Dr. Michael Laitman

Szerző arhívuma: bogi

Mikor ébred fel, a lélek szikrája?

Kérdés: kijelenthetjük-e, hogy amikor elkezdjük feltárni és elfogadni a töréseinket, akkor ébred fel, a szívben lévő pontunk?

Dr. Laitman: Nem. A szívben lévő pont akkor ébred fel, ha az embernek valódi igénye van arra, hogy felfedezze az élete értelmét. Ami az “edények” törését illeti, nem igazán értjük azt. Ez akkor válik érthetővé, amikor az ember elkezdi megérteni, hogy őt egy egoista Erő hozta létre és hogy az adakozó erő, csak alkalmanként ragyog  benne, azaz a két erő között ingázik. Ennek a feltárása, pillanatnyilag még nem történt meg. 

Kérdés: Azonban, az alapján amit ön mond, a szívben lévő pont az egyetlen Teremtett lélek bennünk. Helyes ezt így elfogadni?

Dr. Laitman: Természetesen.

Forrás: https://laitman.com/2020/06/when-does-the-spark-of-the-soul-awaken/

[261031]

08 jún 2020

Egy közös spirituális mezőben

Kérdés: Ha egy ember, aki a Kabbala bölcsességét tanulmányozza, és hétköznapi emberekhez integrálódik, segít-e ez, az ő szívben lévő pontjának felébresztésében? 

Dr. Laitman: Igen, felébreszti a szívben lévő pontját a Kabbalát tanulmányozó embernek, de minderről, a hétköznapi emberek nem szereznek tudomást. Sőt, a saját szívben lévő pontjának felébresztéséhez, nem is kell integrálódnia velük.

Mert a Kabbalát tanuló ember, csak azok közé, a barátok közé tud beintegrálódni, akik osztják az ő látásmódját, és akik körül egy speciális spirituális mezõt teremtenek, amely vonzza a hétköznapi embereket is, anélkül, hogy értenék miért. Ők hirtelen úgy érzik rátaláltak valamire. S akkor az ő szívben lévő pontjuk is felébredhet. 

Ez a mező hullámokban terjed az emberek között, akik a Kabbala bölcsességét tanulmányozzák, ezáltal mások is közelebb kerülhetnek hozzájuk.

Forrás: https://laitman.com/2020/06/in-a-common-spiritual-field/

[260960]

08 jún 2020

Új élet 1210 – A női Erő, a társadalmi változások előidézéséhez

Idézet: Dr. Michael Laitman, Oren Levi és Nitzah Mazoz beszélgetéséből

A női erő olyan, mint egy motor(hajtómű), amely a férfiak közötti, kapcsolat iránti vágyat teremti meg. Természetüknél fogva, a nők az otthont képviselik vagy a Malchut szfírát. A nők biztonságban érzik magukat és ellenőrzésük alatt tartják a világos határokal körül írt saját területüket, és ilyen módon versenyeznek egymással. A nőknek meg kell tanulniuk az összekapcsolódást az egység érdekében, nem azért, hogy bárkit elnyomjanak, hanem azért hogy egy jó környezetet, és új otthont építsenek mindenki számára. Egy nemzetben, amely az, általános szabály szerint él, “ szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Minden nő tanítani fogja a férjét és gyermekeit, a helyes kapcsolatra. A társadalom korrekciója, olyan oktatási rendszer révén lehetséges, amely megtanítja a férfiakat és a nőket a megfelelő kapcsolatokra, és a béke reményét hozza el.

[261560]

Forrás:https://laitman.com/2020/04/new-life-1210-the-feminine-power-to-bring-about-social-change/

08 jún 2020

Miért van szükség, a lecke előtti felkészülésre?

Amikor valaki a Kabbala bölcsességét tanulmányozza, nem érti, hová került. azt gondolja a legfontosabb a tudás és a tanulás.

Kíváncsi az ember, hogy hány angyal van a mennyben, mi a nevük, mi a Felső világ, mivégre élünk, ki irányít bennünket, és hogyan tudjuk kontrollálni a saját sorsunkat. Azonban az embernek, nincs és nem lehet megfelelő hozzáállása a spiritualitáshoz.

Ez olyan, mint egy hároméves gyermek, aki nem érti, hogyan szerveződött a világ, hogyan működik minden, és mi a valódi oka mindannak, ami történik. Az élete abból áll, hogy közel áll azokhoz a felnőttekhez, akik elrendezik a világát. S képességei szerint érzékeli ezt a világot.

