Dr. Michael Laitman

Baal HaSulam (továbbiakban Baal HaSulam írásaiból)

A félelem, amely szomorúságba fordul

thumbs_laitman_945

Minden egyes szint állapotában, – mint ahogy a gyerekek látják, kutatják a valóságot – nyilvánvalóan mindenféle dolgokban hisz az ember. A világunk ezeken a szinteken tele van mindenféle erőkkel, szellemekkel, a dolgok közötti láthatatlan kapcsolatokkal. A kisgyermekek – még a vallásosak is – amikor imádkoznak, a Felső Erőt mindenféle sajátos dolgokkal kapcsolják össze.

Láthatjuk a gyermekmesékben, hogy ezek a dolgok milyen mélyre utalnak vissza. Több ezer évvel ezelőttig, amikor az emberiség még a kabbala bölcsességétől is messze volt, egy bizonyos formában voltak elrendezve az emberek is. Tehát másképpen, mint ma.

20-30 ezer évvel ezelőtt mikor még totemeket és mindenféle pogány vallási formákat követtek az emberek, minden természeti erőt egy-egy istenségként azonosítottak. Mindenféle szokásokat alakítottak ki ezek körül, hogy mit kell tenniük, hogy ezekkel az erőkkel jó viszonyba legyenek.

Különböző táncok, szokások alakultak ki, mindenféle dolgok is, melyek a mai napig megmaradtak babonák, amulettek formájában. Ezek mind-mind – a gyűrűk és a különböző szimbólumok is – sok-sok generációt megelőzően megszerzett, nagyon primitív vallási elképzelések alapján lettek megjelenítve, kidolgozva, és alkalmazva az emberiség által.

Tehát a mai napig láthatjuk a primitív törzseknél, Afrikában, Dél-Amerikában vagy Ázsiában, hogy ezek egy nagyon kezdetleges formában fennmaradtak, és ilyen módon értelmezhetjük az embernek a természethez való viszonyát.

Nyilvánvalóan, ma egy modern világban élünk, más-más fejlettségi szinten lévő emberek próbálják meg mindenféle – sokszor nagyon ostoba módon –  a hitüknek megfelelően elrendezni a különböző erőkkel való viszonyukat. Ez kiterjedt még arra is, hogy változatos ruhákban, különféle rituálékkal próbálták ezt a viszonyt elrendezni.

/Én emlékszem magamra is, hogy mikor ezeket a dolgokat tanulmányoztam, ténylegesen látni lehetett ezek mögött a dolgok mögött, hogy valóban az emberi természet tényleg, csak így tudja a viszonyát elrendezni ezekkel az erőkkel./

Az ebben a jelenségben élő emberek egy hatalmas részét képezik az emberiségnek, olyan vágyakkal ,amelyeknek üresnek, fénytelennek kellene lennie. Ez tulajdonképpen egy rejtett kapcsolat a láthatatlan világgal, és minél inkább feltárulnak az ember előtt ezek, annál jobban letisztázódik az ok-okozati összefüggés is bizonyos dolgok mentén.

Tehát az egész valóságban ténylegesen megvolt és meg is van a helye az ilyen hitrendszereknek, gondolatoknak és különféle megközelítéseknek. De  a Kabbala bölcsességében ez másképp van, azaz az embernek meg kell tisztítania önmagát az összes képzelgéstől és ehelyett önmagukat arra kell irányozniuk, hogy: Nincs más Rajta kívül!

Vagyis, így kell viszonyulnia az embernek ahhoz, amit fel kell fedeznie. Ezért a Kabbala bölcseletében – mivel mi valóban rejtett dolgokkal foglalkozunk – nem is értjük, hogy pontosan mit kell felfedeznünk, de azt látnunk kell, hogy vannak emberek, akik még messze vannak a Kabbala bölcseletének megértésétől.

A médiákban is lehet látni, hogy vannak emberek, akik bár kapcsolódnak hozzánk, de ők egy sajátos nézőponttal közelítenek a Kabbalához úgy, hogy elképzelésük sincs arról,hogy valójában mi is történik.

Kicsit megérinti őket és ennek eredményeképpen egy teljesen helytelen kapcsolat ébred fel bennük a Kabbala által leírt világgal, és azzal kapcsolatosan is, amit tanulnak de mindenképpen befolyásolja ez majd az életüket.

Természetesen vannak olyanok is, akik szándékosan eltorzítják ezt a kapcsolatot. Ezek a torzítások azért kerülhetnek egyáltalán a képbe, mert az ősi időkben ez így működött, és ez egy olyan része a jelenségek leírásának, amelyet valóban, hozzá lehet kapcsolni a Kabbala bölcseletéhez is. Ezért úgy kell tekintenünk ezekre, mint bármely más dologra. Természetesen ezek nemkívánatos dolgok és kifejeződések. Mégis tudnunk kell, hogy akár segíthetik is az embert. Minden jelenség, mindenkit külön-külön és együtt is kitölt tudással, ahogy a Kabbala Bölcsessége.

