Entries in the 'szabad akarat' Category

A válság a fordulópont a rabszolgaság és szabadság között

Amikor elérkezünk a valódi válsághoz, felismerjük majd, hogy teljesen irányítva vagyunk. Ez a tény már elkezdett megjelenni. A tudomány, kultúra, oktatás, család és életünk minden oldala komoly vizsgálat és értékelés tárgya lesz.

Ennek eredményeképpen, elérkezünk ahhoz a következtetéshez, hogy semmit sem tudunk világunkról, fogalmunk sincsen arról, mi is történik, és teljesen orrunknál fogva vagyunk vezetve. Ezzel együtt megérezzük, hogy szükségszerű, hogy rabszolga állapotunk fölé emelkedjünk. Ez az az állapot, melyet az “Egyiptomi rabszolgaság”-nak hívunk. Ez valóban rabszolgaság, mivel a személy megérti, hogy saját önző természetének a rabszolgája, mely sarokba szorítja őt, és at tesz vele, amit akar, kihasználva azt a tényt, hogy a személy kénytelen önzőségének minden kívánságát teljesítenie.

Ez az a pont amikor érzi, meg kell szabadulni természetének elnyomása alól, és akkor megkapja azt a spirituális erőt, mely képes a korporelis erőt ellensúlyozni. És a két erő befolyása között megtalálja szabad választását.

Ez a válság a fordulópont, ahol megszűnünk állatokká lenni, és szabaddá válunk. Végül is az állatok teljesen irányítás alatt állnak, és ennél fogva mi még mindig állatoknak számítunk, ahol sem jutalmat, sem büntetést nem érdemlünk. Minden eddigi fejlődésünk arra szolgált, hogy elvezessen minket saját értelmetlen helyzetünk megértéséhez, hogy még mindig a természet rabszolgái vagyunk. Amikor végre megértjük mindezt, akkor segítségért kiáltunk majd, és kijutunk rabszolga sorsunkból, és elérkezünk az “Emberi” szintre.

Szabadon megváltoztathatjuk sorsunkat

Kérdés:

Családunk gyakran nézi meg az Önök programjait. A feleségem azt mondja, hogy Ön gyakran megcáfolja saját magát, akár ugyanazon a programon belül is. Például az egyik “Kérdezze meg a Kabbalistát” epizód alkalmával ön kategórikusan tagadta, hogy a Kabbalisták valaha is megjósolnák a fizikai testünkre, világunkra vonatkozó jövőt. De később, ugyanabban a programban azt mondta, hogy Báál HaSzualm a 30-as években megjósolta a két világháborút. A háborúk a fizikai életünkkel kapcsolatosak, vagy nem? A feleségem tudni szeretné, hogy miért van az, hogy Ön állandóan megcáfolja saját magát.?

Válaszom:

Azt értettem az alatt, hogy a Kabbalisták tudják azt a jövőt, mely felülről érkezik, más szóval mi fog történni, amennyiben az úgy nevezett “Beito” alapján, azaz a “maga idejében” haladunk tovább, amikor a dolgok a természet merev változatlan törvényei alapján alakulnak ki. Azonban amennyiben mi korrekciókat hajtunk végre, az “Ahishena” útjára váltunk át, és elkezdjük befolyásolni, hogy ezek az erők hogyan jelenjenek meg világunkban, és azok hogyan jelennek meg bennünk.

Amekkora mértékben korrigáljuk magunkat és jobban megértjük a dolgokat, jól fogjuk érezni magunkat ahelyett, hogy minden rosszabbra forduljon. De egyetlen Kabbalista sem, vagy bárki más nem képes megmondani, hogy pontosan mi is fog történni, mivel az embereknek meg van a szabadságuk sorsuk megváltoztatására. (Mint azt olvashatjuk Báál HaSzulam “A Szabadság” című cikkében)

Amennyiben a jövőre vonatkozó szörnyű jóslatokat olvassuk, tartsuk észben, hogy a próféták a “Beito” útvonalát írták le. Nem tudták akkor, mi mennyire leszünk korrigálva, és ennél fogva hogyan fogjuk a különböző helyzeteket kezelni.

Nem akarok senkit sem rábeszélni a Kabbalával kapcsolatban semmire sem

Kérdés:

Ön sokat beszél a nevelésről és oktatásról. Azonban senki semmit sem ért még el erőszakos rábeszéléssel.

Válaszom:

Szervezetünk, és magam nem akarunk senkit sem győzködni, aki nem kíván minket meghallgatni. Igazából mi nem akarunk senkit sem semmiről meggyőzni. Csak azoknak címezzük mondandónkat akik a Kabbala módszerét akarják tanulni. Azokhoz fordulunk, akik szükségét érzik annak, hogy egy új életformát találjanak.