Tehát, egy olyan ember is, eljuthat a Kabbala Bölcsességéhez aki, először azt reméli, hogy valami érdekes dolgot tanulmányoz, és valami fajta befolyást szerez ezáltal. Idővel azonban megérti, hogy mit jelent az az “értelem feletti hit ”, amely lehetővé teszi számára, hogy belső látásával láthassa a való világot, az igazság világát.

Ezután elkezd felkészíteni magát az átmenetre, hogy a fizikai érzékszervei által érzékelt világból, az adakozó edények által érzékelt világba, amit pontosan úgy lát majd, mint a Teremtő. Ő olyan akar lenni, mint a Teremtő, odatapadni hozzá, együtt lenni vele, és azt érezni, amit Ő; ezért mindig kontrolálja magát a Teremtővel szembeni hozzáállása szempontjából.

Amikor, ebből az észlelésből kiesik, és csak ezt a világot kezdi érezni, akkor újra felbukkan a szüksége annak, hogy úgy érezze a teljes valóságot ahogy a Teremtő érzi, az adományozás minőségében..

Ilyen módon folyamatosan ingázik a kapniakarás tulajdonságaitól az adományozás tulajdonságai felé, a bal vonaltól a jobb vonalig, és elkezd emelkedni a spirituális létrán, egyik lábát helyezi a másik elé a létra fokain. Nem próbál, egyik lábával fokozatról fokozatra ugrani, mert ez lehetetlen; inkább az első lépést a bal lábával teszi meg, felemelkedve a bal vonalon egy szintet, aztán hozzá emeli a jobb lábát. inkább a bal lábával lép fel, a bal oldali vonalon egy fokkal magasabbra emelkedik, majd ott felemeli a jobb lábát. S majd aztán, újra a bal vonal szintje emelkedik egyet, s a jobb oldal csatlakozik hozzá.  Ahogy az ember emelkedik, minden egyes alkalommal, megváltozik a valóságérzékelése és a Teremtővel való összetapadás mértéke. Ez az ahogy az előrehaladás történik.

Ezért az órára való felkészülés célja szenzitivitásunk növelése. Attól függ, hogy a világ melyik részén tartózkodik egy ember, és milyen napszakban jön be a leckére.  Sokak számára ez, kora reggel van. Felébrednek az alvásból, és fel kell ébreszteniük tompa érzékeléseiket is.

Ha az ember Amerikában él, akkor a munkája után jön tanulni, a napi gondok terheivel. Ezért kell felkészülnünk a lecke előtt, mert ez ösztönzi az embert, hogy tudatosuljon benne merre megy, és Kivel (Teremtő) foglalkozik.

Ha valaki csak egyszerűen kiesik az ágyból, akkor teljesen el van szakadva még a valóságtól. S ha pedig, a munkából, éppen csak beesik a leckére, elmerülve a materiális problémáiban, akkor ezeket le kellene ráznia magáról. Ezért van szükségünk arra, hogy a fizikai valóságérzékelésünket a tanuláshoz igazítsuk.

[265270]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/why-is-lesson-preparation-needed/

08 jún 2020

Fontos megérteni, amit a Tóra mond

A Tóra annyi különböző eseményt ír le. Lehet, hogy mindez csak a teremtett lények iránti szeretet elérése érdekében van, azért, hogy közelebb kerüljünk más emberekhez, és gyűlöletünket szeretetre cseréljük? A Tórának ezek az írásai, hogyan adnak nekünk instrukciókat, a Felső Erő által? Nem értjük ezt.

Valójában nem világos, hogy  lehetséges az, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenki hajlandó gyönyörű szavakat mondani, minden vallás kedvességre és szeretetre hív fel, és ennek eredményeként az egész emberiség történetét, mégis kölcsönös gyűlölet és háborúk kísérik. Ezért annyira fontos megérteni, amit a Tóra mond. Mert nem hallottuk meg amit a Tóra mond. Az egyetlen dolog, amely még nem történt meg a történelemben.

