekem, hogy a spiritualitás az jó, és hasznos számomra, vagy nekem is tennem kell valamit?

Válaszom:

Semmi többet nem kell tennie! Bármit amit a környezete fontosnak talál, azt ön is tisztelni kezdi majd, és vágyni kezd rá, és meg akarja azt szerezni. Amikor az ön környezetében levő emberek ismételten azt mondják, hogy egy tárgy vagy esemény nagyon fontos, akkor ön sem tudja megállni, hogy ne arra gondoljon állandóan, még aludni sem tud a gondolattól. Ez azért van, mert mindez eltörli egyéniségünket, a mi “személyes én”-ünket.

Csak szenvedünk és azt kérdezzük: “mi értelme az életemnek, ha nem kaphatom meg azt magam is, csak vesztegetem az életem nélküle!” Mi nem vagyunk a magunk urai, mivel a társadalom határoz meg mindent. Bármilyen célt határoz meg számunkra, ez az az cél mely irányában haladunk. A megfelelő “célzással” és a megfelelő környezet segítségével bármi lejetséges, még a Teremtő megismerése is!

Van módja annak, hogy megszabaduljunk a kokain addikciótól: a spirituális beteljesülés

Híradás (a The Independent UK által):

“Kokain Nagy Britanniában: az elmúlt évben 25%-al növekedett az arány” Nagy Britanniában a kokain felhasználók száma az elmúlt évben 25%-al majdnem 1 milliós tömegre nőtt. Martin Barnes. a DrugScope tanácsadó szolgálat vezetője azt mondta…a drog ára ugyancsak csökkent, ami még közkedveltebbé tette azt…”A kokain fogyasztás ma 1996 óta a legmagasabb szinten van a felnőttek körében, a 16-tól 24 éves korosztályban minden 8 emberből egy azt állítja, hogy használja a drogot.”

Kommentárom:

Az ember természete ugyanolyan maradt ősidőktől kezdve: továbbra is csak “kenyeret és cirkuszt” követelve. De a kábítószerek képesek mindent helyettesíteni, és senki sem képes őket megállítani. Mindez nélkülözhetetlen kellékké vált az emberek számára, hogy életük ürességétől elmenekülhessenek.

Azonban a valódi beteljesülés csakis a Felső Szint elérésével lehetséges. Ez az amit a Kabbala képes bárkinek ajánlani, aki vágyik rá.

Miért kell társadalmon belül élnünk?

Mit tudunk magunkról? Azt tudjuk, hogy egy olyan valóságban létezünk, melyet “világunk”-nak hívunk, hogy ebbe beleszülettünk, generációról generációra. És ez a világ folyamatosan halad előre, mivel az ember fejlődik, azaz okosabb, önzőbb lesz, és egyre több mindenre vágyik.

Ez a módja ahogy előre haladtunk, minden egyes ember élete folyamán, és egyik generáció a másik után. A Természet többi alkotóelemével ellenkezőleg (a kövületi, növényi, és állati szintek) az emberiség állandóan fejlődik. Ez azt jelenti, hogy a vágyunk fejlődik és arra késztet minket, hogy javítsunk körülményeinken és életünkön, beleértve az oktatást, kultúrát, tudományokat, technológiát és minden mást.

De az ember önmagában soha nem képes magának olyan életet biztosítani, melyet szeretne, és ez az oka annak, hogy társadalmon belül élünk, hogy egységre léphessünk, és hasznot hajtsunk egymásból. És láthatjuk, hogy a történelem folyamán a társadalom szerkezete, és szerveződése sokszor megváltozott.

Így egész életünk a következő döntés körül forog: “mennyit adjunk annak érdekében, hogy annyit kaphassak, amennyit akarok?”. Más szóval: hogyan vagyunk képesek olyan kapcsolatokat létrehozni az adakozó és megszerző között, hogy mindenki jól járjon.

Az új generációnal másképpen működik majd az elméje

Kérdés:

Az elmúlt években a pszichológusok kimutatták, hogy a fiatalság kevésbé képes a figyelmét megfelelően koncentrálni, és jövőbeni cselekedeteket megfelelően megérezni és megtervezni.

Válaszom:

Mindez valójában egy pozitív fejlemény, mivel semmilyen negatív nem létezik a Természetben. Az embereknek át kell haladniuk ezen a fázison, mivel az összes pozitív tulajdonság és képesség a negatívokból keletkezik, nő ki.

Kérdés:

Azokat az embereket akik szeretik a könyveket, mint például én, olyanok váltják fel, akiket a számok érdekelnek inkább, akiknek teljesen más értékrendszerük és érzékelésük van. Mivel ezek az emberek ennyire különböznek az olyan típusú emberektől, mint én vagyok, nem képesek minket meghallani, vagy megérteni. Hogyan legyünk képesek velük kommunikálni, hogy egyátalán meghallgassanak minket?

Válaszom:

Amennyiben ez a változás tényleg történik, az azt jelenti, hogy pontosan az ilyen típusú emberek kezdenek érzékenyebbek lenni, és kezdik érzékelni a spirituális világot, a filozófusok, és a múlt gondolkodói helyett. A dolgok lehet, hogy épp ellenkezőleg működnek, mint ahogy várjuk őket: a logika, tudatosság, és az analitikus és szintetizáló képesség, mellyel a nagy felvilágosult gondolkozók rendelkeztek, éppenséggel akadályként jelennek meg, mely visszatartja őket attól, hogy beléphessenek az új, spirituális világba.

Kérdés:

Akkor milyen fajta gondolkodás a hasznos?