Csakis ha tisztán lát az ember, akkor tudja az ténylegesen megtisztítani a világhoz való viszonyát, a feltárulásait azoktól a tévedéseken alapuló tévhitektől melyekben az emberek élnek. Nyilván ezek az ősi időkben élt emberek, akik 20-30 ezer évvel ezelőtt éltek, alapvetően más viszonyba kerültek a természet erőivel. De az ő képzelgéseik a mai napig megmaradtak, és Ábrahám volt az, aki összetörte a különféle ikonokat és az emberek közötti kapcsolatra építette az addig a különböző természeti erőkre kivetített kapcsolatot. Mert a Felső Erőnek ebben a kapcsolatban kell feltárulnia! – mondta ő.

Ezért minden ideát és bálványt igyekezett kikapcsolni a rendszerből. Nekünk ugyan azt kell tennünk, amit Ábrahám tett. Ugyan azt az utat kell követnünk. Ugyan abban a cselekedet sorozatban vagyunk.  Tehát a harmadik kérdésnél, mely a félelemre vonatkozik, hamar kiderül, hogy nincs is itt félelem valójában. Ennek az oka, hogy az, az Isten útjától való eltérés, amely félelemként jelenik meg, és ez két okra vezethető vissza.

Az Isten útjától való eltérés azt jelenti valójában, hogy én nem egyetlen erőt pozícionálok be, azt, hogy: Nincs más Rajta kívül!  Mert ez az oka minden eltérésnek, mert minden más dolgot, mint hamis képet kell látnom, ami annak érdekében van jelen, hogy megzavarjon és eltérítsen engem, hogy ne a Teremtőt lássam magam előtt, amely az egyetlen társam és kapcsolatom az életben, az életemhez.

Ezért mindent, ami ellenem fordul így kell látnom, arra ilyen módon kell tekintenem. Ezek a totemek, ikonok melyeket Ábrahám eltört, ezek ténylegesen a- Nincs más Rajta kívül- erejéhez kapcsolódnak, és nekünk is ezt kell tennünk. Lépésről lépésre közelednünk kell ehhez az Erőhöz.

Ezért minden egyes pillanatban, életünk minden egyes percében először meg találnunk kell, majd rá kell irányoznunk magunkat a Teremtő tervére. Ez egy kapcsolat, amely egyre stabilizálódik, majd megadja nekünk minden viszonyunk felett a megtisztulást, azaz megtisztítja ezeket a tévhiteket és ezért nekünk valóban a helyes módon kell megerősítenünk a kapcsolatunkat a Teremtővel.

Így kell leírnunk mindazt, ami történik. Minden zavart egy eszköznek kell látnunk, mely hozzásegít ahhoz, hogy megerősítsük a Teremtővel való kapcsolatot.  Mint mondottam az eltérés Isten útjától két féle lehet. A másik út, a bölcseink szavainak kifordítása, melyeknek ilyen módon való feltárása tilos.

Az emberek elkezdték magyarázni egymásnak a rendszert, mint egy intellektuális, érzelmi rendszert, mert képtelenek voltak felfogni, hogy valójában ezek a dolgok azonosak.

Mint mikor valaki elkezd magyarázni egy kisgyermeknek valamit, amit még képtelen felfogni az értelmével, és így csupán megzavarjuk a gyermeket ezzel, nem is tudja, mit akarunk ebből kihozni, bár szájtátva bámulja a felnőttet, de mikor azt kérik tőle, használja is amit hallott, erre ő képtelen. Hiába várjuk, hogy egy helyes módon fogadja el a hallottakat, látnunk kell, hogy míg a gyermek nincs egy bizonyos szinten, addig képtelen lesz ezt elfogadni a maga helyén.

Addig mindenféle különleges érdemekkel ruház fel bizonyos tárgyakat, melyekkel különféle dolgok közötti kapcsolatokra fog utalni. Akkor eltudjuk képzelni, hogy az életbe vetett különféle vágyak irányultságait próbálta meg lecserélni ezekre az ikonokra. Így születtek benne  jó totemek meg rossz totemek, de valójában nem lehet totemekhez imádkozni, hogy az ember a sorsát azok változtassák meg.

Ezek a még ma is létező primitív hitrendszerek- hiszen még ma is vannak, akik például piros szalagot kötnek a kezükre, vagy mindenféle szimbólumokat hordanak, melyeknek erőt tulajdonítanak, illetve amuletteket hordanak, melyekben hisznek, vagy embereket kapcsolnak össze bizonyos bálványok előtti imádkozásban – és ezeket a cselekedeteket úgy írják le, mint amelyekben remény van, hogy ezek majd az ő segítségükre is lesznek különböző dolgokban.