Baal HaSulam azt írja, hogy a Tóra kizárólag egy dologról szól: hogy “szeresd felebarátodat mint önmagadat”, vagyis az emberek szeretetéről. Szeretni kell őket úgy, mintha ezen kívül más lehetőség nem lenne: szeretni kell az egész emberiséget és minden embert (egyesek szeretik az emberiséget, de nem szeretik az embereket). Az embernek mindent meg kell tennie a szeretet érdekében, és csak ezért érdemes élni ebben a világban.

Az ember létezésének egyetlen célja, ebben a világban az, hogy minden ember számára jót hozzon. A Tóra leírja az adományozás 613 cselekedetét, amelyeket az embernek végre kell hajtania, és mindegyik cselekedetet a másik felé kell irányozni, felebarátként viszonyulva hozzájuk. Csak akkor mondhatjuk, hogy az ember megtartotta a tórát, azaz korrigálta a lelkét. 

Rabbi Akiva, a legnagyobb bölcs a második templom idején, azt mondta, hogy „Úgy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, ez a Tóra legnagyobb szabálya, és annak teljes lényegét magába foglalja” A Tóra célja az emberek iránti szeretet elérése.

Mit tegyünk, hogy megkapjuk a Tórát? Akarnunk kell, azt megkapni! Végül is, miért van rá szükségünk? A Tóra tanulmányozása azt jelenti, hogy meg kell tanulni, hogyan lehet szeretni a felebarátodat. Készen állsz erre, valóban ezt akarod?

Apránként megértjük, hogy a Teremtő nagyságának elérése, kinyilatkoztatása és a felebarát iránti szeretet elérése ugyanaz. A barátok és az emberek szeretete nem lehet kevesebb, mint a Teremtő szeretete, mivel az egyik a másikba öltözött.

Ez a parancsolat, amely arról szól, hogy a felebarátunkat úgy szeressük, mint önmagunkat a, minden parancsolatot magába foglal, azaz az összes korrekciót, amit az embernek végre kell hajtania az egoista vágyain, annak érdekében, hogy azokat adakozóvá tegye, és ezzel teljesen Igaz emberré váljon. S ebben, az emberek felé irányuló szeretetben, fogja elérni az ember, a Teremtő iránti szeretetét.

Minden parancsolat egy egoista vágy kijavítása. Egy emberben 613 vágy van, és mindegyik egoista, és ezeket át kell átfordítanunk adakozásba.

Forrás: https://laitman.com/2020/06/it-is-important-to-understand-what-the-torah-says/

[265374]

06 jún 2020

Minden szintre emlékezve

Baal HaSulam a „Shamati 34-es cikk; A föld haszna” című írásában írja:

Ahhoz, hogy megjutalmazva legyünk a szeparáció gyűlöletének szintjével, először meg kell értenünk mi az a szeparáció, azaz mitől lehet elszeparálódni, és csak ezek után lehet kijelenteni, hogy korrigálni akarjuk azt.  

Dr. Michael Laitman

Nemcsak kijavítani akarjuk , hanem megszorítani is akarjuk magunkat, hogy mozdulatlanok legyünk, s csak akkor mozduljunk, ha megértettük, hogy mi a szeparáció. De ha nem emlékszünk erre az állapotra, erre a definícióra, vagy ha még soha nem tapasztaltuk meg, akkor nem félünk attól, hogy úgy közelítsünk hozzá, mint egy vak ember.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy az embernek ezt az állapotot meg kell tapasztalnia, még a szeparáció előtt? 

Dr. Laitman: Igen, határozottan! Csak az zuhanás után tudjuk fenntartani azt az állapotot, amiben nem zuhanunk belsőleg. Hol kezdődik teljes Teremtés? A töréstől.

Megjegyzés: De nem emlékszünk a bukásra.

Válasz: Nem emlékszünk, de emlékezhetünk rá, ha akarjuk. 

Akkor nem zuhanunk, és nem fogunk eltörni, mert az összes negatív minőség, bennünk fog létezni. Nem kell újra és újra a falba ütni a fejünket. Más szavakkal,a zuhanás, bukás minden szintjének szellemi Reshimo-ja (Spirituális emléke) megmarad bennünk, és amikor felemlekedünk, akkor minden szinten, ahol a Reshimo született emlékezni fogunk.

[258014]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/remembering-every-level/

06 jún 2020

Egy Erő: Természet / A Teremtő

Kérdés: Mi értelme az egyesülésnek, a Teremtő megemlítése nélkül, ha Ő az egyetlen, aki összeköti az embereket?