Igazából az erőszakos rábeszélés, meggyőzés ellentétes a természet törvényével. Ez azért van, mivel a személy egyetlen szabad akarata az, hogy megváltoztassa magát, és tilos őt megvonni ettől a lehetőségtől!

Az egyetlen tett, ahol használhatjuk szabad választásunkat

Amennyiben megszabadítjuk magunkat a szükségtelen, külsőséges cselekedetektől, melyek nem kapcsolódnak az emberek közötti viszonyok korrigálásához, akkor azt tennénk ami valóban fontos. Ez az egyetlen tett, ahol használhatjuk szabad akaratunkat, választásunkat, és pontosan megláthatjuk mit is kell tennünk, és hol is kell korrigálnunk magunkat.

Ez igazából egy kis terület, de mindenkinek tökéletesen tisztában kell vele lennie, hogy itt található választásunk koncentrációja. Amennyiben korrigáljuk kapcsolatunkat, elérjük a korrekció végét, és a teremtés célját. Amennyiben ez nem világos számunkra, nincs választásunk cselekedeteinkben, és olyanok maradunk, mint az állatok.

A Természet megmutatja majd nekünk a korrupciónkat minden téren: a gazdaság terén, egészségügyi problémáinkban, a nevelés, és oktatás rendszerében, és családi kapcsolatainkban - az önzőség összes formájában, mely bennünk létezik.

Amennyiben nem korrigáljuk az emberek közötti kapcsolatokat, minden más törött formában kerül elénk a Természet által bemutatva.

Az emberek közötti egység az egyedülálló a természetben

 Kérdés:

Miért nem képes az emberi társadalom a kölcsönös garancia állapotát természetesen, magától elérni, amíg az állati szinten marad, mint a test sejtjei?

Válaszom:

Az emberi lény túl összetett ahhoz, hogy másokkal ilyen módon kapcsolódjon össze. Itt álljon a magyarázat.

Az önzőség a természet minden szintjén minőségileg magasabb szintűvé válik, a kövületi szinttől kezdve a növényin, állatin és emberi szinten keresztül. Minél magasabb szintű az egyén egoizmusa, annál egyénibbé válik, és ebből kifolyólag annál kevésbé képes a másokkal egységre lépni. Ezért, amilyen mértékben fejlődünk, annál jobban elkülönülve érezzük magunkat a többiektől.

Manapság nemcsak a pszichológusok, és szociológusok, hanem a gazdasági szakemberek és a politikusok is felfedezik, hogy a világ összekapcsolódottá vált, és ezért nekünk - az emberiségnek - egységre kell lépnünk. Azonban azt hiszik, hogy mindezt képesek vagyunk korporeális módszerrel elérni, és minden lecsillapodik majd ha egy világbankot, világ kormányzatot, világméretű oktatást és a világot átfogó kapcsolatokat hozuk létre.

Azonban azok után, hogy még egy pár G20 szerű találkozón vesznek részt, elkezdik majd megérteni, hogy nincsenek birtokában az egységet létrehozó módszernek. Sajnálatos módon mielőtt erre rájönnek, lehet, hogy az embereknek nagyszabású szenvedéseken kell keresztül menniük, mint biztonságuk elvesztése, az orientáltság hiánya, teljes tanácstalanság, és általános hitvesztés, és bizalomvesztés. Az emberek nem tudják elviselni, hogy bizonytalanságban léteznek, mivel a folyamatos veszélyhelyzet rosszabb a halálnál is. Az elménk nem képes ilyen helyzetekben működni. Azonban mégis ez történhet annak érdekében, hogy megértsük, egységünk elérésének egyetlen módja az, hogy önző természetünk fölé emelkedjünk.

Ez nem így van a kövületi, növényi és állati szinteken, ahol az egész természet és minden alkotóeleme ösztönszerűen, természetesen összekapcsolódik. Kiegészítik egymást és harmónikusan közreműködnek egymással, mindenféle szabad választás vagy döntéshozás nélkül.

Az emberek között egységre lépés ezzel szemben csak úgy érhető el, he minden ember azt tudatosan teszi meg. A természet többi szintjével ellentétben a Teremtő nem az alapján egyesít minket, hogy az arra szolgáló ösztönt megadta nekünk. Egységünk csak akkor lehetséges, ha megszerezzük az adakozás és szeretet tulajdonságát, ahol mindenki szerepet vállal, és csatlakozik a többiekhez. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, magunk és önzőségünk fölé kell emelkedjünk, és el kell érnünk a Bibliai parancsolatot: “szeresd felebarátodat, mint saját magadat”.