A Kabbalához is rengeteg babona kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy mi is a napjainkig használjuk azokat az ikonokat, melyeket őseink is használtak. Lényegtelen hol vagyunk, ha ezekhez a cselekedetekhez úgy viszonyulunk, mint akkor. Ezek a cselekedetek megegyeznek azokkal melyeket mi akkor csináltunk, azokon az alapokon dolgoztunk ki, amikor az őseink, a természetből semmit nem értve, az erőket tárgyakhoz kötötték.

Ezeket az ikonokat próbáljuk a mai napig használni, reménykedve abban, hogy általuk, azaz a hozzájuk kötött erők által az életünk megváltoztatható. Egy teljesen nyilvánvalóan primitív módon próbálunk kapcsolódni ezekhez a bálványokhoz. E mögött ugyan az a pszichológiai alapokon álló hit van, egy félelem, melyet egy-egy tárgyra vetítünk rá.

A Tóra, mely az igazság, azt követeli tőlünk, hogy formaegyezésre jussunk a Teremtővel, és nem azt, hogy alulról könyörögjünk hozzá.

Tehát, nekünk nem kell a Teremtőt beilleszteni egyetlen erőbe sem. A Teremtő nem ezért fog jót vagy rosszat tenni velünk. Nekünk ellentétes irányú cselekedetet kell végrehajtani és ez által kell a saját egónknak is mindenféle gondolatok által munkát adni, és akkor ilyen módon hasonlóvá tudunk válni a Teremtőhöz, nyilvánvalóan azért mert mi sikeresek akarunk lenni ebben.

A mai napig vannak, akik például sikeresek akarnak lenni az üzleti életben, ők különféle boszorkányságot próbálnak meg felhasználni. Láthatjuk, hogy az egész munka, mely arra épül, hogy „ne csinálj faragott képet magadnak”. Mert ezek csak a megszerzésnek a különböző módjai, melyek olyan cselekedeteket hajtatnak végre melyek túl lépnek a Nincs más Rajta kívül erején, és az ilyen fajta szándékok mögött mindig láthatjuk azokat a cselekedeteket, melyeken ha túl tudnánk lépni, azonnal láthatóvá válna, hogy a Teremtő teljesen másfajta körülmények között mozgatja a világot.

Ezért nem a múltban kellene élni. Baal HaSulam le is írta ezt, és ez velünk is megtörténik. Mindenféle formában megnyilvánul, és felemel bennünket…

  1. 2016. 03. 16.

Kivonat a reggeli leckéből /1. rész: TESZ/3. pont/ A félelem, amely szomorúságba fordul

KA

15 Már 2016

A gyülekezet célja (1984)

laitman
Azért gyűltünk itt össze, hogy létrehozzunk egy közösséget olyan emberekből, akik valamennyien követni kívánják a Baal HaSulam által meghatározott utat és módszert, amely által elhagyható a bestia szintje, ami által az emberi szintre lehet felemelkedni.

Az egész világ Istenfélelem tudatos megjelenése érdekében lett megteremtve. A teremtés célja az volt, hogy a Teremtő jót cselekedhessen a teremtményeivel, és hogy azok boldogságot érezhessenek ezen keresztül.

Az oka annak, hogy a teremtmények miért nem érzik az örömöt és az élvezetet annak ellenére, hogy a teremtés célja pontosan ez lenne, az a formaeltérés a Teremtő és a teremtményei között. Azaz, hogy a Teremtő adakozó, míg a teremtmények megszerző minőséggel bírnak belső természetükben.

Mivel a lelkünk gyökerében nincs megszerzés, és a Teremtőben semmilyen hiány nincs, az ember kellemetlennek érzi a saját kapni akarását.

Ennek a szégyennek a korrekciójához kellett a világot megteremteni. Olam (világ) ögöttes jelentése, He’elem (elrejtés), azaz, hogy az örömnek és az élvezetnek rejtettnek kell lennie. Miért van ez így? A válasz a félelem érdekében. Azaz, hogy az embernek tartózkodnia kell, az öröm megszerzésétől, mivel egyrészt sóvárog erre, másrészt viszont erőt kell szerezni, hogy ezen felülkerekedhessen, és ezáltal megváltoztathassa vágyainak irányát, amivel megelégedettséget adományozhat a Teremtőnek.

Valójában tehát csak olyan örömök megszerzésére szabad törekedni, amelyek megelégedettséget adományoznak a Teremtőnek. Ezt azt jelenti, hogy a teremtménynek adományozni kell, a Teremtő felé, és el kell jutnia az Istenfélelem szintjére azaz, hogy félnie kell, az önző megszerzéstől, mivel ha valaki az önmaga haszna érdekében akar megszerezni, az leválasztja őt a Teremtőtől.