Dr. Michael Laitman

Mi értelme beszélni a Teremtőről, ha senki nem hisz benne, nem érti és nem ismeri?

Mit jelent a Teremtő? Az egész integrál, összekapcsolt természetünk, amelyben létezünk, az a Teremtő maga. Vagy pedig amikor a természetről beszélünk, akkor integrál, fizikai, pontos matematikai törvényszerűségekről beszélünk? Vagy a Teremtőről úgy beszélünk mint a legmagasabb hatalomról? Mindkét fogalom azonos.

A Teremtő nem olyan Isten, aki valahol egy felhőn ül, valamit kitalál, majd megteremti. A Teremtő a hatalmas örökkévaló, a tökéletes és végtelen természet, amely magába foglalja az összes világokat, és az ember evilágokba való emelkedésének minden szakaszát.

Ezért nem kell elképzelni a Kabbalista kifejezéseket földi formájukban. Éppen ellenkezőleg, a Természet,  a Teremtő egy és ugyanaz. A Kabbala másképp nem magyarázza.  Nekünk tanulmányoznunk kell a Kabbalát, és akkor majd látni fogjuk, hogyan viszonyuljunk ezekhez az erőkhöz. 

[264017]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/one-power-naturethe-creator/

06 jún 2020

A Magányosság-járvány rosszabb, mint a koronavírus

Az érzelmi stabilitás kérdése, súlyos probléma a koronavírus idején, a karantén és a családokban megtapasztalható stresszes helyzetek miatt. Sokkal több embernek van szüksége a pszichológusok segítségére, mert az emberek elszigetelséget éreznek, és magányosság miatt szenvednek, úgy ahogy még soha ezt megelőzően.

Az orvosi szakértők még a koronavírus-világjárvány előtt beszámoltak a magány-járványáról az Egyesült Államokban. A koronavírus jelentősen súlyosbította ezt a problémát, mivel az amerikai otthonok 28%-át érinti: vagyis körülbelül 36 millió ember él egyedül, család nélkül, gyermekek nélkül.

Másrészt, remény van arra, hogy a koronavírus arra kényszerít bennünket, hogy több figyelmet fordítsunk  a magány problémájára, és keressük a jövőbeni társadalmi kapcsolatok kialakításának módját.

Mint kiderült, könnyebb elkerülni a koronavírus-fertőzést, mint megvédeni magát az embernek a karantén miatt bekövetkező érzelmi stressztől, és mentális rendellenességektől. Hogyan kell a társadalomnak kezelnie a koronavírus utáni társadalmi elszigeteltség hatásait?

A magány érzése a járvány után is folytatódni fog, és csak növekedik majd. A társadalom részekre szakad, és az emberek egyre kevesebbet lépnek érintkezésbe egymással. Kevesebb lesz a találkozók, és a kommunikáció lehetősége a munkahelyeken. A sportklubokat, éttermeket, bárokat és színházakat kevesebb ember látogatja meg. Egyre távolabb érezzük magunkat, egymástól .

A koronavírus új hulláma, és más problémák, arra kényszerítenek bennünket, hogy eltávolodjunk egymástól, és ráadásul mindenki el lesz foglalva a saját egészségével, és a társadalom őt érintő problémáival. Látni fogjuk, hogy nemcsak 36 millió egyedül élő ember szenved a magánytól, hanem még sokan mások is.

A válások és más problémák száma a családokban meredeken nőni fog. Az emberiség egy nagyon nehéz időszak előtt áll, amikor meg kell értenie, hogy a régi szabályok szerint már nem létezhet, és egy új életrendet kell létrehoznia.

Tény, hogy egy ember ma, nagyon magányosnak érezheti magát ebben a hatalmas világban. S bár ez a világ annyira gazdag, és sokszínű, az ember nem találja a helyét benne. Még ha valakinek elfogadható is a jövedelme, és  anyagi szempontból többet engedhet meg magának, akkor is szenved a magányosságtól. Végül is nem tanítanak bennünket arra, hogyan kell megteremteni a megfelelő kapcsolatokat, és nem vagyunk felkészülve a globális és integrál világban való életre.

Nem érezzük úgy, hogy ugyanabban a szférában élünk, ahol az ásványi, növényi és az állati világ teremtményei és az emberek együtt léteznek, egyetlen integrál rendszerben Földgolyón.