Ez a módja annak, hogy a Teremtő tulajdonsága megjelenjen közöttünk, és ezzel hasonlóvá válhatunk Hozzá. Akkor megértjük majd miért is viselkedett velünk ilyen módon.

Történelmünk során először lehetőségünk van arra, hogy használhatjuk szabad választásunkat

 Kérdés:

Amennyiben “Nincs más Rajta kívül” és mindannyian robotként vagyunk irányítva, hogyan hibáztathatjuk a világot, ahogy azt Ön is teszi? Hogyan mondhatja azt, hogy az embereknek ezt meg azt kellene csinálniuk, ha mindent a Teremtő tesz?

Válaszom:

Egy fejlesztő energia - Fény - érkezik hozzánk a Teremtőtől, és folyamatosan új Resimókat (emlékkép) ébreszt fel bennünk, melyek, mint önző vágyak jelentkeznek az emberben. Amennyiben a személy ezeket nem korrigálja, azok fokozatosan felgyűlnek, a személyt és a társadalmat válságba sodorva.

A személy számára rendelkezésre álló egyetlen szabad tett az a Resimó korrigálása a megfelelő környezet segítségével. A személy nem más, mint egy robot minden tekintetben. A Kabbala megtanítja nekünk, hogyan végezhetjük egyetlen szabad tettünket, és ezért van az, hogy a Kabbala most került napfényre, amikor az emberi társadalom globálissá, és egymástól függővé vált. Most már minden személy mindenki mástól függ, és mindenki más minden egyes személytől függ. Ilyen körülmények között lehetőségünk válik a szabad tett végrehajtására. A múltban, amikor az emberiségnek nem volt meg erre a lehetősége, a Kabbala rejtve maradt, mivel a Kabbala tudománya arra szolgál, hogy a Teremtő felfedje az emberiségnek a felebarát iránti szeretet tulajdonságán belül.

Szabad akaratunk egyetlen ponban öszpontosul: hogyan reagálunk a Teremtőre

Minden gondolatunk és vágyunk, legyen az egyéni, vagy társadalmi, felülről a Teremtő által érkezik hozzánk. Mindegyik a Természet egyetlen erejétől származik (olvassuk el a legelső Shamati cikket, melynek címe: “Nincsen más Rajta kívül”). Ebben az esetben fontos, hogy folyamatos párbeszédben legyünk a Teremtővel, hogy folyamatosan megvizsgáljuk, mit fedezünk fel elménkben és szívünkben, hogy próbáljuk megérteni a Teremtő mit akar nekünk mondani, hogyan igazít el minket, és hogyan kell nekünk minderre reagálnunk.

Először is meg kell értsük, hogy minden azért érkezik hozzánk felülről, hogy fejlődésünket segítse. Így azt hálásan kell fogadjuk, mivel mindez specifikusan volt választva számunkra, hogy beleilleszkedjen jelenlegi helyzetünkbe, és biztosítsa az optimális fejlődést annak érdekében, hogy felfedezzük a Teremtőt.

Ezek után egy kérést kell formáljunk. Végül is, ha a személy nem érez vágyat arra, hogy tovább lépjen, és úgy érzi fontosabb dolgai vannak, és először más problémákat kell megoldania, és, hogy majd gyorsan azokkal foglalkozik először, és utána visszatér a Teremtőhöz - még ez a gondolat is felülről érkezik, hogy feltegyük a kérdést: “mi végett tegyük mindezt?”

Azáltal, hogy számításokba bocsátkozik azzal kapcsolatban, hogy mi a fontosabb, a személy elfelejti, hogy felülről játszanak vele, és a Teremtő csak azt akarja megmutatni, hogy milyen könnyű őt a Teremtőtöl elszakítani. Végül is a Teremtő csak azáltal jelenik meg előttünk, hogy milyen mértékben vagyunk képesek a Vele való kapcsolatot fenntartani. Minden ami bennem, és körülöttem létezik, csakis Tőle jön. Ő bennem létezik, és irányít mindent ami bennem, és nekem megjelenik.

A Teremtő csak egyetlen független pontot hagy meg számomra: a reakciómat. It van lehetőségem “énem” kinyilvánítására. Ez a pont bennem létezik, és felébred, megjelenik nekem, amennyiben erőteljesen ragaszkodom ahhoz az érzéshez, élményhez, hogy a Teremtő felülről irányít engem, a gondolataimat, és a vágyaimat.

Ez a pont, ahol megértem az Ő felülről jövő irányítását, ahol vágyom arra, hogy megérezzem Őt, és válaszolhassak Neki, ez az igazság pontja, a saját “énünk” kezdete.