Amikor az ember betart egy parancsolatot, (Mitzva), akkor erre a parancsolatra kell irányulnia a gondolataival, és a Teremtő felé kell irányítania az adományozási szándékát. Ahogy azt bölcseink mondják, „a Teremtő meg akarja tisztítani Izraelt, ezért adta át nekik a bőséggel teli Tórát és Parancsolatokat.’”

Ezért gyűltünk tehát össze, hogy létrehozzunk egy közösséget, amin belül mindannyian a Teremtő felé irányuló adakozás szellemiségét követjük. A Teremtő felé való adakozás elérése érdekében, először az emberek irányába való adakozást kell elkezdeni, amelyet a „másokra irányuló szeretetnek” nevezünk.

A másokra irányuló szeretet kizárólag önmagunk felébresztésével érhető el. Ezáltal, egyfelől minden ebben részvevő barát, kicsinynek kell, hogy érezze magát, másfelől pedig büszkeséget kell éreznie amiatt, hogy a Teremtő megadta a lehetőséget arra, hogy egy olyan céllal átitatott közösséghez tartozhat, mint a Szentség megjelenése a közösségen belüli kapcsolatokban.

Bár még nem értük el ezt a célt mégis, hatalmas vágyunk van ennek az elérésére. Ezt a vágyat el kell fogadnunk, még akkor is, ha csak az út elején vagyunk, óriási reménység kell, hogy kitöltsön bennünket, hogy elérhetjük ezt a magasztos célt.

KA

01 jún 2015

Kabbala Bölcselete

Nyereséges befektetés az altruista bankba

Baal HaSulam: A Kabbala tanítása és lényege: A Kabbala bölcsessége a Teremtő feltárulásával foglalkozik, azon a módon, hogy azt minden aspektusból megvizsgálja. Egyrészt a világok felemelkedésének szempontjából, melyek arra vannak megteremtve, hogy feltáruljanak, és hogy mindenféle módon megjelenítsék a világban az idők végezetéig a Teremtő nagyságát.

Nagyon sok definíciónk van arra, hogy mi is a Kabbala Bölcsessége. De a forrásokban mi azt látjuk, hogy az egyetlen Felső Erőnek a feltárulása, amelyben minden más erő bele van foglaltatva a természetben. Ez egy általános mindent befoglaló és átölelő erő. Tehát minden benne van, ami a természetben létezik. Az általános rendszer, az általános erőnek a feltárulása, mindenféle különböző módon, annak a befolyásolásának a tanulmányozása, bármilyen is és hogy hogyan ereszkedik le ez a befolyás mi világunkba.  Nekünk bizonyos megkülönböztetéseket kell tennünk, aközött, hogy a Felső Erő, hogyan befolyásol bennünket és aközött, hogy ezt  hogyan fedezzük fel. Illetve aközött, hogy mi az, ami nem fontos számunkra, mi az ami fontos. Mi az ami másként történi körülöttünk, mint a valóságban,ami nem a mi valóságunk.

A Kabbala bölcsessége az egy gyakorlati bölcsesség, mint a fizika, kémia és minden más tudomány. Általa mi felfedezzük, azt amit egyáltalán képesek vagyunk, képesek lehetünk valaha feltárni. Aminek nyomán nekünk belső munkát kell végeznünk. Természetesen kell egy képesség is, egy lehetőség is arra, hogy meglássuk azt, hogy rajtunk kívül létezik egy Felső Erő, azaz hogy meg tudjuk ezt érteni.

Aki Kabbalával foglalkozik az hamar rá is jön, hogy ennek így kell lennie. S arra is hogy az elérésünk az kizárólag azon az edényen belül történik, amelyen belül az érzékszerveink érzékelik a valóságot. Vannak a veleszületett érzékszervek, amiken túlmenően kell érzékelnünk, amilyen képességekkel megszülettünk: hallás, látás, tapintás, szaglás azaz az öt testi érzékelést felett amilyen szinten érzékelünk, amiket hívhatunk állati érzékelésnek is. Mert ezek használatával csak állati szinten élünk. Mert ezek az állati szinthez kapcsolódnak. Aztán kifejlesztünk egy új érzékszervet, amelyet Keter, Hochma, Binah, Zair Ampin és Malchut néven fogunk majd elnevezni.

Ezek az érzékelések nem a megszerzés formájában nyelik el a világot, hanem az adakozás formájában kapcsolódnak a világhoz. Ez az Erő egyáltalán nem hozzánk tartozik már, nincs benne a mi valóságérzékelésünkön belül. Hanem ennek az érzékelését sokkal inkább nekünk kell kifejlesztenünk, Felülről kapjuk meg. Ez egy másodlagos Erő, amiről aztán kiderül, hogy Ő irányítja a világot. Valójában ez az adakozó erő, az igazi Felső Erő tulajdonsága és így szerezzük meg a Teremtőnek az erejét, hogy képesek legyünk ezen két erővel dolgozni, és ez által a második erő által (az adakozás ereje által) helyreállítsuk Őt és megértsük, érezzük és elkezdjük felfedezni a valóságot az adakozás minőségén keresztül.