Válaszom:

Gondolataink vágyaink eredményeképpen jelennek meg, mivel a vágy a természetünk alapja. Ennél fogva az értelem csak annak megfelelően jelenik meg, amennyiben vágyunk el akar érni valamit. Amennyiben vágyom valamilyen beteljesülésre, akkor értelmem ennek megfelelően fejlődik. Ellenkező esetben nem lenne értelmem (elmém).

Minnél joban vágyom valamire, és minnél inkább valami magasabb, új és ismeretlen célra irányul vágyam, annál inkább fejlődik elmém ennek az új vágynak megfelelően.

Amikor a Kabbala az értelemről, vagy elméről beszél, nem valamilyen önző értelemről szól, melyeket különböző filozófusok, gondolkodók, és tudósok hagytak ránk. Nem arról az értelemről beszél, amire az emberek általában büszkék, melyet általában az ember Emberi részének gondolnak. Ez a fajta értelem nem létezik az emberben, hanem egy olyan önző teremtményben, melynek az elméje csak önző vágyainak kielégítésén dolgozik, olyan vágyaké melyek tudományos és kultúrális értékekre irányulnak, de nem az adakozásra. Az összes ilyen vágy a megszerzésre és önzőségre alapul, és nem az adakozásra.

Ezért van az, hogy minden korábbi kultúrális és akadémikus érték fokozatosan hanyatlani fog. Lassan lejönnek majd a magas lóról, ahol most székelnek, és szükségtelennek bizonyulnak majd. Az emberek csak arra használják majd őket, hogy egyszerű alapként szolgáljanak arra, hogy a következő spirituális szintet elérjük.

Milyen lesz a jövő emberisége?

Kérdés:

Hogyan fog a jövő emberisége élni?

Válaszom:

A jövő emberisége az emberek fejlődésének megfelelően lesz megszervezve szabályzatok helyett. Báál HaSzulam leírja mindezt “Az Utolsó Generáció” című könyvében. Mindemellet ez csak addig tart majd, amíg az emberiség teljesen nem korrigálja magát, és el nem éri a Teremtő szintjével megegyező adakozást. Akkor a fizikai világ - ahogy most ismerjük azt - megszűnik majd.

Kérdés:

Amennyiben a személy a fizikai testében marad, akkor azzal kapcsolatos vágyai is vele maradnak, beleértve állati vágyait.

Válaszom:

Minden vágynak megvan a haszna. Vágyainkat nem tekintjük önzőnek, ha szükségesek létezésünkhöz. Amikor ennek megfelelően vannak használva, akkor azokat is spirituálisnak tekintjük. Ezért van, mivel a táplálék, szex és bármilyen más vágy arra használatos, hogy általa a Teremtőhöz válhassunk hasonlóvá. Arra szolgáló eszközökké válnak, hogy a Természet közös harmóniájának részévé válhassunk.

Az emberek elérik majd azt az állapotot, ahol a fizikai és spirituális test fenntartásának célja az adakozás és szeretet valóságában létezik.

Egy új civilizáció küszöbén állunk

Civilizációnk sok változáson ment keresztül egyik szocio-kultúrális formából a másikba, de mindezek az átmenetek az állati szinten történtek, az emberi önzőség szintjén. Ezért van az, hogy ezek a keretek mindig csak kis mértékben változtak, de soha nem teljes átváltozással. Ez annak következménye, hogy mind az önzőségre alapultak, ahol az emberek célja mindig az volt: “minnél többet megszerezni”. És mivel a személy mindig ezt a “többet” a mások kárára képes csak megszerezni, minden jelenlegi intézményünk azzal a kizárólagos céllal lett megalapítva, hogy visszatartsa az embereket attól, hogy egymást kiirtsák.

Azonban előbb utóbb ezek az intézmények átváltoznak ellenkező jellegűre, mivel az emberek is belül megváltoznak. Ahogy átváltoztak, ezek az intézmények olyan formában fognak minket támogatni, hogy képesek leszünk egymást kiegészíteni, egymásnak adni, szeretni és beteljesíteni egymás vágyait.

Azonban ezek a változások nem “felülről” fognak megtörténni - a hatóságok által, hanem inkább azért jelennek meg, mivel minden egyes egyén saját belső változáson megy majd keresztül. Az alapoktól kezdve új egymáshoz való viszonyok épülnek majd fel, mint amikor egy új civilizáció alakul ki, és mindez szigorúan a Természet törényeinek megfelelően fog megtörténni, információs géneink, adataink a Resimók fejlődése által irányítva.

A Kabbala tudománya azt mondja, hogy így vagy úgy elérjük végső állapotunkat. Azt mondja: “El fogjuk érni azt az állapotot, ahol harmóniában vagyunk a Természettel, és egyenlőek leszünk a Teremtővel. Azonban az ehhez vezető útunk lehet jó és gyors, vagy elérhetünk ugyanoda szenvedések, és a sors csapásai által”.

Ez ugyanaz a kezelés, amiben a gyermek részesül: Amennyiben okos, megérti mit is várnak el tőle, és megérti, hogy nincs más módja az előrejutásnak ahhoz, hogy emberi lénnyé váljon, és hogy tanuljon. Akkor megteszi megfelelő erőfesztéseit és eljut céljához. Azonban ha nem fogadja el, hogy meg kell változnia, akkor “verések” által lesz arra kényszerítve, hogy ugyanezt megtegye. Így vagy úgy, meg kell, hogy változzon. Így a jelenlegi válság a Természet módszere arra, hogy előrefele toljon minket, hogy emberré válhassunk.