Pedig éppen ellenkezőleg, mi állandóan összeütközünk a személyes kapcsolatainkban, és a teljes nemzetek és államok szintjén is.. S itt jön a koronavírus, és sok más probléma, melyek elkerülhetetlenek, akkor ha így viselkedünk, és ettől, természetesen nem fogjuk jobban érezni magunkat.

Az egyik missouri-i tanár a karantén során a következőképpen írta le állapotát: „Vannak napok, amikor tartom magam, és nem érzem magam olyan rosszul, másnap pedig úgy tűnik, hogy ha ez a karantén egy kicsit is tovább tart, akkor fogom  tovább bírni, és megőrülök. Képes vagyok-e megtartani az ép eszemet miközben hónapokig, évekig egyedül élek?”

Miért olyan fontos az emberek közötti kapcsolat? Miért van szükség az embereknek állandó kommunikációra más emberekkel, és ha nem tudják ezt helyesen kezelni, akkor miért van az, hogy vagy megőrülnek a magánytól, vagy ha együtt élnek, akkor egymást őrjítik meg?

A helyzet az, hogy az ember társas lény. Nem élhetünk állatokként, amelyek rövid ideig találkoznak, utódnemzés céljából, majd elválnak. Az embernek szüksége van egy családra, társadalomra, otthonra, városra és egy országra, ahol másokkal együtt élhet.

Az embernek olyan érzelmi kapcsolatokra van szüksége, amely nem létezik ásványi, növényi, vagy állati természetben: nem kémiai, hormonális, hanem szenzoros kapcsolatokra van szüksége. De egy ilyen kapcsolat számunkra nem működőképes jelen pillanatban, ezért megpróbáljuk ezeket az érzékszervi kapcsolatokat, üzleti, vagy versenyképes kapcsolatokra cserélni.

És mindenki szenved ettől. Még a leggazdagabb ember sem rendelkezik azzal, amit meg kellene kapnia a társadalomtól. Többet kell kapnia a társadalomtól, mint az anyjától.

De nincs ilyen, mert nem építünk olyan társadalmat, amely melegséget, bizalmat és támogatást adna mindenkinek. Enélkül az ember úgy érzi, mintha egy vákumban, vagy ami még rosszabb, ellenséges környezetben lenne. Kimegy az utcára, és mindenkit, akivel találkozik, ellenségének lát.

Az emberiség nagyon szenved ettől. Az ilyen kapcsolatok eredményeként az önző gondolatokkal, és vágyainkkal olyan helyet teremtünk, ahonnan mindenféle “kártevő” kitör, például a koronavírus, azaz mi magunk is veszélyeztetjük az életünket.

Végül rá kell, hogy jöjjünk, hogy miért élünk, kik vagyunk, miért viselkedünk így? Képesek vagyunk hozzáállni, másként egymáshoz?

Gondolkodjunk el azon, hogyan lehetne egy olyan társadalmat felépíteni, amely formaeggyezésben van egész univerzummal. Végül is, a természet szervesegész és  minden része összekapcsolódik. Az emberi társadalomnak egységesen  barátságosnak kell lennie, és kölcsönös támogatásra kell épülnie. De az egoizmusunkkal éppen ellentétesen építettük fel. 

Eljött az idő, hogy komplet önvizsgálatot tartsunk, és eldöntsünk, hogy a saját egoista természetünkkel szembe megyünk, annak érdekében, hogy kapcsolatot építsünk ki mindenkivel az egoista természet felett.A pozitív jövő csak ettől függ.

Nyilvánvaló, hogy maga az ember, aki nehéz helyzetbe került, nem tudja, mit kellene tennie, összezavarodott a környezet nyomása, az adósságai, és kötelezettségei súlya miatt. Csak a sajnálkozás marad. De ottvannak olyan szociális rendszerek, amelyek köteleznek bennünket arra, hogy végiggondoljuk ezt. Már egyértelmű, hogy lehetetlen ilyen módon folytatni, mert a teljes pusztuláshoz közeledünk.

Szükség van az integrál-oktatás rendszerére annak érdekében, hogy egy új, barátságosabb emberiséget neveljünk. A természet erre kötelez minket. Egy szférában vagyunk egyetlen szimbiózisban, ahol az ásványi, növényi, és állati részek támogatják, és kiegészítik egymást. Mindegyik, kivéve az embert!