Ez a lényege és célja a Kabbala Bölcsességének. Ezt adja meg nekünk a Kabbala és ilyen módon felül emelkedünk az ásványi, növényi és állati szinteken, amelyeken keresztül tovább fejlődünk az emberi szinteken belül mivel ez a világ ugyanígy fejlődött. majd megjelenik egy szint, amit a Kabbala úgy nevez, hogy: a következő világ. Abban a mértékben, amilyen mértékben megszerezzük az adakozás minőségét, kezdjük el megszerezni az új valóságérzékelést az adakozásnak az érzékelését a következő világban.

Ez egy lehetőség, azoknak az embereknek, akik képesek magukra vonni ezt. A végén majd az egész emberiségnek el  kell ezt érnie egy olyan állapotba ahol az életünket, és mindent, a világunkat ezen a módon kezd el látni és akkor az ember ezen belül és az érzékelésein belül a valóság egészét és teljességét lesz képes érzékelni az edényein belül.

2014.12.12 Reggeli Lecke Baal HaSulam: A Kabbala tanítása és lényege

ford: kn

KA

13 dec 2014

Első lépés a gyakorlati kabbala felé

első lépés a gyakorlati

Kérdés: Hagyott hátra Baal HaSulam számunkra bármiféle információt a ránk váró állapotokról, arról, hogyan lehetséges megalkotni egy módszert az útmutatása alapján?

Válasz: Nem, Baal HaSulam nem hagyott hátra számunkra ilyen fajta útmutatást. Nekünk kell megtalálni saját utunkat. Bár az ösvény, amelyen végig kell haladnunk, egyértelműnek tűnik, de hogy hogyan haladunk végig azon, hogyan kerülünk egyik állapotból a másikba, azt senki sem tudja.

A probléma leginkább az, hogy mindenféle garancia és tudás nélkül kell, végighaladunk úgy, hogy csak annak szükségességének felismerése áll rendelkezésünkre, más lehetőségünk nincs. A világ taszít minket, ami azt jelenti, hogy a Teremtő présel minket keresztül a világon és nekünk, húznunk kell a többi embert magunkkal a Teremtővel való formaegyezés felé.

Abban a pillanatban, amikor meglátjuk a barátainkkal való kapcsolatunkban a jót, mi elkezdjük felfedezni ezt a módszert. Ez azért van, mert ez rendkívül fontos számunkra, mind szavakban, módban, stílusban, minden körülmény között. Nincs olyan Kabbalista aki tudna erről többet írni.

Mint tudjuk a kabbala bölcselete egy gyakorlati tudomány, ami tapasztaláson és kísérleteken alapszik. De az, aki nem a mi időnkben él nem ismeri és nem is ismerheti a jelen körülményeket, bármekkora Kabbalistának is számított. Hátrahagytak számunkra általános tendenciákat, választási lehetőségeket, de semmit nem írtak a jelen időnkről. Ezért volt Kabbalista minden egyes generációhoz irányítva. Most mi magunknak kell felfedeznünk saját magunkat, saját időnkben.

Igaz, Baal HaSulam írásaiban megtalálható néhány utalás a jelen időre, vannak utalások az “Utolsó generáció” című írásában, de az lehetetlenség, hogy azt vakon átvegyük, lemásoljuk azt. Még ha valaki fel is fedez olyan részeket, amik megvalósultak számos évvel később, a jelenben, azok csekély jelentőségűek.

Napi kabbala leckéből, 2014-05-21, harmadik rész, Zohár könyve

Forrás: http://laitman.com/2014/05/first-steps-in-practical-kabbalah/

ford: SZL

lekt:KN

29 máj 2014

Reggeli ébredés

Reggeli ébredés

Bevezetés a Zohár könyvébe, “A Tóra és az ima”, 183. rész: “Reggel, amikor felkel az ágyából, áldania kell Mesterét, be kell lépni az Ő otthonába, és meg kell hajolnia az Ő csarnoka előtt, hatalmas félelemmel.  Majd, el kell mondania az imáját.

Világos, hogy ez nem a fizikai test álomból való ébredéséről szól. A reggel, egy állapot amikor egy új szellemiség éri el az embert az integrált csoportból, a tanulásból, a workshoppokból és a többiekkel való kapcsolatból. Nincs más módja a spirituális erő megszerzésének, mint azt a környezettől megkapni. Ha valaki megpróbál mélyebbre merülni a csoportba, és integrálódni a barátaival, akkor erőt vonz magára onnan.

