A globalizáció a köztünk lévő kapcsolat új szintjének a felfedezése. S bár ez haszonnal kellene, hogy járjon, ám mint láthatjuk, csak még további problémát okoz.

Miért történik ez? Ez azért van, mert az integrált globális rendszert ellenkező irányba használjuk. Azzal a céllal, hogy elnyomjuk a másikat, ahelyett, hogy együtt működnénk. Állandóan csak le akarjuk győzni a másikat, el akarjuk nyomni őt, és hatalmasabbak akarunk lenni.

Még akkor is, ha meg akarjuk tartani a megfelelő kapcsolatokat - az ismert gazdasági alapelv alapján: “én megvakarom a te hátad, te pedig az enyémet”, manapság az is csak válsághoz vezetne. Még akkor is ez történne, ha nem hazudnánk egymásnak, és őszintén folytatnánk gazdasági tevékenységeinket. Ez azért van, mert manapság teljesen összekapcsolódtunk, mint valamely test különböző szervei. Ilyen körülmények között haszontalan az önző őszinteség, mint ahogy haszontalan egy globális kormány, vagy világbank létre hozása.

A világ politikai és gazdasági vezetői létre akarnak hozni egy találkozót a G20-ak számára (a világ vezető országainak vezetői számára), hogy ott egy esetleges közös globális kormány létrehozásáról tárgyaljanak. Azonban ez sem fog segíteni a válságból való kilábalásban, mivelhogy ellentétben állunk a Természettel és annak általános törvényével. A rendszert nem lehet csak a korrekt kapcsolatokra, megegyezésekre és őszinteségre alapozni, hanem egy önmagában álló rendszer elemei közti élő belső kapcsolati forma szerint kellene, hogy működjön, ami azon alapul, hogy másokra úgy tekintünk, mint saját magunkra. [Olvasson még →]

Kategória: válság - Nincs még hozzászólás →