Az ember mindegyiket uralni akarja, korlátlanul, teljes egészében. Nem érdekli, hogy kárt okoz, az egész rendszernek. Ha nem állítjuk meg az emberiséget ebben, akkor lerombolja a Bolygót.

Ezért az általános és a belső természetünk nézőpontjából is, fel kell, hogy ismernünk, hogy egy integrál, kölcsön-kapcsolatban létező rendszerhez tartozunk, és meg kell tanulnunk megújulni.

[265121]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/the-loneliness-epidemic-is-worse-than-the-coronavirus/

06 jún 2020

Új élet 1205 – Élet a buborékban

Dr. Michael Laitman, Oren Levi és Yael Leshed-Harel beszélgetésből.

Az, hogy az életem a kényelmes és biztonságos “buborékomban”, egy fejlettebb “buborékká” válhasson, nagyobb energiát igényel. A Kabbala bölcsessége megtanítja nekem, hogyan hagyhatom el a “buborékomat”, és válhatok le az egómról. Abba kell hagynom azt a gondolkodásmódot, hogy “mi az ami nekem jó?”, és el kell gondolkodom azon, hogy “mi az amivel jót tehetek másoknak?” Az önző gondolatok korlátoznak, és vissza tartanak engem az igazságtól. Miközben ha arra gondolok, hogy mi jó másoknak, kiterjesztem a “buborékom” határait, s a világ végtelenné válik.

[259794]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/new-life-1205-living-inside-my-bubble/

06 jún 2020

A Tízes, a Teremtő hegedűje

A Teremtő az abszolút jóság, amely nem változik, és feltárja magát nekünk, mint az abszolút jót képező Erő. Fejlődésünk során megfigyeléseink, és vágyaink megváltoznak, ezért mondjuk, hogy a Teremtő változik.

De a valóságban, a változások csak bennünk jelennek meg. Ezért ahhoz, hogy feltárjuk a Teremtőt, el kell jutnunk ahhoz, hogy formaeggyezésbe kerüljünk Vele annak érdekében, hogy megfeleljünk az Ő tulajdonságainak.

De hogyan válhatunk hasonlóvá a Teremtőhöz, ha mind egoisták vagyunk? Egoisták maradunk, de az egoizmusunk fölött egyesülnünk kell a kölcsönös adományozás, egység és szeretet kötelékeivel, természetes visszautasításunk ellenére. Olyanok vagyunk, mint egy hangolatlan hangszer, amelyet be kell hangolni annak érdekében, hogy helyes dallamot lehessen  megszólaltatni rajta.

Dávid király hegedűjéről írták, hogy a falon lógott, és egy ponton, azaz egy különleges állapotban, önmagától kezdett el játszani. A csoportnak olyan kapcsolatot kell elérnie a barátok között, amely a Teremtőhöz hasonló formát ér el. Bár mindenki egoista marad, azonban átlép az egoizmusán, és eggyesül többiekkel oly módon, hogy kapcsolatuk formája, megegyezzen a Teremtő formájának tökéletességével. 

Ekkor a Teremtő feltárja magát köztünk. A Teremtő nem a csoporton kívül tárul fel, hanem kizárólag a csoport belső kapcsolataiban. Amennyiben a tíz barát a megfelelő kapcsolat és a kölcsönös adományozás érdekében irányozza be magát, akkor a Teremtő feltárul és elkezd a “hegedűjükön” játszanit. Ez a Teremtő kinyilatkoztatása a teremtett lények felé.

Gyakorlatilag ezért kell a tízesben, a munkát, hatékonyan összekapcsolódva végezni, törekedve, hogy elérjünk egy olyan formát, és a kapcsolati szellemet, amely hasonló a Teremtőhöz. Természetesen fokozatosan haladunk előre, 125 “lépcsőfokon” egyre pontosabban irányulva.

Így elérjük a Teremtő teljes kinyilatkoztatását a közös Kli- ben(edényben), a HaVaYaH-ban , ahol „Ő egy és a neve, egy”. Azaz a HaVaYaH, a tízesünk, a helyesen összekapcsolódott tíz szfíra, amelyeken belül az összes al-szfíra is teljes egységben van, egyezésben a Teremtő természetével az abszolút adakozással. 

[264917]

Forrás: https://laitman.com/2020/06/the-ten-is-the-violin-of-the-creator/

06 jún 2020

82 queries in 0,336 seconds.