Ez a csoport a kezdetekben lehet kicsiny. Azaz, a tagjainak nem szükséges feltárni semmilyen spirituális erőt, mert ez lényegtelen. Ha az ember tudja, hogyan lépjen be a csoportba és integrálódjon a tagjai közé, akkor megszerzi az erőt az előrehaladáshoz, ahogy az Rabbi Yosi ben Kisma jól ismert példájában szerepel.

2014.01.20, Reggeli lecke 4-ik rész Baal Ha Sulam írásaiból

ford: SB

Lekt: KN

forrás: Morning Awakening

Posted on January 26th, 2014 at 10:28 am

התעוררות של בוקר

פורסם: 22.01.14, 12:09

22 feb 2014

Egy szendvics, ami szeretetettel készült

Egy szendvics ami szeretetettel készült

Kérdés: Hozzá tudok e tapadni a csoport középpontjához, ha semmilyen szakmai munkát nem végzek, az új épület építkezésénél, viszont egészen egyszerűen szendvicseket készítek a barátaimnak?

Válasz: Persze, miért ne? Szendvicseket készítesz azért, hogy örömet okozz a barátoknak.

Rabbash-nál a húsvétot  (Pészah, zsidó húsvét ) a szokásoknak, és Baal HaSulam szabályainak megfelelően szoktuk volt megünnepelni, melyeket nagyon kemény és nehéz volt betartani. Rabbash közel 10 csésze kávét ivott naponta. Ez megszokott dolog volt a Jeruzsálemi embereknél. Azért hogy legyen kávénk, amelyet használni tudunk húsvétkor, minden egyes szemet meg kellett vizsgálnunk, hogy biztosan legyünk benne, hogy nincs bennünk egyetlen féreg sem. Ilyen módon nekünk, 1 kilogramm kávébabot kellett leellenőriznünk.

Ismert, hogy mennyire türelmetlen vagyok, és egy kínzás volt a számomra, hogy ott üljek, és órákig vizsgáljam a kávébabokat. Több cigarettát szívtam el, mint amennyi kávébabot leellenőriztem. Ezért Rabbash azt mondta: “Gyere, megtanítlak, hogy hogyan kell csinálni ezt!” Ez volt az első év, amikor elkezdtem tanulni Rabbash-nál. Leült velem szemben az asztalnál, ahol egy nagy halom bab volt, vett egy babot, ránézett, és azt mondta: “Megvizsgálom a kávébabot, hogy a barátaimnak lehetőségük legyen egy csésze kávét inni. Ezt értük akarom megtenni”, majd félre tette a kávészemet. Aztán vett még egyet, és azt mondta: “Én megvizsgálom ezt a kávészemet, hogy a tanáromnak lehetősége legyen inni egy csésze kávét.! Ezt érte csinálom! ” és így ment ez kávészemről kávészemre…

Ha te szendvicseket készítesz, akkor biztosan megvan a lehetőséged arra, hogy sokszor mond ezeket a szavakat. Azt, hogy rendelkezel bizonyos szakmai készségekkel, vagy sem, ez nem rajtad múlik. Írva van: “Nem az a bölcs, aki tanul”. Tehát, lényegtelen, hogy mennyire vagy okos. Mindenkinek megadták az összes szükséges eszközt, amire neki szüksége van, és ezért senkinek nem kell sajnálkozni a képességei miatt. Az összes minőségét amivel az ember rendelkezik, korrigálnia kell, és ezért a képességei olyanok, amilyenek.  Különben az ember fizikai képességei és a környezet, nem fog megfelelni a lelke gyökerének.

2013.12.27, Reggeli lecke: Baal HaSulam,Shamati 72-es cikkéből:  „Az önbizalom, az a Fénybe való beöltözés”

ford: BS

lekt: KN

forrás: A Sandwich Made With Love

Posted on January 15th, 2014 at 8:58 am

סנדוויץ’ עם אהבה

פורסם: 30.12.13, 16:38

18 jan 2014

Egy Kabbalistához tartozni

Egy kabbalistához tartozni

Baal HaSulam, “A Kabbala tanítása és a lényege”: “Világos, hogy amikor az ember elmélkedik és fontolgatja a Tóra szavait, amelyek kinyilatkoztatták a Teremtő feltárását az Atyáink számára, ezeknek a vizsgálata több Fényt jelent, mint amennyi gyakorlati kérdést vett fel.

Ez az, ahogy Baal HaSulam javasolja nekünk, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek az emberek közötti kapcsolatokról és annak feltárulásáról szólnak. A cikkek, a levelek, a Tíz Szfíra Tanulmánya, és a Létra (Sulam) kommentárok a Zohár könyvé-hez, tényszerűen minden, amit Baal HaSulam-tól és Rabbash-tól kaptunk, azok olyan írások, amelyek kifejezetten számunkra íródtak, és a Teremtő feltárulásáról szólnak, a teremtett lények számára. Ezek különböző stílusban lettek megírva, de mind a Teremtő feltárulásáról szólnak.

A könyvek némelyike közvetlenül magyaráz el dolgokat és a spirituális munkát pszichológiailag írja körül és ez igaz a levelekre és a cikkekre is. Más cikkekben a Kabbala Bölcsessége és más tudományok közötti kapcsolatról olvashatunk, de ezek is alapvetően a Teremtőt tárják fel az ember számára. Ezt különösen jól láthatjuk akkor, amikor a munka során a Zohár könyvéről és a Tíz Szfíra tanulmányáról van szó.

Mindezek a könyvek és szövegek, a Fény bevonzása közben lettek megírva. A Kabbalisták felfedezték a Fényt, különböző állapotait és szintjeit, és ezeknek megfelelően írtak. Egyetlen szó és egyetlen levél sincs, ami úgy lett volna megírva, hogy az írója ne ért volna el egy bizonyos állapotot, amelyeket ábrázolt a szövegekben.

Tehát, amikor a szöveget olvassuk, akkor lehetőségünk van, hogy megkapjuk a bennük lévő erőt. Ezért a szövegek által, mi összekapcsolódunk a szerzőkkel, és magunkra tudjuk vonni a Reformáló Fényt és örömet is tudunk belőle szerezni, de csak azzal a feltétellel, hogy hasonlóak akarunk lenni a szerzőkhöz, és az ő tiszta hitükkel megkaphatjuk, amit ők elértek. Az írások olvasása közben, olyan akarok lenni, mint egy Kabbalista, mint a Kabbalisták, le akarom nullázni magam, hozzájuk akarok tartozni, és ezzel magamra irányítom a Fényt, amelyet ők készítettek elő nekem.

2013.11.19, Baal HaSulam, “A Kabbala tanítása és a lényege”

ford: B.S

lekt:KN

forrás: Belonging To A Kabbalist

Posted on November 23rd, 2013 at 7:12 pm

להשתייך למקובל20.11.13, 16:21

16 jan 2014

A Vágy rabszolgája

A Vágy rabszolgája

Baal HaSulam, “Bevezető a Zohár Könyvéhez,” 21-es pont: …az akarat sűrítése teremt igényeket, az igény pedig gondolatokat és elképzeléseket teremt, így tehát azok az igények kötelező érvénnyel jelennek meg, amelyek a megszerzési vágy akaratához tartoznak.  

Ahogy az emberi vágyak különböznek egyik a másiktól, ugyanúgy különböznek az emberek igényei, gondolatai és elképzelései is egymástól.  

Az elménk, a vágyunkat szolgálja. A Reshimók (emlékpontok) felébrednek és felemelnek bennünk különböző vágyakat, az elme pedig elkezdi szolgálni ezeket a vágyakat, annak érdekében, hogy kitöltse őket.

Azt hihetjük, hogy mi nagyon okosak vagyunk és, hogy az elménk átfogja a teljes valóságot, azonban ha bennünket valami nem érdekel, ha nem foglakoztat bennünket, akkor az elménk egyszerűen túllép rajta.  Ennek az oka az, hogy az elme egy rabszolga. Ha mi akarunk valamit a fizikai síkon, akkor az azt jelenti, hogy ez a dolog elégedettséget ad egy vágynak, ami étellel, szexszel, családdal kapcsolatos. Hogy ha az elfogadtatás vágya megjelenik, akkor ez maga bevonzza az elfogadtatás problémáját és ezzel egy időben mások igényeinek elutasítását. Ugyan ez történik, az uralkodás vagy a pénz, illetve a különböző igényeink kombinációja esetén. Az ember, különböző vágyak kombinációja által lesz motivált és az elme a különböző vágyak spektrumának megfelelően kezd el működni.

Egészében véve nincs igazán szabad elménk. Soha nem lesz teljes egészében hűvös, objektív, az érzésektől mentes, ahogy azt mi szeretnénk, vagy gondoljuk.

2014.01.10 Baal HaSulam írásaiból, Reggeli Lecke 4-ik részéből.

forrás: The Desire’s Slave

ford: KN

KA

 

16 jan 2014

A Zohár Mindenkinek

Zohár Mindenkinek

Kérdés: Hamarosan egy nemzetközi Kongresszust tartunk, ahol megünnepeljük a Zohár könyvének –az új generációk számára adoptált – kiadását. Mit jelent ez?

Válasz: Azáltal, hogy ezzel a könyvvel dolgozunk, ráébredünk, megértjük, és érezzük, hogy az erőknek egy olyan forrásával rendelkezünk, mely a Felső természethez tartozik, az Erőhöz, amely mindent ellenőriz a legapróbb részletekig, a legkisebb sejtig, az utolsó atomig. A Zohár könyvének van egy különleges minősége, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ehhez az erőhöz csatlakozzunk, és benyomásokat szerezzünk ez által. Így képesek leszünk megérteni, érezni, ezt az erőt és megfelelően dolgozni vele.

Nincs egyéb “kulcsunk”, vagy összekötő csatornánk a Zohár könyvén kívül. Az összes további Kabbala könyv, valójában azért lett megírva, hogy meg tudjuk közelíteni a legfontosabb Kabbala könyvet, és helyesen tudjuk használni. Tehát a Zohár Mindenkinek  című könyv kiadását ünnepeljük.
Meg kell értenünk, hogy egy új korszak határán vagyunk, és egy új fejlődési szakasz felé haladunk. Terjesztenünk kell ezt a Könyvet a világ minden táján, és sok egyéb kiegészítő anyaggal kell azt a célt szolgálni, hogy az emberek közelebb kerüljenek hozzá.

2013.12.17, ” Baal HaSulam írásaiból, Reggeli Lecke 4-ik rész”

ford: B.S

lekt: KN

forrás: Zohar For All

Posted on December 20th, 2013 at 10:13 am

זוהר לכולם

פורסם: 18.12.13, 11:44

15 jan 2014

Ezek csodálatos ellentétek

Ezek csodálatos ellentétek

Baal HaSulam írásából, “A Kabbala tanítása és lényege”: “A legnagyobb csoda, ezzel a bölcsességgel kapcsolatban a belefoglalt integráció: A hatalmas valóság minden eleme, összekapcsolódva bele van foglaltatva, és egymásba illeszkednek, addig, amíg minden egyetlen dologgá válik – a Mindenhatóvá -, amely a minden együtt”.

Az összes szépség, bőség, megértés, elérés és érzés, a részletek közötti kombinációból származik. Önmaga által semmi nem tud nekünk egy valódi benyomást adni. Csak amikor összekapcsolok távoli, ellentétes dolgokat és azok hirtelen kiegészítik egymást, akkor ez a kölcsönös jelensége a kétpólusú kompenzációnak tud engem inspirálni.
Minden a szeparációból, gyűlöletből, elidegenedésből, az együttes létezés teljes képtelenségéből indul ki, és hirtelen azt látom, hogy egy kompenzáció érkezik ezen keresztül, ami abban nyilvánul meg, hogy egyik rész sem tud teljes lenni a többiek nélkül. Mindenki egy felé irányul, és akkor a szeparáció erejének mértékében érzem a kapcsolat erejét.

A törés juttatott el minket a szeparációra az elválasztásra, a gyűlöletre, és a feloldhatatlannak látszó ellentétre, a különböző szinteken. Így, elutasítjuk egymást, készen állunk elpusztítani és megölni egymást, és ez még inkább így van a spirituális világban. Ott a jobb, és a bal vonal erői  egy összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben képesek működni, és minden egyes alkalommal az embernek, meg kell építenie a középső vonalat, annak érdekében, hogy összegyűjtse, és egyesítse az összes részt. Ez 620 -szor nagyobb Fényt hoz el az összes világnak, és ez örömet okoz a Teremtőnek.

Tehát, egyfelől a teremtett lények felfedik a sötétséget, és másfelől, a sötétségből elérik a Fényt. Azonban ez egy különleges Fény, mert ezt ők maguk hozzák létre, felfedezve a különbségeket, és az elutasítást, majd pedig feltárják az egységet és a teljességet.
Ez korábban nem létezett. Az egyik dolog az a Fény, amely korrigálja a teremtett lényt, és a másik a teremtés célja. Ez csak abban az emberben ébred fel csak, aki érzi ezt az egész folyamatot. Ezért, lehetetlen a vágy és a hiány nélkül feltárni ezt. Át kell menünk az érzékelés minden részletén, azért, hogy megnyíljon minden ajtó előttünk.

Ez az a csoda, ami a Kabbala Bölcseletébe bele van foglaltatva. Feltárjuk az ellentéteket és a kölcsönös kompenzációt. Ez a legnagyobb ajándék, amelyet a Teremtő által lett előkészítve a számunkra és a mi oldalunkról pedig, feltárjuk és megértjük ezt az ajándékot, köszönetet mondunk érte a Teremtőnek, és ezáltal megelégedettséget okozunk Neki.

Igen, a Teremtő látszólag berakott minket egy sötét pincébe, de ugyan akkor ez az a hely, ahol feltárhatjuk a Világegyetem összes csodáját.
2013.11.26, Baal HaSulam írásából, “A Kabbala tanítása és lényege”

ford: B.S

lekt: KN

forrás: These Beautiful Contradictions

Posted on December 3rd, 2013 at 10:12 am

הניגודים הנפלאים האלה

פורסם: 3.12.13, 12:53

14 jan 2014

72 queries in 0,804 seconds.